Mielőtt még belekezdenék a mélyen szántó mondatokba, arra kérnék mindenkit, hogy kézfeltartással jelezze, ha meg tud nevezni az aktuális kínálatból, egy megfizethető német sportkupét. Jól látom, hogy csak néhány kéz emelkedett a levegőbe? Nyugodtan tegyétek le, a Scirocco a közel 8 milliós induló árával nem éppen ez a kategória, és a gyártó hazai árlistájában már nem is szerepel a modell. Ja, hogy a MINI Coupéra gondoltál? Elég a tréfából…
Bezzeg ha a kilencvenes évek elején tettem volna fel ugyanezt a kérdést, valószínűleg a legtöbb szájból a Calibra pattant volna ki (esetleg a Corrado). Az ikonikus szót még leírni is gyűlölöm, de sajnos nem jut jobb jelző eszembe az Opel történetének egyik kiválóságára, amely távozása után olyan űrt hagyott maga után, amit azóta sem tudott betömni a német autóipar.
Erős szó a legenda?
Sajnos már 25 éve nem mertek ilyen merész lapot húzni az Opelnél, hiszen a Calibra anno minden szempontból formabontó volt, gondoljunk csak bele: a német gyártó megalkotta az akkori világ legáramvonalasabb autóját – 0,26-os légellenállási tényezővel, a BMW i8-nak is ennyi! -, ami a végletekig átgondolt, hosszú hónapokig szélcsatornában tesztelt és cseppet sem hivalkodó formatervezésnek köszönhető.
A Calibra története 1989-ben, a Frankfurti Autószalonon kezdődött, itt mutatták be az Erhard Schnell által tervezett kétliteres, 115 lóerős, nyolcszelepes erőforrással szerelt alapmodellt, aminek végsebessége állítólag átlépte a 200 km/órát, ha volt elég helye felgyorsulni. Az autó akkora sikert aratott, hogy a tervezett évi húszezres darabszámot 1991-ben már hatvanezerre kellett növelni, így az Opel rüsselsheimi gyára mellett a finnországi üzemben is elkezdték az összeszerelést.
Tapasztalatból mondom, hogy az utastér tágasságát nem áldozták fel a sportos forma oltárán, csomagtartója 980 literig bővíthető, de igazán vonzóvá az ára tette. 25 éve 33 900 márkáért lehetett hozzájutni a 115 lóerős alapváltozathoz, ebből értékesítették a legtöbbet, összesen 130 000 darab gurult le a gyártósorról.
Annak sem kellett szomorkodnia azonban, akinek ez a teljesítmény kevés volt, ugyanis elérhető volt a 2,0 literes motor 16 szelepes verzióban is, előbb 150, majd 136 lóerővel. Az 1992-től gyártott 2 literes, 16 szelepes, turbóval lélegző erőforrás a legerősebb, 204 lóerős, az 1993-as 2,5 literes V6-os pedig 170 lovat enged szabadjára.
A turbós Calibrát hatfokozatú váltóval párosították, és kizárólag összkerékhajtással lehetett megvásárolni, ára durván 50 000 márka volt, végsebessége pedig karcolta a 245 km/órát.
Versenysport
A DTM és ITC versenysorozatban a kilencvenes évek elején még az Opel Omega 3000 EVO 500 állt rajthoz, amit 1994-től váltott fel a Calibra versenyváltozata. Akkoriban a Mercedes és az Alfa Romeo fölénye szinte megdönthetetlennek látszott.
Azonban 1994-ben Keke Rosberggel, az 1982-es Forma-1-es világbajnok vezetésével megkezdte menetelését a „Team Rosberg” csapat. A Calibra és a 2,5 literes, V6 motor is számos fejlesztésen esett át, így az 1994-1995-ös szezon még nem hozott átütő sikert. 1995-ben Rosberg befejezte versenyzői pályafutását, utolsó futama október 15-én volt, ekkor a csapat „Köszönjük Keke” feliratú autókkal sorakozott fel a rajtrácsra.
1996. április 14-én, Manuel Reuter a vadonatúj, 500 lóerös Calibrával a Hockenheimben megrendezett Rennsport-Festivalon megszerezte az első helyet, és ezzel egy hihetetlen sikersorozatot indított el. Ebben az évben szinte nem volt olyan futam, ahol ne lett volna dobogós valamelyik Calibra. Sőt Helsinkiben, Nürnbergben és októberben a Hockenheimringen hármas győzelmet értek el a DTM Calibra pilótái. A szezon végén Manuel Reuter egyéni, az Opel pedig csapatgyőzelemmel zárt.
Ennek a teljesítménynek a tiszteletére készítette el a német gyártó a Keke Rosberg és Cliff Edition limitált kiadású Calibrákat.
Hazai viszonylatban
Az Opel Calibra kultusszá nőtte ki magát hazánkban is, főleg tuningkörökben hódit a modell. Olcsó, és már úgyis igen kellemes darab, ahogy kigurult a gyárból, de manapság már ritka a teljesen gyári állapotban megőrzött példány – ez egész Európára igaz.
Az árak százezer forintról indulnak a magyar használtautó-piacon, de ezeket a modelleket csak a legelvetemültebbek választják, akik tisztában vannak azzal, hogy ezért a pénzért talicskányi rozsdát, ótvar tuningelmeket és szénné hajtott motort kapnak. Ahol már érdemes nézegetni az 500-600 ezer forint környéke, ebben a szegmensben már találni patent állapotban lévő Calibrát, a turbós, 4×4-es változatok pedig 800 ezer és 1 millió között mozognak.
Homályos jövőkép
A Calibra gyártását 1997 augusztusában állította le az Opel, miután hét év alatt 238 647 példányt készítettek belőle, és azóta sincs középkategóriás kupéja a villámos márkának. Talán a tavaly Frankfurtban bemutatott Monza-tanulmány okot adhat a reménykedésre, de arról semmilyen hivatalos információ nincs, hogy feltámad-e valaha az európai fiatalok egyik kedvence, a Calibra.
