Nemrég az autóteszten lévő Ford Mondeóval kátyúba hajtottam Budapest II. kerületében, közel a szerkesztőséghez. A szépséges ötajtós jobb oldali két kereke koppant az úthibába. A kráteren áthajtva derült ki, hogy igen mély és éles peremű, így mindkét keréktárcsán sérülést okozott és a két gumiabroncs oldalfalából is kiszakadt 1-1 apró gumidarab.
Rendőrségi helyszínelés
Két óvoda is van a környéken, így biztosan nem mentem gyorsabban 25-30-nál. A gumi mégis kuka, a felnik sérülése pedig minimum javítást és fényezést igényel. Átszűrtem fogaim között egy kiadós káromkodást, majd arra gondoltam, hogy ekkora gödrök nem lehetnének az úton és tart ameddig tart, ezt nem nyelem le csak úgy.
Két fiatal járőr érkezett egy H Astrával, váratlanul gyorsan megjöttek, talán ha negyed órát töltöttem ott. Felírták az én verziómat az ügyről, kértek egy becslést a kárról és bejárták a helyszínt.
Ki az út kezelője?
A kárigény benyújtása előtt tisztázni kell, hogy ki az útszakasz kezelője. Budapesten gyakorlatilag a tömegközlekedési járművek által használt utak kezelője a BKK Közút, a többi a helyi önkormányzat felelőssége. Az országos közúthálózat kezelője pedig a Magyar Közút Zrt. A BKK Közút kárigény-bejelentő lapját itt lehet letölteni. A kárbejelentés menetéről itt írunk részletesen.
Fontos paragrafusok
A kártérítési felelősséget a polgári jog egyik alapelve határozza meg, miszerint aki másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A kátyúkár megtérítése kapcsán a közúti közlekedést szabályozó, 1988. évi I. törvény alábbi paragrafusai a mérvadóak.
34. § (1) A közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles gondoskodni arról, hogy a közút a biztonságos közlekedésre alkalmas, közvetlen környezete esztétikus és kulturált legyen.
(4) A közút megrongálódását a közút kezelője – az országos és a helyi közutak kezeléséről szóló jogszabályok szerint eljárva – köteles kijavítani, és a közút forgalmának biztonságát veszélyeztető helyzetet elhárítani. A kijavításig és a veszélyhelyzet elhárításáig köteles a forgalomban résztvevőket a veszélyre figyelmeztetni, szükség esetén sebesség- vagy súlykorlátozást elrendelni, illetőleg a közutat lezárni.
35. § Az út kezelője a kezelői kötelezettségének megszegésével okozott kárt a polgári jog általános szabályai szerint köteles megtéríteni. A kártérítési követelést a kár keletkezését követően haladéktalanul kell a közút kezelőjéhez bejelenteni.
Furcsálltam, hogy az esetről felvett rendőrségi jegyzőkönyvből én nem kapok példányt, sem a helyszínen, sem utólag. A járőrök szerint az önkormányzatnak adják ki a helyszínelés dokumentumait, ha a helyhatóság bekéri.
Nem szántunk a jogi szabályozás legmélyére, de a rendelkezéseket nagy vonalakban érdemes ismernie annak, aki vezet. Az autós, tehát a károsult felől nézve a helyzet a következő: a károsultnak bizonyítania kell,
– hogy a károkozás jogellenes volt,
– hogy kára származott,
– és hogy e kettő között okozati összefüggés van.
A jogellenesség könnyen igazolható, mert az úton nem szabadna kátyúnak lennie. A közútkezelő köteles biztonságos állapotban tartani az utakat. Ahol ez nem adott, ott az úthibákra figyelmeztető táblákat kell kihelyeznie illetve sebességkorlátozást bevezetnie.
Alapelv, hogy láttuk az úthibát!
A cikkünk megírását segítő jogi szakértő önkormányzati megbízásból többnyire az autósok igényeit vitatja. Ő pontosan tudja, mire hivatkozhat a közútkezelő, ha nem akar fizetni. Természetesen az igazmondás az első, de lehetőleg ne adjuk írásba, hogy nem láttuk az úthibát. Ez adu lenne a kártérítésben ellenérdekelt közútkezelőnek, hiszen az útviszonyoknak megfelelően kell vezetni.
Kecsegtetőbb a helyzet, ha az úthibát láttuk, csak valamiért nem lehetett kikerülni. Ebben a konkrét esetben a parkoló autók között maradó ösvény szabta meg a nyomvonalat. Aki nem akarta túlságosan megközelíteni a többi kocsit, az belekoppant a kátyúba.
Csak akkor van esélyünk kártérítésre, ha az adott útszakaszin nincs kint figyelmeztetés. Nézzük meg a két legközelebbi kereszteződés/úttorkolat közötti szakaszon, hogy van-e kint úthibára figyelmeztető tábla vagy sebességkorlátozás, amit figyelmen kívül hagyhattunk autósként. Ha van, akkor hiába várunk kártérítést, ha viszont nincs, érdemes lépni.
Alkatrészköltség: 345 000 Ft
Mielőtt a helyszínelő rendőröknek bemondunk egy számot, érdemes tájékozódni. A károsulttól nem várható el, hogy fejből meg tudja saccolni a felni, a gumiabroncs és ha történt, a végképp bizonytalanul becsülhető futóműjavítás költségét, de legalább pár telefont engedjünk el a rendőrökre várva vagy nézzünk utána mobilneten a körülbelüli áraknak.
Erre a néhány hónapos, márkaszervizben karbantartott autóra én 260 ezres kárösszeget adtam meg a rendőrségnek, 60-65 ezer forintra saccolva a 235/40 R19-es gumik és a felni darabját. A helyszínelés után, de a kárbejelentés előtt elmentem egy márkaszervizbe ajánlatot kérni a cserés elemekre és az derült ki, hogy árukat alábecsültem. A gumik 72 140 forintba kerülnének, az új felni ára 100 627 Ft, összesen 345 534 forint. Nagy pénz. Szerencsére ekkora kráterek nem tátongnak mindenhol és a legtöbb autón jóval kevésbé sérülékeny keréktárcsák és ballonosabb gumik vannak.
Rögtön betömték a kátyút
Információink szerint önkormányzata válogatja, hogy van-e biztosításuk hasonló károk kifizetésére vagy saját zsebből fizetnek, ha muszáj. Ha kártérítés végül nem is lesz a dologból, a legfontosabb lépést hamar megtette az önkormányzat: a rendőrségi helyszínelést követő napokban betömték az éles peremű kátyút.