Közúti balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk alábbi története azért különleges, mert a balesetet okozó sofőr lendült támadásba a bíróságon – sokak számára meglepő eredménnyel.
Ügyünk felperese – nevezzük Imrének – személyszállítással foglalkozó cégnél dolgozott gépkocsivezetőként, rutinos sofőrnek tartották. A buszos társaság több önkormányzattal állt szerződéses kapcsolatban, a baleset napján is óvodásokat szállított. Délben lerakta őket az uszodánál, majd azok edzése alatt elgurult ebédelni a mintegy 2 kilométerre lévő étterembe. Évek óta ez volt a gyakorlat, semmi szokatlan nem történt.
Legalábbis addig, amíg be nem fordult az étterem parkolójába, eközben ugyanis a Renault Trafic Passanger típusú kisbusz orra nekiütközött a vele szemben szabályosan közlekedő Volvo oldalának.
Egyértelmű volt, nem is vitatta senki, Imre hibázott. Szerencsére senki nem sérült meg, de a két autóban együtt jelentős anyagi kár keletkezett, ezért kihívták a rendőröket. A feljelentéssel végződött helyszínelést nem sokkal később 60 ezres pénzbírság követte, de talán ennél is jobban fájt Imrének, hogy 3 hónapra eltiltották a járművezetéstől.
De Imre nem hagyta annyiban, ügyvédhez fordult
Mégpedig a közlekedési jogra szakosodott Székely Ügyvédi Irodához, amelynek tanácsára bíróság elé vitte az ügyet. Első lépésben máris sikert ért el: a pénzbüntetést 30 ezerre csökkentette a bíróság, ráadásul visszaadta neki a jogosítványt, vagyis jogtalannak ítélte az eltiltást.
Az ügy azonban tovább folytatódott.
A fenti szabálysértési eljárás után a munkáltatója felszólította Imrét a Renault javítási költségeinek 30 napon belüli megtérítésére. Ez mindenestül 450 ezer forintot jelentett. Habár a főnöke végül 6 havi részletfizetést is biztosított neki, Imre nem értett egyet a kár teljes megtérítésével, ezért ügyvédi segítséggel keresetet terjesztett elő a munkaügyi bíróságon.
Szerinte a károkozása gondatlan volt, hiszen nem direkt ment neki kanyarodás közben a szembe jövő autónak, ezért keresetében közölte: kizárólag az átlagbére 50 százalékáig felel kártérítéssel, márpedig a 450 ezer forint efelett van.
Ennél a balesetnél is készült számos helyszínrajz – ez illusztráció
Bíróság: a hibázó sofőrnek kevesebbet kell fizetnie
A perben a munkáltatóra hárult a bizonyítási teher, igazolnia kellett, hogy Imre a munkaviszonyából eredő kötelezettségeit vétkesen megszegte, a vétkessége szándékos volt, és ezzel okozati összefüggésben milyen összegű kárt okozott.
Az 1992. évi XXII. tv. 166. § (1) bekezdés szerint a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért tartozik kártérítési felelősséggel. Gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértéke – a 167. § alapján – a munkavállaló egyhavi átlagkeresetének 50 százalékáig terjedhet, ennél magasabb mértéket a kollektív szerződés vagy munkaszerződés írhat elő, legfeljebb másfél havi, illetve 6 havi átlagkeresetig terjedően. Ebben az esetben a munkaszerződés ilyen kikötést nem tartalmazott. (A 168. § szerint szándékos károkozás esetén a munkavállaló a teljes kárt köteles megtéríteni.)
Az is tény, hogy Imre viszont köteles a munkaviszonyára vonatkozó szabályokat betartani, mivel gépkocsivezető, evidens módon ide tartozik a KRESZ. Ennek megsértése kötelezettségszegésnek számít a jog szerint.
A bíróság végül megállapította, hogy a KRESZ megsértése Imre részéről tudatos volt, hiszen a kanyarodási szabályokkal tisztában kellett lennie.
Ugyanakkor a balesettel összefüggésben fennálló szándékos károkozást a bíróság a rendelkezésre álló adatokból nem tudta megállapítani, így arra jutott, hogy a károkozásnál a magatartása gondatlan volt.
Ebből következően a bíróság szerint Imre csak az egy havi keresete 50 százalékáig terhelhető a sérült Renault kisbusz kárának megtérítésével.
