Már harmadik éve, hogy megírtuk: a KSH akkor kezünkbe került statisztikai adatai alapján a személyi sérüléssel járó balesetek nevetségesen csekély hányadát okozza az abszolút gyorshajtás, tehát a sebességhatár átlépése. A 2011-es adat szerint az összes személyi sérüléses baleset 0,8%-ának, az összes halálos baleset 2,8%-ának volt közvetlen oka a megengedett sebesség túllépése. Ez a szám azért volt megdöbbentő, mert a magyar rendőrség érzékelhető közlekedésbiztonsági munkájának túlnyomó részét a sebességmérés teszi ki.
Azóta a KSH jelentéseiből valahogy hiányzik ez az adat, sőt: a Központi Statisztikai Hivatal online keresőjében 2011 óta nincs releváns közlekedési baleseti kimutatás! Egyre gyakrabban hívnak fel, küldenek emailt NEKEM újságírók, közlekedési jogászok, hogy tudok-e valami újat, mert az én cikkem a legfrissebb forrás erre az adatra. Hát, sajnos nem tudok.
No mindegy is, hiszen a rendőrség vezetésével folytatott beszélgetéseimből azt viszont tudom, hogy a KSH-nak is ők adták-adják az adatokat, és saját bevallásuk szerint sem pontos az ilyesfajta statisztika. A rendőr munkája során elsősorban nem a baleset okát, hanem a felelősét keresi, a helyszínelések végkövetkeztetései kevésbé tükrözik a tudományos alaposságot, mint a praktikus leegyszerűsítést.
Az egyetlen általam ismert friss közúti közlekedési baleseti statisztikai jelentés jelenleg az Országos Baleset-megelőzési Bizottság honlapján érhető el, a baleseti okokkal kapcsolatos bekezdés így néz ki:
Az a rohadt gyorshajtás! Persze lehet, hogy csak 20km/h volt, de biciklivel, jégen – a statisztika nem különbözteti meg az abszolút és relatív gyorshajtást
Ennyi, mert ennyire van szükség ahhoz, hogy megerősítse a rendőrség álláspontját. A balesetek egyharmadát okozza a gyorshajtás, a gyorshajtás ellenszere a traffipax, tehát traffipaxot kell venni és a rendőröket azok őrzésével kell megbízni, így lehet a legtöbbet tenni a baleset-megelőzésért. (Mellesleg: mi a fene az az aktív meg passzív sebesség-túllépés? Erős a gyanúnk, hogy Micike, a gépíró összekeverte a dolgokat és abszolút meg relatív helyett írta ezeket a kellemesebb, rövidebb szavakat.)
Mérgemben, amiért tovább folytatódik ez az álságos bizonygatás, hogy a traffipax a leghatásosabb dolog a balesetek ellen, megpróbáltam utánajárni, más országokban mi a balesetek oka.
És kudarcot vallottam.
Gyakorlatilag mintha nem létezne ilyen statisztika. Nem idézem be az összes forrásomat, a briteknél, íreknél, németeknél, osztrákoknál, franciáknál nagyjából ugyanazt kaptam, mint amit az amerikaiaknál. Vagyis valami olyat, mint az USA autópálya-kezelőjénél, a Federal Highway Administration-nél. Ebben a dokumentumban 2012-es adatok alapján von le következtetéseket az FHA, ami minket érdekel: a balesetek kb. 30%-ában játszik szerepet a gyorshajtás, de az abszolút és relatív gyorshajtást itt sem vették külön a készítők. Az NHTSA, az amerikai közlekedésbiztonsági kormányszerv szerint egy-egy baleset márpedig gyorshajtás miatt következett be, akár versenyzett az okozó, akár a körülményekhez képest túl gyorsan hajtott, akár átlépte az engedélyezett sebességhatárt:
Amerikában is 30-32% a túl nagy sebesség szerepe a halálos balesetekben, de ott sem vizsgálják külön az abszolút és relatív gyorshajtást
Az USÁ-ban a közlekedésbiztonsági szervek szerint az elmúlt évben 2%-kal nőtt a gyorshajtás szerepe a balesetekben – nyilván ott is szoktak traffipax-beszerzések lenni.
Az ömlesztett „gyorshajtás” mellett két tényező még fel-felmerült, nagyjából a gyorshajtáséhoz hasonló súllyal a jelentésekben, statisztikákban. Az egyik a vezető fáradtsága, 20-30% között szerepelt a közúti balesetek előidéző okai között. A másik pedig, amikor a vezető valami mással foglalkozott a vezetésre való koncentrálás helyett. Ausztriában az összes személyi sérüléses baleset 37%-ában van jelen a vezető figyelmetlensége, a halálos balesetek között a vezető ok – 28 százalékkal – ismét az összemosott abszolút és relatív gyorshajtás, a sebesség nem megfelelő megválasztása.
A német baleseti tényezők, 2012-ből. Csak harmadik a kívánatos sebesség abszolút vagy relatív túllépése
16% kanyarodás, megfordulás, elindulás, tolatás
15% elsőbbség
14% sebesség megválasztása
12% követési távolság
7% helytelen úthasználat
5% gyalogosokkal szemben elkövetett szabálytaalnság
4% alkohol hatása alatt vezetés
4% előzés
24% egyéb ok
Aki gyakran vezet Németországban, tapasztalhatja is, mennyire más ott a munkaszervezés a rendőrségné. Nem csak traffizó rendőrt, de autópályán cikázókat kiszedő, tákolt trélerrel használt autókat hazahúzó keletieket ellenőrző, kamionos tachográfokat vizslató közeget is látni. Jó, hogy az fárasztóbb meg nem csorog olyan könnyen belőle a pénz, mint az automatikus bírságolásból, de talán közvetlenebb és komolyabb hatása van a közlekedés biztonságára.
Mielőtt bárki is nekiállni a véremet kívánni: nem azt mondom, hogy a gyorshajtás nem tud veszélyes lenni. Azt se mondom, hogy a hatósági sebességmérés hülyeség, sőt: a fix traffipaxot kifejezetten hasznos dolognak tartom, ha veszélyes helyre telepítik, hiszen ott lassítja a forgalmat, ahol veszélyes gyorsan menni.
Amit mondok: dühít, hogy az adómból fenntartott rendőrség teljesen megalapozatlanul szervezi a közlekedés-biztonsággal kapcsolatos munkáját. Traffipaxokat veszünk milliárdokért és rendőrt állítunk az elvileg automatikus rendszerben dolgozó gép mellé, hogy őrizze, el ne lopják, mindezt egy bemondott 30%-os kockázati tényezőre alapozva. Pedig több haszna lenne benzint venni a rendőrautókba, motorokba és menni velük, a tulajdonosnak utólag küldözgetett csekkek helyett ott helyben lefülelni, számon kérni személyesen azt a vezetőt, aki nem képes normálisan beilleszkedni a forgalomba, nem adja meg az elsőbbséget, vagy netán negyven tonnás kamionnal félálomban kóvályog a leállósávban az autópályán. Kilencvennel, amit nem büntet meg semmilyen traffipax.
