Miért épít egy indiai cég gumigyárat Gyöngyöshalászon?

Csak úgy nyúlik a fülem, ahogy próbálom kijegyzetelni, miket mondott a telefonom diktafonjára Neeraj Kanwar, az indiai tőkéből működő Apollo Tyres gumiipari vállalat vezérigazgatója. Pedig a magyarok számára érdekes lehet, ami átszüremlik az interjúból a Genfi Autószalonon zsibbasztó alapzaján, hiszen ez a cég valósítja meg az elkövetkező évek egyik legjelentősebb beruházását nálunk: gigantikus gumigyárat építenek Heves megyében. Amikor legutóbb arra jártam, még csak pár régészeti feltáró árok jelezte a százhektáros mezőn: hamarosan megváltozik a táj látképe.

– Vezess.hu: Megépült már valami az új gyárból Gyöngyöshalászon?
– Neeraj Kanwar: Nem, még csak az ásatások, előkészítő munkák folynak.

– Találtak régészeti leleteket?
– Nem, még egy csontot sem, viszont sikerült teljesen elvégezni a tereprendezést, kiszintezni a területet. Április tizedikén kezdjük meg teljes gőzzel az építkezést; meg is ragadnám az alkalmat, hogy meghívjam Önöket erre a megnyitó rendezvényre. A termelés várakozásaim szerint 2017-ben kezdődhet meg. Az első személyautó-abroncsok még az év elején elhagyják a gyárat, a teherautó-abroncsok gyártása 2017 áprilisában indul.

– A korábbi bejelentések ötéves beruházási időtartamról szóltak.
– A 475 millió eurós (145 milliárd forint) teljes beruházás három év alatt valósul meg, a termelés felfuttatása a névleges kapacitási szintre viszont valóban eltarthat öt évig.

– Miért Magyarországot választotta az Apollo?
– Már 2008 előtt terveztük egy európai gyár létrehozását, de a válság érkeztével ezeket a terveket elnapoltuk, inkább az indiai tevékenység stabilitására koncentráltunk. Amikor 2012-ben újra felvettük az elejtett fonalat, Szlovákia és Magyarország volt a két legesélyesebb helyszín a beruházásra. Végül Magyarországot választottuk; elsősorban a politikai stabilitás miatt. Másodsorban pedig EU-s és állami ösztönzők, kedvezmények tekintetében is jobbnak tűnt a magyarországi helyszín. Az sem volt mellékes körülmény, hogy az alkalmas területek közül egy Budapesthez viszonylag közeli, jó fekvésű helyet sikerült találni, és hogy a magyar kormányzat kellően elkötelezett az ipar hosszú távú ösztönzése mellett.

Az indiai Apollo Tyres a Wikipedia szerint jelenleg a 17. legnagyobb gumigyártó a világon. Ez a státusz első hallásra nem érzékelteti, hogy mekkora cég ez valójában. Nos: 16000 embert foglalkoztatnak világszerte, jelenleg naponta 1600 tonna árut gyártanak. Az indiai gyártás mellett a holland Vredestein megvásárlásával az övék lett az entschedei gumigyár, Afrikában egy Dunlop-üzemet vásároltak meg, a gyöngyöshalászi beruházással pedig az európai autóipar számára igen fontos régióban, Kelet-Közép-Európában is stratégiai pozícióra tesznek szert.

– Milyen európai autógyártókkal van már szerződése az Apollónak, amit az új gyár teljesíthet?
– Egy holland cégnek már jelenleg is szállítunk pótkerék-abroncsokat, az „ötödik kereket”, amelyek számos OEM-hez (Original Equipment Manufacturer, vagyis a tényleges autógyártó) eljutnak, de a BMW-vel, Audival már egyeztetünk gyári szerelésű abroncsok szállításáról. Ezek a gumik egyelőre az indiai gyárból érkeznek majd, de ha a magyarországi üzem elindul, onnan szállítjuk le a rendeléseket.

– Az első híradások 250 ezer tonna  tömegű éves kibocsátást említettek. Ez felfoghatatlan mennyiség, hogyan képzeljük el, hány autót fog majd felgumizni Gyöngyöshalász?
– 5,5 millió személyautó-abroncs, 675 ezer teherautó-abroncs az indulás utáni időszakra tervezett kapacitás egy évre. Ez a teljesítmény még bővíthető, ha az autógyártók megrendelései indokolttá teszik, a második fázisban tovább emelhetjük a kapacitást.
Nézzék, számunkra ez egy igen fontos vállalkozás, de nem csak a volumene miatt. Volt ugyan már több akvizíciós beruházásunk, Dél-Afrikában, Hollandiában, de ez lesz az első zöldmezős beruházás a cég életében, amit Indián kívül valósítunk meg. Már most húsz mérnökünk dolgozik Budapesten és a beruházási helyszínen, később pedig több mint 900 dolgozót alkalmazunk majd, túlnyomó többségében helyi munkaerőt.

– Honnan vásárolják majd a nyersanyagot a gyártáshoz?
– Legnagyobbrészt Európán belülről, több magyarországi beszállítót, például az acélhuzalok gyártóját már ki is választottuk. A nyersgumi Ázsiából érkezik.

– Vagyis az új üzemben készült abroncsok teljesen európai terméknek tekinthetők, adózási, vámszabályok szerint is?
– Minőség szempontjából nem lesz különbség az Apollo által most gyártott és a magyar gyártású gumik között, a jelenleg Indiából Európába exportált abroncsok is megfelelnek minden minőségi kritériumnak, amit az új gyár tud majd. A vámtétel, ami a gumiabroncsokat terheli, jelenleg csupán az ár kettő-három százaléka. Ami miatt a gyöngyöshalászi üzem fontos nekünk, az alacsony gyártási költség a kedvező beruházási feltételeknek köszönhetően, valamint a jóval alacsonyabb szintű szállítási költség. Az abroncsokat nagyon nem praktikus nagy távolságokra szállítani, nem jól ömleszthető termék, nagy a fajlagos térfogata, nem tölti ki jól a konténereket.

– Az új gyár beindítása után a termékek marketingjére is többet költ majd a cég?
– Igen. Mind az Apollo, mind a Vredestein márka ismertségét növelni szeretnénk, mind az „aftermarket”, vagyis a már futó gépkocsik fenntartói, karbantartói körében, mind az OEM-eknél. Termékeink piaci részaránya Európában jelenleg 2,2%, ennek 80%-át a Vredestein, 20%-át az Apollo teszi ki. Ezt a 2,2%-ot jelentősen meg kívánjuk emelni.
A személyautó-abroncsok mellett a teherautógumik piacán is komoly előretörést tervezünk elérni. Jelenleg az osztrák piacon forgalmazunk Apollo márkájú teherautó-radiálokat, indiai gyártásból. A magyar gyártás beindításával egész Európában megjelenik majd a kínálatunk.

– Hova pozicionálják ezeket a gumikat?
– Az Apollo egyértelműen prémiumtermék a teherautó-abroncsok piacán. A személyautó-gumiknál a Vredestein marad a prémiummárka, az Apollo pedig a költséghatékony, praktikusabb választást jelenti majd a vásárlók számára.

– A fejlesztésben ez úgy nyilvánul meg, hogy Apollo néven a Vredestein korábbi tervezésű abroncsait kapjuk?
– Nem, az abroncsok fejlesztése közös. A cégnek két fejlesztőközpontja van, egy Indiában, egy Európában, de nem márkánkét oszlik meg a munka, az Apollo abroncsokat is a legkorszerűbb módszerekkel, technológiával tervezzük és gyártjuk. A két fejlesztőközpont fenntartására a két piac földrajzi különbözősége miatt van szükség; egy Indiába, délkelet-Ázsiába szánt abroncsnak értelemszerűen különböznie kell egy európai, esetleg Skandináviában is használt terméktől.

– Mennyire félnek a kínai gumigyártóktól?
– Félni nem félünk, hiszen aki fél a versenytárstól, az elveszíti a játszmát. A legkomolyabb kínai márkák technológiai háttér és minőség tekintetében is felveszik a versenyt a nagy múltú márkák abroncsaival, ahogy az autóiparban, haszonjármű-iparban is egyre jobbak az új kínai termékek. Szóval odafigyelünk rájuk. Ezért is fontos számunkra, hogy mielőbb gyártóként is jelen legyünk Európában, hiszen ez előnyt jelent Kínával szemben is.