A közlekedési konfliktusok bírósági utóéletét bemutató sorozatunk következő darabja a klasszikus autós-kerékpáros szópárbajjal indul.
Balcsi, nyár, családi nyaralás. A négytagú debreceni família kerékpárral indult haza nyaralójába a közeli strandról, a közlekedési szabályokat betartva libasorban tekertek a faluban. Elöl az anyuka, középen a 8 és 11 éves testvérpár, a sor végén az apa. Tűzött a nap, a közlekedő autók többségéből a letekert ablakon át zene szűrődött ki.
Az út felénél járhattak, amikor a szintén nyaraló 28 éves férfi Audijával utolérte a fegyelmezetten tekerő családot. Éppen összeszűkült az út, ezért nem tudott biztonságosan elhaladni mellettük, mérgében hangos káromkodásba kezdett, amit a kocsiból kiszűrődő rock ellenére meghallott a 33 éves apa. Többek között azt is, hogy az anyukáját szidja az audis, akinek kényszerében megkönnyítette a dolgát az előzéskor, lassítva a szegélyen folytatta a kerékpározást.
Mivel araszolgatott a forgalom, bringájával pár másodperc múlva utolérte a sofőrt. Megsértve szintén szitkozódni kezdett, majd akkorát ütött az audis mellett félig lehúzott jobb oldali ablakra, hogy az betört. A kirobbanó szilánkok több helyen megsértették a kezét, ami a helyszínen orvosi ellátást ugyan nem igényelt, de az estét tetanusz mellett az orvosi ügyeleten töltötte.
Ez a kívülről sajnos mindennaposnak tűnő konfliktus a végén az ütéssel már elég is volt ahhoz, hogy garázdaság és rongálás miatt vádat emeljenek a feldühödött apuka ellen.
Miért ütött az apa?
A Székely Ügyvédi Iroda által védett családapa az első perctől kezdve elismerte bűnösségét. A nyomozás során és a bírósági tárgyaláson is elmondta, hogy érzékelte az autóst, aki többször is próbálkozott az előzéssel, de végül nem előzte meg őket, mert a manővert veszélyesnek ítélte. Ennek ellenére a sor végén tekerő családfő úgy érezte, hogy az előtte közlekedő gyerekei és a felesége mellett ő is veszélyben van.
Vallomásában elmondta, hogy a káromkodásokat hallva döntött az autós kérdőre vonásáról. „Mit csinál” – kérdezte indulatosan az akkor már mellé érő audistól, majd mérgében rácsapott a körülbelül 8-10 km/órával araszolgató kocsi jobb első ablakára. Szerinte az ütés nem volt erős, csak figyelmeztetni akarta az autóst, állította, hogy semmiképpen nem akarta betörni az ablakot, egyáltalán nem állt szándékában a károkozás.
Kacsáztak a bringások?
Az Audi vezetőjét tanúként hallgatták meg. Szerinte az előtte közlekedő bringások kacsáztak az aszfalton, ráadásul az út nem volt elég széles ahhoz, hogy kikerülhesse őket. Szólt a zene a kocsijában, az ablak mind a két oldalon félig volt lehúzva.
Lényeges hogy, arra viszont nem emlékezett az eljárás során, miket mondott, de azt elismerte, hogy káromkodott. Tulajdonképpen arról sem tudott pontosan nyilatkozni, hogy tenyérrel vagy ököllel ütött kocsija ablakára a másik férfi. Az ablak nagy zajjal egyszer csak berobbant, erre mindketten meglepődtek.
A szülő helytelen magatartásáért a helyszínen elnézést kért, a bocsánatkérést elfogadta. Később a kárrendezés során felmerülő költséget – ami 37 000 Ft volt – a családfő maradéktalanul megtérítette.
Fotónk illusztráció
Szándékos vagy gondatlan?
Az első alapkérdés az, hogy mi is a rongálás? Jogásznyelven fogalmazva a „Btk. 324. § (1) bekezdésbe ütköző rongálást az követi el, aki idegen vagyontárgy megsemmisítésével, vagy megrongálásával kárt okoz. A rongálás szándékos bűncselekmény, mely jelen esetben azt jelenti, hogy az elkövető tudatában van annak, hogy magatartásának következménye a károkozás. Szándékosan követi el a bűncselekményt, aki magatartásának következményeit kívánja, vagy e következménybe belenyugszik.”
A konkrét ügyben tehát a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, szándékos volt-e, avagy gondatlan a családapa.
Például olyasmiket mérlegelt a bíróság, hogy mivel lassú haladás közben ütött a kerékpáros, lehetősége lett volna az üveg helyett a kocsi tetejére csapni. Ennek ellenére a férfi elismerte, hogy szándékosan ütött az ablakra, márpedig „az általános közfelfogás szerint egy ablakra mért közepes ütés annak berobbanását eredményezheti, így a fenti körülményekre is figyelemmel megállapítható, hogy a vádlott cselekményét legalább eshetőleges szándékkal követte el, mert magatartásának következményeibe belenyugodott”.
A második alapkérdés az, hogy mi a garázdaság? Megint csak a pontosság kedvéért idézünk: „A Btk. 271. szakaszába ütköző garázdaság vétségét az követi el, aki olyan kihívóan közösségellenes erőszakos magatartást tanúsít, mely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen. Az erőszakos magatartás személy, vagy dolog elleni erőszakban nyilvánulhat meg.”
Ebben az ügyben a vádlott a sértett kocsija ellen intézett erőszakos támadást. A sértett elmondta, hogy valamennyien megdöbbentek, tehát a vádlott kihívóan közösségellenes magatartása alkalmas volt arra, hogy másokban megbotránkozást, riadalmat keltsen.
Mi az ítélet?
Mindezekre tekintettel a bíróság a vádlottat bűnösnek mondta ki a Btk. 271. § (1) bekezdésbe ütköző garázdaság vétségében, és a Btk. 324. § (1) bekezdésbe ütköző, a (2) bekezdés a/., pontjába ütköző rongálás vétségében.
Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a beismerő vallomást, a büntetlen előéletét, és hogy 2 kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik a vádlott, valamint a bocsánatkérést, és azt, hogy az okozott kárt megtérítette. Súlyosítóként értékelte a hasonló cselekmények elszaporodottságát, és a halmazatot.
A bíróság elegendőnek találta, hogy a vádlottat próbára bocsássa 1,5 évre.
