Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer két dán és egy angol vállalkozó, akik 1846-ban, Koppenhágában megalapították a Burmeister & Wain nevű vállalatot. Ez a vállalat kezdetben hajógépészettel foglalkozott, szépen fejlődött, később csodaszép dízelmotorokat gyártott az emberek nagy-nagy örömére. Élt-éldegélt ez a vállalat, mint Marci Hevesen. Tán még ma is úgy élne, ha a globalizálódó piac, a Napkeletről érkező olcsóbb dízelmotorok árja nem érkezett volna nagy veszedelemmel, 1980-ban. Legyengült a Burmeister & Wain, jártányi tőkéje sem maradt. Ekkor arra jött egy olyan iparvállalat, aminek meg sem kottyant a keleti szél: a teherautóiról ismeretes MAN, és hamm, bekapta a Burmeister & Waint. De a MAN AG sem bírta ám sokáig önállóan! 2011-ben, na, kicsoda szerzett többségi tulajdont a részvényesek között? Hát bizony nem más, mint a Volkswagen.
És mije van még a Volkwagennek? Hát Audija! Így esett, hogy amikor az Audi kedves gyermeke, a TDI dízelmotor-brand 25 éves lett, és meghívták az újságírókat szerte kerek e világból, hadd ünnepelnének velük közösen, a sajtóbemutató egyik legérdekesebb programja egy immár családi ékszernek számító ipartörténeti relikvia, az 1932-ben gyártott, óriási nagy, Burmeister & Wain márkájú dízelmotor beindítása és rövid járatása volt, a
Diesel House-ban.
Tetszettek tudni, hogy nem csak egy híres dán Hans Christian volt? Bizony, a kicsit szadista lelkületű meseíró mellett egy H.C. Örsted nevű fizikus is sokat adott az emberiségnek, azzal, hogy felfedezte az elektromos áram mágneses mezőt generáló hatását. (Egyébként a két Hans Christian egy időben élt, sőt barátok is voltak – milyen kicsi a világ.) Az ő nevét viseli az az erőmű, amelynek egyik épületében működik a Diesel House, a dízeltechnikának ajánlott ipartörténeti múzeum.
A gázüzemű H.C. Oersted Erőmű, Koppenhágában. A bal oldali kis szürke tetős, piros házban lakik az óriási motor, ha jól emlékszem
Olajtól csöpögnek a gépek is, a bácsik is, egy idő után a látogatók is, meleg van és büdös és zaj – isteni! Bizonyára számos fiúgyerek mozdonyvezetői, űrhajósi, kamionsofőri álma vált itt már köddé, és született helyette új álom: akar a fene vezetni, én tervezni akarok, szerelni és javítani, meg tudni, mi hogyan működik!
Itt, a Diesel House-ban található az a 22 500 lóerős dízelmotor, ami 30 éven át volt
a világ legnagyobb dízele.
A motor soros, nyolchengeres, 84 centis furatú, másfél méter lökethosszúságú hengerekkel. Maximális fordulatszáma percenként 115, a motor teljes tömege 1400 tonna. 15 megawattos teljesítményével kisegítő generátorként működött, a telepen található széntüzelésű (1994-től gázzal fűtött) erőműnél sokkal gyorsabban reagáló óriási dízel-generátor segített a reggeli és kora délutáni fogyasztási csúcsigények kielégítésében.
Hogy megfoghatóbbak legyenek a számok
Kétütemű, kettős működésű dízel, ami azt jelenti, hogy hengerenként két égéstere van (egy a dugattyú felett, egy meg alatta) és minden felső (ami lent ugye alsó, de sebaj) holtpontban gyújt, tehát két munkaütem jut minden fordulatra. (Csak emlékeztetőül: a négyütemű motorban két fordulatra jut egy munkaütem.) Fogaskerék-hajtású kompresszor tölti fel a hengereket, metszetben így néz ki a motor:
Kétütemű, kettős működésű dízelmotor metszeti képe
Manapság a Diesel House-ban minden második vasárnap indítják be, részint a látogatók kedvéért, részint állagmegőrzési céllal. Ilyenkor 5-10 percig jár a motor a hosszas előmelegítés és sűrített levegős indítás után. Nekünk persze a sajtóbemutatón jutott egy extra indítás: így ketyeg a 82 éves dízelmotor:
Még egy képet muszáj megmutatnom: a videón nem látszik, de felvonó is jár a motorhoz. Dízelmotor, saját lifttel, agyrém:
Az első Burmeister & Wain
Nem csak a monstrumot láttuk ám működni – az egykori dán motorgyár legelső dízelét, a B&W No. 1-et, egy egyhengeres, négyütemű motort is beröffentették előttünk. Ez tényleg az első B&W dízel, eredetileg egy kocsiüzemben használta a vevő, aztán ki tudja, hol dolgozott még, de 1940-ben, még mindig hibátlan, teljesen üzemképes állapotában a gyártó visszavásárolta és kiállította a gyári múzeumban. Azóta is ott van, minden csütörtökön dolgozik hivatalosan.
A lendkereket forgatja a 40 lóerős motor, arró pedig szíjjal, tengellyel bármit meg lehet hajtani. Így lopódzott be a belsőégésű motor a gőzgépek, vagy akár lovak helyére a századelőn
Közben a bácsi szaladgál körülötte és olajoz, fülel, felügyel. Nem éppen olyan egyszerű használni, mint egy mai Honda generátort – de jóval nagyobb élmény, az tuti!
