Béla a legnagyobb csomagszállító cégek egyikének megbecsült alkalmazottja. Korábban taxisként járta a fővárosi utakat, rutinos, 12 éve problémamentesen teljesítő sofőr. Pest és Buda szinte minden zegét-zugát ismeri, úgy tartották, a közlekedés a kisujjában van. Vele szemben Attila csak pár éve rendelkezik jogsival, kezdő még az autós közelharcokban.
Egy szerencsétlen pillanatban keresztezték egymás útját – a közlekedési ügyek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk újabb sztorija közúti veszélyeztetésről és cserbenhagyásról szól. Érdemes elolvasni!
Eldurvult a vita
Vége felé járt a délutáni műszak, a diszpécser a város egyik peremkerületére küldte Bélát több csomagért. A papírmunka végeztével kiállt Citroën Berlingójával az iroda parkolójából, és szabálytalanul, a menetiránnyal szemben indult kifelé az egyirányú utcából. Körülbelül 100 méterre volt az első keresztutca, azt célozta meg. Ekkor jött szembe vele szabályosan Attila a Škoda Fabiájával.
Mindkét autó megállt orral szemben, a sofőrök pár másodpercig farkasszemet néztek. Nyilvánvaló volt, a szűk utcában nem férnek el egymás mellett.
Kis idő után a szabályosan közlekedő Attila kiszállt a kocsijából, hogy kérdőre vonja a fuvarost, rögvest beindult köztük a másik szidalmazása. Béla nem állt meg a szókaraténál, erőfitogtatásként hirtelen a későbbi sértett, Attila autója felé indult, és körülbelül 40 centire állt meg tőle. Valamivel később aztán visszatolatott egy kapufeljáróig, ahol megfordult a Berlingóval, majd immár szabályosan ki akart állni kocsijával az utcából.
Attila gyorsan felhívta a rendőrséget, és a Berlingo elé állt gyalogosan, hogy az egyenruhások kiérkezéséig visszatartsa a szabálytalankodót.
Körülbelül egy méterre állt meg a Citroëntől, közben folyamatosan a rendőrséggel beszélt. Ennek ellenére Béla lassan elindult, majd nagyjából 8-10 métert araszolt úgy az autójával, hogy Attila a járműve előtt tartózkodott, aki emiatt kénytelen volt folyamatosan hátrálni. Közben a jármű többször a testéhez ért, de ő nem esett rá a motorháztetőre, mindig vissza-visszalépett, majd a legvégén már nem bírta, félreállt.
Béla ekkor elhajtott. Hamarosan vádlott lett belőle.
Hogyan védekezett Béla?
A rendőrök néhány perccel később megérkeztek. Gyorsan helyszíneltek, és egyből körözni kezdték a Berlingót. Béla nem jutott messzire, bő negyed órával később a városközpont felé egy járőrpáros kiszúrta az URH rádión hallottak alapján.
Hamarosan eljárás indult ellene „közúti veszélyeztetés bűntette és cserbenhagyás vétségének gyanúja” miatt. A közlekedési ügyekre szakosodott Székely Ügyvédi Irodát bízta meg védelmével.
Bűnösségét a nyomozás során, és a bírósági tárgyaláson is elismerte a közúti veszélyeztetésben, a cserbenhagyás miatt viszont nem érezte magát bűnösnek.
A rendőrségen tett vallomását a bíróság előtt is fenntartotta, melynek lényege az volt, hogy hely szűke miatt képtelen volt megfordulni, ezért indult el az egyirányú utcában a forgalommal szemben. Csak annyit akart így haladni, vallotta, hogy megfelelő helyet találjon a megfordulásra.
Ekkor érkezett szerinte a sértett, megállt az úttest közepén, és közben kiabált az autójából, majd kis idő után kiszállt, és odalépett a letekert ablaka mellé. Egymással szóváltásba keveredtek, majd a sértett kiabálni kezdett, hogy „ő nem megy sehová és úgyis feljelenti”. Miközben Béla az ipszilon manővert végrehajtotta, a sértett végig az autója bal oldalán állt és üvöltözött.
Béla elismerte a nyomozás során, hogy a sértett felé haladt, aki hátrált egy-két lépést, majd kilépett oldalra, és így ő elhagyhatta a helyszínt. Azt azonban tagadta, hogy hozzáért volna Attila testéhez az autójával. Mint mondta, nem érzi magát felelősnek, ugyanis a sértettet nem veszélyeztette, és közlése szerint a konfliktust ma sem tudná jobban kezelni. Kiemelte, hogy nem okozott kárt semmiben.
Illusztráció
Mutatta a középső ujját
Attila másként emlékezett: miután vele szemben állt meg a csomagszállító, ő kézzel jelezte a vádlott felé, hogy „most mi legyen, ki menjen tovább”, plusz azt is megemlítette, hogy ekkor valóban bemutatta a középső ujját. Szerinte a vádlott gépkocsija egy kicsit mindig előre-előre haladva közeledett a Škodájához, majd végül neki is ütközött az első lökhárítójának, de ezt nem vette észre, a később kiérkező rendőrök hívták fel rá a figyelmét. (Az ütközést Béla tagadta, ő ugye 40 centis távolságról beszélt.)
Az ipszilon idején valóban Béla kocsija elé állt, hogy visszatartsa őt a rendőrség megérkezéséig. Ennek ellenére vádlott több méteres távolságon keresztül maga előtt lökdöste őt. Végül nagyobb gázt adva ellökte maga elől, vallotta Attila, majd elhajtott a helyszínről. Sérülést ugyan ő nem szenvedett, viszont a Škodájának bal eleje igen. A kárigényét kb. 40 ezer forintban határozta meg.
Előkerült egy szemtanú
Mint kiderült, az eseménynek volt tanúja, egy nyugdíjas hölgy, akinek a háza előtt kakaskodtak a férfiak. Így emlékezett: a csendes utcájukban valaki felbőgette az autója motorját, erre az ablakhoz ment. Látta, hogy az egyirányú utcában egy dobozos kisteherautó elindul a szabályosan közlekedő Škoda irányába, amelynek sofőrje kiszállt, hogy megakadályozza a szabálytalankodót a távozásban.
A vádlott végül megfordult, aztán többször meglökte kocsijával a sértettet, majd ezt követően elhajtott. Hogy ez előtt miről „beszélgettek”, azt nem hallotta a nyugdíjas.
Mit mondtak a szakértők?
A bíróság az eljárás során műszaki szakértőt rendelt ki a „koccanás” kivizsgálására. Az igazságügyi szakértő szerint nem cáfolható a vádlott vallomása a tekintetben, hogy „a két jármű nem érintkezett egymással, vagy ha ez mégis megtörtént, akkor az sem zárható ki, hogy az elhanyagolható mértékű sebességváltozás miatt a vádlott számára mindez nem volt érzékelhető”.
Ez nagyon fontos része az ügynek, ugyanis a Btk. szerint, „ha a közlekedési balesettel érintett jármű vezetője a helyszínen nem áll meg, illetve onnan eltávozik, mielőtt meggyőződnék arról, hogy valaki megsérült-e, avagy az életét vagy testi épségét közvetlenül fenyegető veszély miatt segítségnyújtásra szorul-e, cserbenhagyás vétségét követi el”.
Baleset nem történt, vagy ha igen, nem volt érzékelhető a vádlott számára – mondta ki végül a bíróság, plusz azt is, hogy amikor a vádlott elhajtott, a sértettet nem lökte el a kocsijával. Attila félreállása után adott gázt Béla, így „a személyi sérülés reális lehetősége nem állt fenn”.
Ami kétséget kizáróan nem bizonyított tény, az…
Alapvetés a bírósági eljárások során, hogy a kétséget kizáróan nem bizonyított tényt nem lehet a vádlott terhére róni. Így történt ez a cserbenhagyásos váddal kapcsolatban is,
ami alól – részben – felmentette a bíróság Bélát.
A közúti veszélyeztetés megvizsgálásakor más történt. A bíróság elfogadta Béla beismerését, valamint Attila következetes, és ellentmondásoktól mentes vallomását, a tanú vallomását, és a műszaki szakértői véleményt.
A bíróság megállapította, hogy a vádlott „a közvetlen veszélyhelyzet megvalósulása iránt” közömbös volt, azaz bár szándéka a helyszín elhagyására irányult, a közvetlen veszélyhelyzet létrejöttébe is belenyugodott. Egyértelműen meg tudta állapítani a bíróság, hogy a vádlott elkövette a közúti veszélyeztetést.
Bűnös, de több az enyhítő körülmény
Mindezekre tekintettel a bíróság kimondta: a vádlott megszegte a KRESZ 3. § (1) bekezdés c., pontjába, a 14. § (1) bekezdés z., pontjában és az 58. § (3) bekezdésbe foglalt közlekedési szabályt, és bűnösnek mondta ki Bélát közúti veszélyeztetés bűntettében.
Enyhítő körülményként értékelte a bíróság
– a vádlott büntetlen előéletét
– a részbeni bűnösségre is kiterjedő beismerést
– azt, hogy a vádlott egy kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik
– az időmúlást
– azt, hogy hosszú időn át kifogástalan közlekedési múlttal rendelkezett Béla
– valamint, hogy bocsánatot kért a sértettől, aki azt elfogadta.
Súlyosító körülményként kellett értékelni
– a közlekedésben is megjelenő, garázda jellegű bűncselekmények elszaporodottságát
– a többes KRESZ szabályszegést.
Végül a bíróság úgy ítélte meg, hogy a pénzbüntetés mellett a jogsiját is bevonja Bélának, ez így már „elégséges joghátrány, hogy további bűncselekmény elkövetésétől a vádlottat a jövőben visszatartsa”.
Az ítélet 200 000 Ft pénzbüntetés, és 4 hónapnyi eltiltás lett a B-kategóriás járművek vezetésétől.
Sokkoló szám a magyar rendőrség eredménytelenségéről itt!
