Az orrunk előtt löktek árokba egy új Volvót

Göteborgban, a Volvo-birodalom központjában jártunk, ahol a nemzetközi autós szaksajtó szeme láttára löktek árokba 80 km/h-s sebességgel egy vadiúj XC90-est, benne egy háromtagú műcsaláddal. Utána pedig elmagyarázták, miért nem lett volna senkinek sem baja a kocsiban, akkor sem, ha hús-vér ember lett volna, és sok-sok …son nevű gyári szakember győzködött minket arról, hogy 2020-ra már senkinek sem lesz szabad megsérülnie egy új Volvóban. Ez volt a svéd autógyártó „Vision 2020 in sight” nevű rendezvénye.

Mi az a Vision 2020?

A vállalat minden erejével azon van, hogy megerősítse a róla alkotott sztereotípiát, miszerint a Volvo maga a megtestesült BIZTONSÁG. Nehéz feladat ez. Manapság, amikor már nem elsősorban az egyes autógyártók, hanem a nagy, független autóipari fejlesztőcégek (Continental, Valeo, Bosch és társaik) találják ki és csinálják meg az új és még újabb biztonsági rendszereket, amiket aztán a szabadpiacon az a márka vehet meg elsőként, amelyik többet ad érte. Így lehet például a Volkswagen Golfban is már második éve sávtartó automatika, amit most, az új XC90-ben már nehéz eladni újdonságnak. Pedig a Lane Keeping Aid csak mostantól jelenik meg a Volvónál, ebben az új hétüléses SUV-ban.

De a Volvo persze nem hagyja ennyiben. Kitűztek egy nagyszabású (és jól hangzó) célt: 2020-ra senki nem halhat meg vagy sérülhet meg súlyosan egy új Volvóban! Ez a Vision 2020: a teljes biztonság elérése az évtized végére. A cél eléréséhez pedig olyan saját kutatásokat és fejlesztéseket is végeznek, amik csak az övék – egy ilyen fejlesztési munka vége volt az igazi apropója a mostani sajtóbemutatónak is. A kereszteződésekben kialakuló ütközési helyzeteket megoldó automatikus fékezés, a gyalogosok, kerékpárosok és más autók mozgását figyelő ütközés-elkerülő rendszer mellett még valami újat találtak ki és építettek be az XC90-be.

A törésteszt

Göteborgban egy gigantikus, elfordítható, fedett kifutócsarnokban törik össze évente azt a mintegy száz vadonatúj autót, amelyek halálos ítélete emberek életét segít megmenteni. A valódi töréstesztek mellé több száz, végletesen lemodellezett környezetben lejátszódó virtuális tesztet is elvégeznek, irdatlan számítókapacitással. Szerencsére most nem egy CAD-modellel végzett matematikai elemzést, hanem egy igazi autózúzást láthattunk, azért ez mégiscsak izgalmasabb látvány.

A Volvo statisztikái szerint tipikusnak mondható az a baleseti esemény, melynek során az autó oldalra lefut az útról, aztán az árokból durván kivágódva csapódik be valahova. Ezt szimulálták közönség előtt, meglehetősen látványosan:

A próbababa-család békésen utazik a vadonatúj, gyönyörű, hétüléses szabadidő-autóban: elöl apa (a Thor nevű bábu), mellette anya (neki nincs neve, de ő is egy Hybrid-3 típusú dummy), hátul pedig egy másfél éves műbaba, bébihordozóban, menetiránynak háttal fordítva, Isofixszel rögzítve. Anya és a baba alszik, apa is elszundít, az út szélén nincs felfestés, tehát a sávtartó automatika sem érzékeli, amikor az XC90 80 km/h-val belecsúszik az árokba. Csak arra riadnak fel, hogy az árkot lezáró áteresznél a Volvo a levegőbe repül, majd egy nagy zöttyenés után tompa puffanással csapódik a partoldalba. A hűtő finoman gőzölög, műanyagrepeszek mindenfelé, a méregdrága, hatalmas autó már csak egy törött roncs. De az autó még nem teljesen halott, a LED-es vészvillogó automatikusan bekapcsol és jelzi a többi közlekedőnek, hogy baj van.

A család viszont épségben maradt, a bekötött utasok nem sérültek meg. Csak a biztosítási önrészt bukták el, és persze a családi békességet: Thor élete végéig hallgathatja majd Hybrid-3 asszony szemrehányásait. A két front- és térdlégzsák eldurrant, az övfeszítők is tették a dolgukat – és az első ülésekben volt még valami, ami segített csigolyasérülés nélkül átvészelni az utasoknak az elvileg csontrepesztő földetérést, amikor odavágta magát a majd’ kéttonnás Volvo.

Ütéstompító ülés

Az XC90 az egyetlen autó kategóriájában, amely a hátsó szélső ülésekhez is magasságban állítható biztonsági öveket kínál. Ez nem azért fontos, mert biztonságosabb, ha öt centivel feljebb vagy lejjebb fut az öv, hanem azért, mert kényelmesebben testalkathoz lehet igazítani – minekutána az emberek szívesebben kötik be az övet egyáltalán, ami aztán megvédheti őket, ha baj van.

Az övekhez aktív övelőfeszítő is tartozik, erőhatárolóval. Az övfeszítés programozásánál arra is gondoltak, hogy a törésteszten látott, útelhagyásos baleseti helyzeteket érzékelve is működésbe lépjen az utasokat a helyükre rántó rendszer. Ez a két dolog komplex biztonsági paketté, a világ első útelhagyásos balesetekben védő csomagjává (minden XC90-ben széria) egészül ki az új ülésekkel.

A Volvo elülső székeibe deformálódó elemeket építettek, melyek nagy, lefelé ható erők hatására a vezető és utasa súlya alatt meghajolnak, ezzel csökkentik az elszállás utáni becsapódás során fellépő gyorsulást. Persze ezek a kilapuló fémtestek nem omlanak össze, ha az XC90 földúton pattog, a gyári szakemberek szerint legalább 70-80 centiről való lezuhanás kell ahhoz, hogy kifejtsék jótékony hatásukat. Az elemek nem használhatók újra, de egy ilyen puffanás után az ülések állapota lesz a legkisebb gondja az autó gazdájának.

Az eldeformálódó elemek a gerincet kímélik – tapasztalatok szerint egy-egy ilyen felszállós balesetben gyakorta a vadászgépekből katapultáló pilótákra ható erőkhöz mérhető gyorsulási hatás lép fel. Márpedig aki katapultál, jó eséllyel soha többet nem repülhet vadászgéppel, mert bizony a rakétaszékes pilóták gerince sem szokta maradandó károsodás nélkül elviselni a kalandot.

Hibridtechnológia a Volvónál

Nem csak a biztonság, a fenntarthatóság is kötelező buzzword manapság egy autógyártó stratégiájában. A Volvo az XC90 T8 Twin Engine nevű hajtásláncával demonstrálja, hogy egy főként Amerikába (és Kínába) szánt óriási benzines szabadidő-autó is lehet takarékos. És erős. Ha nem is egyszerre.

Természetesen egy konnektorról is tölthető hibridről van szó, amely 9,2 kilowattóra kapacitású lítiumion-akkujával kb. 50 km tiszta, füstmentes közlekedésre is képes. Otthon, 16 amperes biztosítékkal 2,5 óra kell a feltöltéshez, az akku élettartama a gyáriak szerint átlagos használat mellett alighanem kiszolgálja a kocsi élettartamát.

A 46 lóerős, főtengelyre szerelt önindító-generátor alkalmankénti besegítésével elérhető 400 lóerős rendszerteljesítmény és az 59 grammos kilométerenkénti CO2-emisszió egyszerre szerepel a T8 Twin Engine XC90 adatlapján. Nagyon kíváncsian várjuk a hazai tesztautót, hogy elmondhassuk olvasóinknak, mennyit is eszik valójában ez a szuperbiztonságos, hétüléses behemót.

Dizájntrend 2020-ig

Akármilyen biztonságos és takarékos is legyen egy autó, a vevők túlnyomó többsége úgyis azért fogja megvenni, mert tetszik neki. A Volvónál is tudják ezt, az XC90-nel bemutatkozó új formanyelv – szerintünk – sikeresen viszi tovább úgy a hagyományos, masszív, kockás, széles vállú volvóságot, hogy modernnek és skandinávnak is hasson vele az autó.

Az utastérben már kevésbé merjük megítélni az új dizájntrend sikerének esélyét. A Volvo – a Teslához hasonlóan – egy nagy, függőlegesen tájolt érintőképernyővel váltja ki a gombok, gombcsoportok jelentős részét, mert állításuk szerint a prémiumságot már nem a több, hanem pont hogy a kevesebb gomb jelenti egy autóban.

A Volvónál nagyon tudják, mivel próbálják megnyerni a vásárlók kegyeit az elkövetkező években. Hogy fejlesztési stratégiájuk sikeres lesz-e, azt a jövő fogja eldönteni.