Ha egy összetett mondatban kellene megfogalmaznom, hogy mi is a Shell Eco-marathon, az valahogy így hangzana: elképzelhetetlenül apró autókba cipőkanállal becuppantott diákok, akinek egyetlen feladatuk, hogy 1 liter üzemanyaggal, vagy 1 kWh energiával a lehető legtöbb kilométert tegyék meg az erre a célra kialakított utcai pályán.
És az elképzelhetetlenül aprót tényleg úgy értem, hogy piszkosul kicsi. Láttam már korábban képeket a versenyről, de a diákok és mentoraik által készített prototípusok/tanulmányok laikusok számára sokkal inkább illenének egy óvoda játszóterére, mintsem versenypályára. Ezzel eszemben sincs bagatellizálni a dolgot, hiszen a karosszéria alatt komoly technika, és sok száz munkaóra lapul, csupán érzékeltetni szeretném a dimenziókat, amiket valahogy a képek nem adnak vissza.
Shell Eco-marathon 2015
Az európai versenyre 26 országból érkeztek 16 és 25 év közötti diákok, hogy összemérjék tudásukat. A verseny győztese az, aki az autó tervezésének és a felhasznált technológiának köszönhetően a legnagyobb távot teszi meg 1 kWh energiával, vagy 1 liter üzemanyaggal. – de ezt már tudjátok.
A május 21. és 24. közötti megmérettetés szép kerek évszámot ünnepelt, a 2015-ös volt a harmincadik verseny 1985 óta, és már zsinórban negyedik alkalommal Rotterdam adott otthont az eseménynek. Az Eco-marathon egyébként globális kezdeményezés, amelynek hasonló rendezvénye van az Egyesült Államokban és Ázsiában is.
A történelem első Shell Eco-Marathon Europe legjobb eredményét a svájci Team Henry csapat húzhatta be, 680 km/literes teljesítménnyel a Paul Ricard versenypályán, Franciaországban. Öt évre rá, 1990-ben elindultak az első gázolajjal hajtott járművek.
Két járműkategóriában nevezhetnek az iskolák, Prototype (prototípus) és Urban Concept (városi tanulmány), ebből az előbbiek a kis, rizsszem alakú autók, utóbbiak pedig azok, amik már jobban hasonlítanak utcai társaikra. A városi koncepcióknak a 10 körös futamokon nem elég körbemenni, minden egyes alkalommal, amikor a célvonalhoz érnek, meg kell állniuk, a pilótának le kell állítani a motort, majd újra elindulni. A prototípusok megállás nélkül teljesíthetik a 10 kört, amire 39 perc áll rendelkezésre mindkét kategória indulóinak.
A tíz kör alatt elfogyasztott üzemanyag mennyiségéből számítják ki a Shell mérnökei a célba érkezés után, hogy 1 liter benzinből vagy 1 kWh energiából hány kilométerre futná. A prototípusok 20-30 km/óra közötti sebességgel haladnak, az Urban Concept-esek pedig 40 km/h környékén.
Akikre büszkék lehetünk
Idén rekordszámú, hat diákcsapat képviselte hazánkat az egyik legnagyobb üzemanyag-hatékonysági erőpróbán. A jubileumi verseny érdekessége, hogy most először CNG-vel is indulhattak a csapatok a benzin, gázolaj, elektromos és hidrogén kategóriák mellett.
A háromnapos rendezvényen az egyetemistáknak és középiskolásoknak nem csupán a 26 országból érkező közel kétszáz csapattal kellett megmérkőzniük, hanem időnként a feltámadó szél és záporok is bezavartak a képbe, a prototípusok esőben például teljesen használhatatlanok, sőt már a nagyobb páratartalom is komoly gondot okozhat a finoman hangolt konstrukcióban.
A magyar diákok a szoros nemzetközi mezőnyben kiváló eredményeket értek el, mindenképp jár a taps és a maximális tisztelet, hiszen minimális alvással, szinte folyamatos szereléssel küzdötték végig ezt a néhány napot. Egytől egyig elhivatottak, és mivel a tesztelésre év közben nem sok lehetőségük van – hiszen a diákoknak tanulni, a tanároknak pedig tanítani kell -, így gyakorlatilag a próbaköröket, a beállításokat és néhány csapat a rizsszem alakú jármű összeszerelését is a futamok előtti napon abszolválta.
Az egyetlen városi koncepció kategóriában versenyző magyar különítmény, a győri Széchenyi István Egyetem SZEnergy csapata 195 kilométert tett meg, ezzel elhozták a bronzérmet elektromos hajtású autójukkal, amelyen napelemek biztosították a segédtöltést.
„Idén a dobogó volt a cél, mivel tavaly 4. helyen végeztünk, és nagyon jó, hogy ez sikerült. Főleg, hogy az időjárás sok bosszúságot okozott a héten. Az utolsó napra azonban kedvezően változott a szél, a nap is kisütött, és a beállításaink is jónak bizonyultak” – nyilatkozott a Zámbó Zoltán, a SZEnergy csapat pilótája.
Az egyik legnépszerűbb kategóriában, a benzines prototípusok között a 2008 óta versenyző Óbudai Egyetem hallgatói 565 kilométert tettek meg, így a 14. helyen zárták a versenyt.
„Várakozásainkon felül sikerült teljesítenünk, aminek nagyon örülünk. Két évvel ezelőtt volt azonos eredményünk, de azóta megváltozott a pálya haladási iránya, ami így sokkal nehezebbé tette a vezetést, és nagyon örülünk, hogy ilyen körülmények között ezt az eredményt meg tudtuk ismételni” – mondta Sipos Petra, a csapat menedzsere.
A verseny az Óbudai Egyetem szemszögéből, akik az autójukba is beültetnek
A kecskeméti Kandó Kálmán Szakközépiskola szintén prototípus kategóriában, de elektromos hajtással indult. 405 kilométert futottak, így a 16. pozíciót szerezték meg. „Nagyon büszke vagyok a kis csapatra, hiszen idén a nehezített körülmények között is jól szerepeltünk. Igaz, kicsit rontottunk a tavalyi eredményen, de úgy gondolom, a lehetőseinkhez mértem megálltuk a helyünket” – összegezte történteket Mészáros Károly, a Kandó Electric Team vezető tanára.
A másik középiskolás együttes, a pécsi Árpád Fejedelem Gimnázium idén először indult elektromos prototípus járművükkel, és 331 kilométert tettek meg, amivel a 21. helyen végeztek. Ahogy a tizedik osztályos hölgy pilóta, Perényi Kitty fogalmazott: „Nagy kihívás volt ezt az autót vezetni, főleg, hogy még jogosítványom sincs. Nagyon sokat tanultam a verseny során, és nem feltétlenül csak az autóversenyzésről. Nagyon jó tapasztalat volt részt venni a versenyen.”
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (GSZK Shark Team), valamint a Szegedi Tudományegyetem hallgatói idén először vállalkoztak a kihívásra. A szigorú műszaki és biztonsági vizsgálat előírásainak sikeresen megfeleltek ugyan, ám mért eredményt nem értek el, reméljük ez az apró kudarc nem veszi el a kedvüket, és jövőre már értük is a pályán izgulhatunk – de már nem Hollandiában, ugyanis olyan pletykákat hallottam, hogy Londonba költözik 2016-ban a maraton.
Egy pillanat a GSZK Shark Team gépátvételből: 10 másodperc alatt el kell hagyni a járművet, Dodónak ez 6,6 alatt sikerült.
Gondolatébresztő
De a Shell Eco-marathon nem csupán egy nemzetközi megmérettetés, amely lehetőséget biztosít a csapatoknak saját tervezésű és építésű járműveik tesztelésére, hanem ezekből a energiahatékonysági újításokból születhetnek majd a jövő járművei, amik segítenek megőrizni Földünket a felnövekvő generációnak. Furcsa ezt a világ egyik legnagyobb kőolaj-forgalmazójának szájából hallani, de higgyétek el, ha valaki, akkor ők tisztában vannak vele, hogy a készletek végesek, és kell az alternatíva.
Nem feltétlenül az az egyetlen megoldás bolygónk megmentésére, hogy elzárjuk a kőolajcsapokat, és csupán az alternatív hajtásokra koncentrálunk, hiszen ha 1 liter benzinnel képes egy ilyen apró jármű megtenni több ezer kilométert, akkor reménykedem benne, hogy az autóipari és olajvállalatok is komolyan veszik a dolgot, és 50 év múlva akár már az utcai közlekedési eszközökben láthatjuk viszont az Eco-marathonon felvonultatott technikát.
Hiszen gondoljatok csak bele, az első verseny legjobb teljesítménye 680 kilométer volt 1 liter benzinnel, és csupán szűk 30 évnek kellett eltelnie, hogy ez az eredmény a sokszorosára nőjön: 2014-ben a legsikeresebb francia csapat 3314 kilométeres eredménnyel nyerte a versenyt, a kecskeméti alakulat ekkor a harmadik helyen zárt, 2096 kilométerrel – na ennyire elég 1 liter benzin jelenleg.
Végül pedig a bizonyíték, hogy ezen a versenyen a hölgy pilóták dominálnak
Úgy nem kell magyaráznom, hogy miért?
