A közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk következő történetében több tonnányi rakománnyal indult egy miskolci fatelepről a szomszédos faluba István. Rutinos kamionos, 20 év sofőrködés után bő egymillió balesetmentes kilométer volt a jobb lábában a tragédia napján.
A szombat délelőtt nyugis község központjában balra kanyarodott, amikor a későbbi vád szerint a Scania hátsó kerekeivel elsodorta az út jobb oldali sávjában kerekező falubelit, majd megállás nélkül továbbhajtott.
Sajnos a fiatal nő a teherautó alá került és súlyos sérüléseket szenvedett. A munkaképesség-csökkenés mértékét 40 százalékban határozta meg a későbbi vizsgálatok során az orvosszakértő. István védelmét a per során a Székely Ügyvédi Iroda látta el.
A valószínűség kategóriájába tartozó sebességek
Bár a balesetet nem látta, közvetlenül a kamion továbbhaladása után egy járókelő fedezte fel az út közepén fekvő nőt, és tőle 2-3 méterre derékszögbe hajlott kerékpárt. Azonnal hívta a rendőrséget és a mentőket, ő adott infókat a teherautóról.
Olyan súlyos sérüléseket szenvedett a harmincas anyuka, hogy csak két hét után tudták kihallgatni a nyomozók, ekkor sem emlékezett a részletekre, csak arra, hogy előzni kezdte őt a kamion a kereszteződés után.
A sofőr a nyomozati szakban és a bíróság előtti eljárásban is tagadta bűnösségét. Vallomásának lényege abból állt, hogy nem észlelte a kerékpárost sem a kanyarodás során, sem pedig azt követően. Továbbá nem észlelte a baleset bekövetkezését sem, ha észlelete volna, azonnal megáll, és természetesen segítséget nyújt a biciklisnek.
A kirendelt szakértő a nyomszegény helyszínből túl sok információt nem nyert ki, szerinte a kerékpáros kb. 8-12 km/órával közlekedett, a kamion pedig olyan 20-25 km/órával kerülte ki őt. Hangsúlyozta, ezek a sebességtartományok pusztán a valószínűség kategóriájába sorolhatók. A biciklis korábbi haladási irányáról, sebességéről nem állt rendelkezésre adat. A szakértő szerint baleset azért következett be, mert István nem tartott megfelelő oldaltávolságot.
Háromszor tárgyalta az ügyet a bíróság, kihallgatta Istvánt, a sértettet és a tanút, valamint a szakértőt is.
Nem talált súlyosító körülményt a bíróság
A bíróság a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján megállapította István bűnösségét maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében.
A büntetés kiszabása előtt a bíróság enyhítő körülményként értékelte a vádlott javára a büntetlen előéletét, a kifogástalan közlekedési múltját, a terhére róható súlyosító körülményt nem talált. Ezek után Istvánt 200 ezer Ft pénzbüntetésre ítélte a bíróság, és mellőzte a járművezetéstől eltiltást.
Illusztráció
Fellebbezett a kamionos, nem fogadta el az ítéletet
Ezért a védelmet ellátó Székely Ügyvédi Iroda fellebbezést jelentett be felmentésért (az ügyészség tudomásul vette eközben az ítéletet).
Az elsőfokú ítélet után több mint egy évet kellett várni a másodfokú tárgyalásra, ahol elsősorban az igazságügyi gépjárműszakértői véleményt támadta a közlekedési ügyvéd, mert szerinte a szakértő nem nyilatkozott róla, mi alapján állapította meg a Scania sebességét. Hiszen
1, a kamion nem állt meg a baleset helyszínén
2, a kamionon ez égvilágon semmilyen nyom nem volt, még porletörlődést sem találtak a szakértők
3, nem vizsgálta a szakértő, hogy a biciklis esetlegesen a holttérben tartózkodott-e a baleset pillanatában
Ezekre figyelemmel a védelem szerint „a tényállás felderítetlen és iratellenes”.
A másodfokú tanács bizonyítást vett fel, és elrendelte a szakértői vélemény kiegészítését. Az ezt követő tárgyaláson a szakértő lényegesen módosította szakvéleményét, melynek a legfontosabb elemei a következők voltak:
1, nem lehet kiszámítani a Scania sebességét, mivel nem állt meg
2, a bringás sebességét úgy valószínűsítette, hogy az az ítéletben megállapítottnál jelentősen kisebb nem lehetett, a legvalószínűbben 10-13 km/órával gurult
3, előfordulhatott olyan helyzet, hogy a teherautó és a kerékpáros egyszerre fordultak, így az is előfordulhat, hogy a gépkocsivezető számára végig holttérben haladt a kerékpáros, aki az úttól kb. 0,9 m távolságban közlekedett.
4, modellezte azt is a szakértő, hogy ha a kerékpáros a tehergépkocsi mellett halad, akkor az a holttérben van, így a járművezető számára nem észlelhető.
Módosított véleményének konklúziója: műszaki szakértői eszközökkel a vádlotti vallomás nem zárható ki.
Megváltozott az ítélet
A felvett bizonyítás alapján a másodfokú bíróság az első fokútól eltérő tényállást állapított meg. A bíróság szerint nem bizonyítható kétséget kizáró bizonyossággal, hogy a vádlott a kanyarodása során láthatta a kanyarodó kerékpárost, és az érintőleges ütközés oka az volt, hogy ennek ellenére nem tartott mellette kellő oldaltávolságot.
Nem zárható ki tovább, hogy a kanyarodás során, végig az érintőleges ütközésig a kerékpáros a Scania holtterében haladt, és ezért a vádlott nem észlelhette.
Miután a vádlott terhére róható közlekedési szabályszegés nem állapítható meg, ezért a bíróság felmentette a vádlottat a maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt emelt vád alól.
(nyitóképünk illusztráció)
