Elzárásra ítéltek!

Soha nem érzett szag terjeng a cellában, fázok a vas bútorok között. Vascsőből ágy, vaslemezből kisszekrény, rajta sorjás szélű műanyagbögre fognyomokkal. Valami rab űzhette az unalmát korábban a rágcsálásával. Rég kihűlt benne a tea, kora délután hozta be a fegyőr. Szellőztetni lehetetlen, honnan, ablak nincs, a hamuszürke fémajtó a folyosóra nyikordul. Balról az utolsó előtti lyukba vezetett be a bv-s főtörzs, nagyot kattant a zár, amikor ráfordította mögöttem.

Hajnali negyed hármat üt az órám, olyan mély a csend, hogy a mechanika minden ciccenését hallom. Egyedül kucorogva a sötét zárkában, azon gondolkodom, hogyan kerülhettem ide. Hogyan zárathat be a rendszer a rácsok mögé, bűnözők mellé, egy kisgyerekes családapát, aki tisztességesen éli az életét? Egyszer elnéztem egy KRESZ-táblát, megtörtént, ennyi elég is a priuszhoz?

Fordulok egyet, fázom a hideg falak között, a vállamra húzom a vékonyka, büdös pokrócot. Visszautazva az időben felidézem a történet első napját. Tisztán látok egy kis utcát, és egy parkolóhelyet.

Kattant a bilincs

Pörgött december 11-én Budapest szíve, megkezdődött a karácsony előtti üzletszántás. Torlódtak a belvárosi utak, lassan folyt a tengernyi autó. Mi az Andrássyról fordultunk a feleségemmel az Oktogonnál jobbra, majd olyan 30 méterrel arrébb ismét jobbra. Be az első utcán az egyirányú, szűkös Aradiba. Hopp, balra a második parkolóhely szabad. Szerencsénk van, le is tettük a kocsit. Szabit vettem ki aznapra, hogy együtt, időben megvehessük az ajándékokat.

Hogy mit vettünk, ki emlékszik már rá. Mire visszaértünk az autóhoz, kerékbilincs virított a jobb hátsó keréken, a sofőr ajtajának üvegére pedig háromnyelvű figyelmeztetést ragasztottak: „Figyelem! Warning! Achtung! A gépkocsi kerékbilinccsel rögzítve van! Leszerelés előtt a jármű sérülés nélkül nem helyezhető üzembe! Az intézkedés oka: a gépjármű szabálytalan elhelyezése.”

Nézem a mögöttünk álló furgont, nincs rajta bilincs. Előttünk a Fiatot, azon sincs. Felfestés az aszfalton, vagy járdán, ami tiltaná a parkolást? Semmi. Visszanézek az utca elejére, és látok táblákat az égben. Tessék megnézni az alábbi fotót, ott és akkor készült.

Meghökkentő a magassága a sárga furgonhoz, vagy a mellette álló emberhez képest. Utólag lemértem, a Várakozni tilos tábla alja 4 méterre, teteje 4,5 méterre van a talajtól. Szabályos ez így? Lehet ezt rendesen látni a gyalogosok között kanyarodó sofőrülésből? – lásd első fotó. Nem lehetetlen felfedezni, de jól láthatónak sem nevezném. Nem az lenne a célja egy táblának, hogy jól lássák az autósok, és akkor nem parkolnak le oda? Oké, nem lesz a kerületnek bevétele, de hát kérem szépen… Én nem vettem észre, ez tény.

Meg az is tény, hogy akkor és ott se idő, se lehetőség nem volt nyomozni a tábla szabályos kihelyezésével kapcsolatban, szerettük volna használni az autónkat, így kényszerből csörgettem a Terézvárosi Kerületi Közterület-felügyelet megadott számát. Nyugodt voltam a telefonban is, nyugodtan beszéltem a kiérkező közteresekkel is. Magamat hibáztattam. Ha szabályos az égben a tábla, ha nem, ha van felfestés, ha nincs, ha parkolnak ott más kocsik, ha nem, a megállás után éppen az utca végére sétálhattam volna körülnézni – gondoltam akkor.
 
Bíróság tudna dönteni abban a kérdésben, hogy ha nem az előírásoknak megfelelően van kitáblázva a parkolás tiltása, és ha nem festették vissza az illetékesek a régen lekopott útburkolati jelet, akkor büntethetik-e itt az autósokat? Na, ki mit gondol? Feltételezem, naponta szedi áldozatait ez a hely, vaskos bevételt termelve az önkormányzatnak.

Fizettem

Kételyeimet a táblával és a lekopott útburkolati jellel kapcsolatban megosztottam az olyan 10 perc után kiérkezett közteresekkel is. „Mi már szóltunk” – húzta fel a vállát a páros egyike, fel sem nézett rám, közben gyakorlottan töltötte a jegyzőkönyvet „a közterületen szabálytalanul elhelyezett jármű kerékbilinccsel történt rögzítéséről”. Ez a nyomtatvány három lehetőséget ad „a kerékbilincs alkalmazási költség összege” pontban: díjmentes vagy 5750 Ft vagy 11 500 Ft. Tízből tízen kitalálják e cikk olvasói közül, hogy melyiket ikszelték be a hatóság emberei. Természetesen a legmagasabb összeget.

Kifizettem ott helyben a 11 500 Ft-ot a bilincs leszedéséért, majd a kezembe adtak még egy kitöltetlen csekket is. Egy kitöltetlent, ami mellé nyomtattak egy papírost a helyszíni bírságról. Igen, jól értik. Először helyben ki kellett fizetni 11 500 forintot, majd csekken később még 10 000 forintot.
 
Volt az átadott nyomtatványon egy fontos, a későbbiekre nézve lényeges rész, ezt szó szerint idézem: „A kiszabott helyszíni bírságot 30 napon belül kell megfizetni. Amennyiben erre nem kerül sor, a meg nem fizetett helyszíni bírságot 5000 forintonként 6 óra közérdekű munkával válthatja meg, valamint azt a bíróság 5000 forintonként egy nap szabálysértési elzárásra változtathatja át. Választása esetén a helyszíni bírságot közérdekű munkával megválthatja, melynek érdekében az állami foglalkoztatási szervnél (munkaügyi központnál) legkésőbb a befizetésre nyitva álló 30 napot követő 3 munkanapon belül kell jelentkeznie.”

Természetesen a törvényes 30 napon belül befizettem a 10 000 forintot, sőt, véletlenül 11-et írtam a csekkre, így egy ezressel többet is. A csekkszelvényt elraktam a többi papírral együtt, és el is felejtettem az egészet.

Elzárásra tett indítványt a bíróság

Március 30-án aztán a postás levelet hozott. Átadni ugyan nem adta át, ahhoz fel kellett volna csöngetni a lakásban kisbabázó feleségemhez. A mi postásunk azonban kényelmes ember, lépcsőzés helyett inkább bedob egy értesítést, a címzett, ha akar, majd elmegy a hivatalos iratért pár kilométert a postára.

Az értesítés szerint a P.K.K.B. a feladó. Húú, ez nagyon úgy néz ki, mintha a Pesti Központi Kerületi Bíróság lenne, gondoltam, ami akkor is ijesztő, ha tudom, hogy semmit rosszat nem tettem. De akkor miért küld nekem levelet a bíróság?

Furcsa érzéssel bontottam ki, aztán nagy meglepetésemre kiderült, a december 11-i ügy folytatódik. Nem is akárhogyan, bevallom, kicsit hevesebben vert a szívem, amikor az alábbiakat olvastam.

„A Pesti Központi Kerületi Bíróság Budapesten, 2015. év március hó 18. napján – tárgyaláson kívül – meghozta az alábbi
 
                                                                        VÉGZÉST:

A Budapest Főváros VI. Kerület Terézváros Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Közterület-felügyelet, mint szabálysértési hatóság a 2014. december 11. napján kelt XXXXXXXXX. sorszámú határozatával Lencsés Csaba elkövető ellen jogerősen kiszabott 10.000.-(tízezer) forint helyszíni bírság meg nem fizetése miatt a Budapest Főváros Kormányhivatala VI. kerületi Hivatala szabálysértési elzárásra történő átváltoztatásra tett indítványt a bíróságon.

Tájékoztatja a bíróság az elkövetőt, hogy a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (továbbiakban: Szabs. tv) 12. § (1) bekezdése szerint a pénzbírságot meg nem fizetése esetén a bíróság szabálysértési eljárásra változtatja át. Az átváltoztatás során ötezer forintonként egy napi szabálysértési elzárást kell számítani. A meg nem fizetett pénzbírságnak ötezerrel nem osztható részét nem kell figyelembe venni.

(…)

E végzéssel szemben nincs helye jogorvoslatnak.

(…)

Budapest, 2015. március 18.”

Tárgyalás nélkül? Meg nem fizetése miatt? Elzárás? Jogorvoslatnak nincs helye? Mi ez?

Szerepel még benne, hogy ha esetleg mégis megfizettem a helyszíni bírságot, akkor azt 8 napon belül írásban jelentsem be, és akkor mellőzi a bíróság az elzárásra változtatást. Ezzel csak két probléma van.
  1, Azzal indítják a végzésről szóló értesítést, hogy nem fizettem be. Ezért akarnak elzárni.
  2, Hogyan jelentsem be 8 napon belül március 18-hoz képest, ha március 30-án hozta a postás a levelet? Szerkesztőségünk egyik tagja szerint az átvételtől számítandó a 8 nap, de ilyen a bíróság levelében nem szerepel. Csak a dátum, és a 8 napos határidő.

Mi mást tehettem, a levél átvételének másnapján megírtam a bíróságnak, hogy befizettem a bírságot a törvényes határidőn belül. A levélhez természetesen csatoltam a csekkszelvény másolatát is.

Jönnek hajnalban a rendőrök?

Itt tartunk most, pár nappal a bírósági levél megérkezése, és a válaszlevelem elküldése után.
 
Az egyik kollégám mesélte a minap, hogy a szomszédjához hajnalban becsöngettek a rendőrök, mert akkor biztosan otthon találják. Nem fizetett be ugyanis egy szabálysértési bírságot, ezért elmentek érte.

Nos, mint kiderült, a Kormányhivatalnál és a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál én is így vagyok nyilván tartva. Szerintük én sem fizettem be egy helyszíni bírságot. Mivel a posta határidőn túl hozta a levelet – a bíróság vagy a saját hibájából, nem tudni -, a törvényes határidőn belül lehetetlen volt velük közölni, hogy márpedig de, befizettem.

Tegnapelőtt éjszaka, olyan hajnali negyed három körül felébredve ez járt a fejemben. Hogy értem is simán eljöhetnek a kormányhivatal hibás rendszere miatt. Csendes éjszaka volt, az órám mechanikájának minden ciccenését hallottam, miközben a takaró alatt elképzeltem egy ablak nélküli hideg cellát. Amiben furcsa, általam soha nem érzett szag terjeng. Egy ágyat vascsőből, kisszekrényt fémlemezből, rajta sorjás szélű műanyag poharat egy korábban unatkozó rab fognyomával. És azt képzeltem, hogy hideg van, lecsuktak, fázom.

Egy emberért bizony elmentek hajnalban, mert a rendszer szerint nem fizetett. Vicces vagy szomorú, de tényleg létező kérdés: akkor most jöhetnek értem is?
 
Mondtam a feleségemnek, hogy nagyon szívesen leülöm, olyan jó cikket lehet majd írni belőle. Ő ezt nem szeretné, „gondolj a kisbabánkra”, egy barátom viszont remek ötletnek tartja: „Aludj csak bent egy éjszakát, aztán pereld szét őket! Ja, és írj belőle cikket, hogy lássa mindenki, mekkorát hibáztak!”.

A témát folytatjuk. Megszólal a konkrét esetről a Pesti Központi Kerületi Bíróság, a Terézvárosi Kerületi Közterület-felügyelet, a VI. kerületi önkormányzat, az illetékes kormányhivatal, és a Vezess.hu jogi képviselője.