Mit lehet egy álló napon át hámozni a festékekről, lakkokról, fényezésekről? – töprengtem a BASF üzeme felé tartva, valahol Münster közelében. Oké, hogy ez a világ egyik legnagyobb vegyipari cége, de miről regélnek majd, hogy fél óra után ne dőljek a jegyzetfüzetembe nyálat csorgatva?
Van új a lakk alatt
(Elnézést szörnyű szóvicc, de muszáj volt.)
BASF. Tegyük fel a térképre ezt a sokaknak derengő nevet. A cég jelenleg 112 000 embert foglalkoztat világszerte 376 helyszínen és a festékek világán túl még számos területen (katalizátorok, műanyag elemek, üzemanyag-adalékok, fékfolyadékok, akkumulátorok) szolgálja ki az autóipart.
Bődületes üzlet ez, és nekik mindegy, épp melyik gyármamut melyik földrészen adja el a legtöbb kocsit, ők valamilyen szinten biztosan részesei a sikernek. Számszerűsítve az egyre nagyobb arányban használt műanyag alkatrészeknek, az akkumulátoros hibridek megjelenésének köszönhetően 2020-ra 110 milliárd (!) euróra duzzad a vegyipari résztvevők forgalma az autóiparból. 
Az autóiparban használt festékrétegek az átlag emberi hajvastagsághoz viszonyítva.
Ehhez viszonyítva morzsa a számunkra töviről hegyire bemutatott, 10 000 embert foglalkoztató festékrészleg, amely 2013-ban 2,9 milliárd eurós (897 milliárd forint) forgalmat ért el. Igaz, ha a saját fizetésemhez mérem, akkor morzsa helyett inkább világot elborító pénzlavinának tűnik az összeg.
De lépjünk túl a piszkos anyagiakon, és merüljünk el a 400 000 négyzetméteres, Münster melletti ipari központ kulisszatitkaiban!
Az árnyalatok fellegvára
Itt található a kutató-fejlesztő részleg is, aminek fő célja a legújabb trendek kifőzése a fényezések, festékek világában. Összetett folyamatról beszélünk, nem betanított elefántok kennek vászonra egy vödör temperát. Képzett szakemberek és művészek együttműködése nyomán születik a legújabb dinamikus szürke, vagy a világot eluraló elegáns barna árnyalat.
Mark Gutjahr tudja milyen színű autót veszel majd öt év múlva. A tömegek ízlését a társadalmi, kulturális változásokat figyelve vetítik előre.
A Red Dot azért nem holmi gittegylet semmitmondó elismerése!
A Red Dot Design Award, azaz „piros pont” díj eredete 1955-re nyúlik vissza, három fő területen adományozzák: termékdesign, kommunikációs design és designkoncepció. Az innovatív pályamunkákkal 18 kategória valamelyikében lehet indulni, a résztvevők száma évről évre fokozatosan növekszik.
Az utóbbi években több mint hatvan országból érkeztek nevezések, Algériától az Amerikai Egyesült Államokig; 2011-ben első alkalommal Nepál és Fehéroroszország is a résztvevő államok között volt. Az információs technológia, a telekommunikáció és az elektronika területe a legkedveltebb.
Nyilván mostanra mindenkit érdekel a díjnyertesek titka, azaz a jövő autóit meghatározó színek! Fellebbentjük a fátylat: a szürke, fekete kocsik ideje lejárt! Mark Gutjahr, a BASF európai dizájnközpontjának vezetője elmondta, hogy feljövőben van az erőteljes vörös, mindemellett a sötétebb lila árnyalatok megjelenésére is számítani kell. Van még potenciál a zöld előretörésében, de igen sok árnyalatban, az erőteljes türkiztől a mocsári zöldig.
Vagyis az egységes, unalmas színek helyett az egyéniséget jobban kifejező, egyéni fényezések veszik át majd a toplisták vezető helyeit.
Honnan jön az ihlet? Végül is rábökhetnének az MS Paint színpalettáján egy árnyalatra, és tessék, vegyétek, vigyétek! Csakhogy amikor egy prémium német autógyár képviselője jön csevegni az eurómilliós üzletről, neki több kell légből kapott hablatynál.
Ezért alapos kutatómunka előzi meg az új árnyalatok bevezetését, társadalmi, technológiai trendeket figyelembe véve alakul az összetétel. Például jött az Apple-forradalom és a fehér, minimalista hangulat a fényezések világába is begyűrűzött. De a barna népszerűségére nem kaptunk választ, ne is kérdezzék. Fontos tényező az idő, a tervezőközpontban megálmodott trendek átfutása lassan zajlik, 3-5 év kell ahhoz, hogy az utcán is észrevehető legyen az általuk meghatározott irányvonal.
Csak védőruhában! Ha már üzem, adjuk meg a tiszteletet.
Fontos, hogy csillog
Alapvető fontosságú, milyen árnyalatú festés kerül az autóra, de az sem mellékes, hogy a fényezés milyen hatást kelt a fényviszonyok változásával. Az autógyárak általában óvakodnak a harsány megoldásoktól, csak egy-egy típus esetén engednek a konzervatív hangulatból, ilyen például a Ford Fiesta ST „Molten Orange” drazsé cukorkákra hasonlító festése.
Viszont most érezhető a változás szele! A dizájnerek varázsgömbje azt mutatja, hogy az autóvásárlók a luxus helyett az értékek és a minőség felé fordítják figyelmüket. Ebből az autóipari színek szintjén az csapódott le, hogy a figyelmet csak második pillantásra, óvatosan megragadó eljárásra van szükség.
Magyarán ne üvöltsön a rongyrázás, de közelről azért elhagyja egy „ejha, ez igen!” felkiáltás a bámészkodók száját. Ilyen az elsőként a Mercedes CL 63 AMG színpalettáján feltűnő „Liquid Metal”, aminek hatását az alábbi kép szemlélteti.
A folyékony fém festés nem meglepő módon fémhatást eredményez. Egész ütős.
M-ROB, a festőrobot
Mindez elmélet, tervezés, de a festéknek meg kell jelenni a karosszérián, és egy autógyártó sem fog digitális mintákra, és szép prospektusokra alapozva dönteni. Ebben segít a Münster melletti ipartelep valóban üzemnek nevezhető részlege.
Az XSpark hét ágra sütő napfény esetén mutatja meg igazi arcát, a festékbe kevert üveg ekkor hozza a térérzetet adó csillogás-effektet.
Tehát amikor felcsattanunk, hogy ugyan miért kell 150-200 ezer forintos felárat fizetni egy frissen bevezetett metálfényezésért, gondoljunk erre a cikkre. Ebben az árban ott van M-ROB fáradhatatlan mintafestési melója, a tervezőcsapat kreativitását segítő kert fenntartása, valamint a zökkenőmentes fejlesztésért rendezett konferenciák költsége is. Az önkifejező színekért bizony, áldozni kell!
Gyári fotón kihangsúlyozva az Xspark effekt
