Érdekes bemutatóra rántotta össze nemrég a hazai közúti közlekedési szakágazat jeles képviselőit az Autós Nagykoalíció nevű közlekedési érdekvédelmi szervezet és az ETresearch nevű magyar vállalkozás. Mobil szemkamerás rendszert mutattak be, ami képes rögzíteni viselője látóterének képét, illetve megmutatja, hogy valójában mire néz az ember. A cucc lelke egy spéci szemüveg, amin két kamera található. Az egyik előre néz és rögzíti a teljes képet, amit a szemüveget hordó ember láthatna. A másik pedig a szemmozgások lencse belsején tükröződő képe alapján regisztrálja, hova is néz pontosan, mit lát a képből a szem, pontosabban az agy.
Meglepően keveset. Az emberi szem éleslátási szöge csupán körülbelül egy fok és a szem felbontási képessége is korlátozott, tíz méterről egy egészséges szem az egymástól kb. 3 mm-re lévő pontokat tudja csak megkülönböztetni. Ezzel a tré objektívvel csak azért tudtunk mégis életben maradni a kardfogú tigrisek, mérgeskígyók és persze a mai zsúfolt városi forgalom minden elpusztításunkra irányuló erőfeszítése dacára, mert az agyunk baromi sokat dolgozik azon, hogy minél jobb képet fabrikáljon a látóközpontjába érkező impulzusokból. A szem letapogat, pásztáz, az agy pedig extrapolál, interpolál, tapasztalati emlékekkel tölti ki a hiányzó részeket a puzzle-ben – ha csak úgy nézelődünk, akkor agyunk mintegy 40%-a képfeldolgozással foglalkozik.
A szemünk mozgását rögzítő videoanyagot egy mobiltelefonnyi méretű doboz rögzíti, SD-kártyára, ami számítógépbe kerül, ahol megtörténhet a vizsgálat célja alapján beállított kiértékelés. Számos célra használható egy ilyen szerkezet, és hogy mennyire könnyen megszokható, mennyire nem zavarja és befolyásolja viselőjét, hogy most épp felveszik, amit néz illetve lát, remekül illusztrálja egy kis történet (ami vagy igaz, vagy nem, de jól hangzik). Állítólag egy hipermarket polcrendszerén az áruelhelyezés optimalizálására irányuló kísérlet során az egyik alany olyannyira megfeledkezett a kamerás szemüvegről, meg persze magáról, hogy azt is sikerült megörökítenie, amint éppen – lop.
De minket most nem ez a felhasználási lehetőség érdekel.
Az ETresearch autós iskoláknak, vezetéstechnikai fejlesztő szolgáltatóknak és persze profi sofőröket alkalmazó cégeknek szánja ezt az eszközt. Semmi sem segít jobban a vezetői hibák alapjainak megértéséhez, mintha reprodukálhatjuk, mi az, amire a sofőr figyelt, pedig nem kellett volna, illetve fordítva: mire nem figyelt, amire fontos lett volna. Egy autóvezetőre pakolt szemkamera videója valahogy így néz ki:A Tobii által végzett kutatás szerint a vezetési idő jelentős részét (főleg megszokott útvonalon) kvázi robotpilóta-üzemmódban végezzük, azaz fogalmunk sincs, hogy mi történt velünk út közben, a vezetés közbeni események, döntéseink nem tudatosulnak. A statisztikák pedig azt mutatják, hogy a közúti balesetek 95-98%-át emberi hiba okozza. A közlekedési táblák 80-90%-át egyáltalán nem veszik észre a sofőrök!
A szemkamerás felvételeken láthatóvá válik, hogy a vezetők hová néztek, mit vettek észre, mire figyeltek a vezetés során, illetve hogy a különböző forgalmi helyzeteket mekkora körültekintéssel oldották meg. Könnyű belátni, mennyire hasznos lehet egy ilyen holmi egy vezetői oktatáson – a sofőrpalánta a vezetés közbeni stressz után objektív segítséget is kaphatna arról, mire kell jobban figyelnie, mennyivel tudatosabban kell a tükrökre ügyelnie, és a NE NÉZZEN LE, AMIKOR VÁLT! parancs is sokkal könnyebben megérthető lenne, ha látná, milyen sok idő megy el a váltókar végén lévő séma bámulásával, mialatt a kocsi vakon repül a forgalomban. Nem is szólva a mobilozás, sms-ezés veszélyeinek látványos demonstrálásától.
Ám valószínűleg nem az idén lesz minden autósiskolában, minden tanulóautóban ilyen holmi. Egyelőre a szoftverekkel együtt mintegy tízmillió forintos beruházás egy szett a szemkamerából.