Győrbe visz minket a narancssárga csíkos fehér Octaviája, egy lámpacserét nézünk meg a Magyar Közút forgalomtechnikai és kezelői osztályvezetőjével. A helyszínen, egy forgalmas városszéli kereszteződésben nem éppen állami vállalati tempóban folyik a munka, senki nem támasztja a lapátot, mindenki dolgozik. Az osztrák Swarco emberei leszerelik a régi, izzólámpás lámpatesteket és kicserélik a vezérlőrendszert is – ez a cég nyerte el ugyanis azt a munkát, melynek eredményeként rugalmasabban irányíthatóvá és energiatakarékosabbá válik a hazai közúti közlekedés.
Sokféle helyett egységes vézérlés
A magyar állam a tavalyi évben 50 milliárd forint, a közlekedés-biztonság fejlesztésére fordítható támogatást kapott az Európai Uniótól. Ebből 11,4 milliárd forint az utakra fordítható, a KÖZOP program keretein belül kiosztott pénz, amit a Magyar Közút költhet el a kezelésébe tartozó utak, vagyis Budapest és az önkormányzati utak kivételével valamennyi hazai út korszerűsítésére. 1,3 milliárd forint ebből a pénzből arra ment el, hogy a közlekedési lámpák közül újra cseréltek egy csomót. Konkrétan 452 darab úgynevezett vezérlőgépet cseréltek ki; ezek azok az egységek, amik a kereszteződésben vezérlik a lámpák működését. A 452 számítógéphez körülbelül 4600 lámpatest tartozik, a járműveknek szóló piros-sárga-zöldek és a gyalogosokat instruáló piros-zöldek egyaránt.
Győr külvárosában néztünk meg egy lámpacserét. Valódi vállalkozós tempóban, teljes munkaerő-kihasználtsággal egy nap alatt felújítják a kereszteződést a Swarco emberei
Hiszen ez a munka nem csupán egyszerű cserét jelent. Az utóbbi években minden lámpatelepítésnél központi diszpécserszolgálati bekötést kért a Közút, vagyis minden egyes új vagy felújított lámpát központilag is lehet vezérleni. Évtizedeken keresztül nem volt egységes a rendszer, ahány gépgyártó, annyi távfelügyeleti szoftver volt kint, egy-egy megyei diszpécserszolgálatnak 5-6 programot kellett kezelnie egy összehangolt átállításhoz. A mostani fejlesztésnél viszont nyílt forráskódú kommunikációs protokollos távfelügyeleti rendszert írtak elő, vagyis előbb-utóbb, az összes lámpavezérlő cseréje után már egy keretben, ha tetszik, egy monitoron lehet majd ellenőrizni és irányítani az összes lámpát az országban.
Az új vezérlőgép: egy számítógép, internetes kapcsolattal
Konnektor is van a vezérlőkben, ha javítani kell, nem kell generátort hozni
Érdekes: ezt a gépet két hónap múlva gyártották le. (A magyarázat alighanem a szerződés szerinti garanciális kötelezettség teljesítésének kényszerében rejlik)
Izzó helyett LED
4600 darab, eddig wolframizzóval megvilágított lámpa helyett kerülnek LED-es világítótestek az oszlopokra, kábelekre. Ez 80%-os megtakarítást jelent energiában, az eddigi két kilowatt helyett ötödét veszi fel teljesítményben egy átlagos felújított kereszteződés. De nem csak a spórolás az oka az átállásnak. Az EU energiatakarékossági szabályozása miatt már évek óta nem lehet 100 wattos izzót kapni, pedig a régi lámpákat ilyenhez tervezték. A fényerőre vonatkozó szabványok teljesítéshez egyszerűen muszáj LED-esíteni.
A fénydiódás megoldás másik előnye, hogy nem kell olyan gyakran karbantartani a lámpákat. A wolframizzókat biztonsági okból évente kétszer mindenképpen lecserélte a Közút, ha kiégett, ha nem – a LED-ek garantált élettartama sokkal hosszabb, mint a biztosra legfeljebb ezer órát ígérő hagyományos izzóké.
Alaposan meg kell nézni az új lámpákat, hogy a vékonyabb testből rájöjjünk: ez tényleg nem a régi
Az osztrák Swarco első embere Manfred Swarovski. Rövid netes kutatással nem sikerült bizonyítani, hogy ez a Swarovski ugyanaz a Swarovski
A színes bura alatt 75 wattos körte égett a régi lámpában
Hurok helyett pogácsa
Az újonnan telepített központok nagy részéhez intelligens, a forgalmi helyzethez igazodó vezérlés is tartozik. Szerte az országban 800 darab olyan „pogácsát” helyeznek az aszfaltba, megy érzékeli, hogy van-e felette álló jármű, és csak akkor ad pirosat a főiránynak, zöldet a mellékirányoknak a kereszteződésben a vezérlőgép, ha ez indokolt.
A régi hurokdetektorokkal szemben az új érzékelők telepítéséhez nem kell négyzetmétereken feltörni az aszfaltot. Egy arasznyi átmérőjű lyukfúrással lerakhatók a szenzorok – még kábeles kapcsolatra sem feltétlenül van szükség, van rádiófrekvencián kommunikáló detektor is.
A régi hurokdetektorok nem mindig vették észre a motorkerékpárokat, de az új „pogácsákat” kétkerekűekre is tesztelték. A pályázatban szerepelt egy 95%-os megbízhatósági kritérium, ha ez nem teljesül, a Swarco köteles kicserélni az érzékelőt.
Országosan 1,2 milliárd ment el márciusig lámpacserére
Visszaszámlálás?
Hazafelé tartva a győri telepítésről megkérdeztem, miért nem még okosabbak a felújított kereszteződések – miért nincs például visszaszámláló a lámpák mellett. Hát két okból nincs. Az egyik, hogy a zöldig hátralévő időt mérő stopperrel ugyan nincsen baj, de a pirosig hátralévő másodperceket is számláló rendszereknél kifejezetten megnő a balesetveszély, a sofőrök előszeretettel nyomják meg a gázt, hogy még elérjék a zöldet. Vagy legalábbis átcsússzanak a piros előtt.
A pirosból hátralévő idő viszont az ilyen intelligens rendszereknél folyamatosan változik, az ugráló számok pedig inkább káoszt teremtenének a forgalomban, mint kiszámíthatóságot. A németeknél állítólag már vannak kísérletek arra, hogy a vezérlőgép a kocsi fedélzeti információs rendszerére küldje, mikor lesz zöld a lámpa – de ez a szolgáltatás még nem szabványosított.
No, sebaj. Legalább a következő EU-s finanszírozási ciklusra is marad még tennivaló a kereszteződéseinkkel.
