A bő egy éve belengetett Jedlik Ányos Tervhez (JÁT) kapcsolódva rengeteg ígéretet tett a kormány az elektromos autók mielőbbi elterjesztésével kapcsolatban, amit főként a drágaságuk, és az infrastruktúra hiánya akadályoz. Kezdjük utóbbiakkal: mennyi elektromos töltő működik majd a ciklus végére Magyarországon a kormány terve szerint?
A JÁT egyik funkciója az elektromobilitás elterjesztése, a másik az EU ide vonatkozó irányelvének való megfelelés. Utóbbinak eredetije 2020-ra 68 ezer töltőt írt elő Magyarországra, de a végleges változatból kikerült a szám, a tagállamoknak kell a várható elektromos autós darabszámból kalkulálni. Mi nem határoztunk meg ilyen számot.
Meghatároznak?
Természetesen jó lenne, ha lenne ilyen keretszám.
Készítenek jogszabályt, ami kötelezi majd a magánszféra szereplőit elektromos autókhoz használható töltők építésére?
Mi szeretnénk.
Ebben a ciklusban elkészül majd, és elfogadja az Országgyűlés?
Igen, mi szeretnénk.
Kik lesznek a kötelezettek? Mi alapján határozzák meg, hogy kiknek kell saját zsebből töltőket felállítani?
Bevásárlóközpontok, mozik, esetleg színházak, gyorséttermek lehetnek, és így tovább. Megfontolandó a közintézmények közül a kórházak, különböző közhivatalok és a polgármesteri hivatalok bevonása, ahol intézik az ügyeiket az emberek.
A másik része ennek a közterületek, az utcák, ahol viszonylag egyszerűen szabályozható dolognak tartom, hiszen a parkolási társaságok ma már nagyrészt önkormányzatiak. Aki a parkolásért pénzt kér, az vállaljon is valamilyen terhet.
Folynak tárgyalások parkolós cégekkel?
Tárgyaltunk már, és abszolút nyitottak.
Glattfelder Béla elkötelezett
Az autópályáknál már drágább töltőhálózat telepítésére van szükség, de a forrás rendelkezésre áll, és külön jogszabály sem biztos, hogy kell rá. A CO2-kvóta egyik fele a Nemzetgazdasági Minisztériumnál (NGM) van, mi ezt teljes egészében erre akarjuk elkölteni. Szeretnénk ezt a gerinchálózatot kiépíteni, érdekünk, hogy minél előbb kész legyen.
Mennyi kilométerenként lesznek töltők?
Szerintem 60 kilométerenként ideális lenne a fontosabb főutak mentén. Autópályáknál például célszerű lehet gyorséttermek mellé, vagy a pálya közelében lévő bevásárlóközpontokhoz telepíteni őket. A középkorban a lovakat a csárdában cserélték, a modern étterem, ahol autót tudok tölteni, az meg ma a csárdzsa, ha az angol charge szót beleveszem.
Ingyenes parkolók, ingyenes áram?
Térjünk vissza a parkoláshoz: az elektromos autók számára kialakítandó ingyenes parkolóhely kijelölésére is nyitottak a cégek?
Ez nyilván pénzkiesést jelent nekik, de Budapestnek, és egész Magyarországnak kötelezettségeket kell teljesíteni a szálló porral kapcsolatban. Az elektromos közlekedés valahol közjó, ez egyértelmű, hiszen kevésbé szennyezi a várost, és nem olyan zajos, mint a mai járművek. Nem igazán vitatható, hogy ezért a célért lehet közszereplőket terhelni.
Mit akarnak elérni, mennyi parkolóhely lehet majd ingyenes?
Mondjuk, ha minden századik parkolóhely alakul át ingyenessé az elektromos autók számára, az nem drámai veszteség számukra, valljuk be. Nemzetközi példákra hivatkozva fontos elmondani, hogy ezek az intézkedések a technológia elterjesztését szolgálják. Rögtön az intézkedések elején ugyanakkor világossá kell tennünk, hogy ezek a kedvezmények nem örökké járnak.
Talán nem járok messze az igazságtól, ha feltételezem, a most még ingyenesen használható töltők is fizetőssé válnak előbb-utóbb.
Természetesen. Jelenleg, és még egy darabig azért ingyenesek, mert nem folyna be annyi bevétel az oszlopokról az áram ellenértékeként, amennyibe a fizetési rendszer kialakítása kerülne. De ahogy elterjednek az elektromos autók és a konnektoros hibridek, fizetni kell majd ezért. Az áramfogyasztás nem egyenletes a nap minden szakában, éjszaka sokkal kevesebb, mint nappal, ezért például rá kell majd szoktatnunk az autósokat, hogy ne akkor töltsék a kocsijaikat, amikor csúcsfogyasztás van.
Elképzelhető, hogy a fizetőssé tétel először a napközbeni időszakra vonatkozik majd, és csak éjszaka maradnak ingyenesek a töltők?
Valószínűleg úgy érdemes majd ezt csinálnunk, hogy a csúcsidőszakban fizetőssé válik, és azon kívül viszont ingyenesen tartjuk, különösképpen mondjuk az éjszaka.
Villanyautók egy bezárt pesti benzinkútnál
Átalakítják a gépjármű-adóztatást, megbüntetik a dízeleket?
A szerény hatótávon a gyártóknak kell javítani, de az elektromos autók árából jelentősen tudna faragni a kormány, ha akarna. Rögtön tegyük hozzá a JÁT a konnektoros hibrideket is emlegeti. Ha lecsökkentenék 0 százalékra ezeknek a jelenleg 27 százalékos áfáját, az máris sokkal több ember számára tenné elérhetőbbé a járműveket.
Vizsgáljuk a 0 százalékos áfa lehetőségét, de azért a norvég példára oda kell figyelni, ahol a piac robbanásszerű fejlődése miatt egy tollvonással vezették ki az összes kedvezményt. Bizonyos értelemben előnyt is kínál az, hogy mi még nem tartunk ott, tanulhatunk a hibáikból. Vizsgáljuk a lehetőségét, hogy áfa-kedvezményekkel érdemes-e ezt a piacot fejleszteni, viszont közben elkezdtünk mást csinálni, amiről eddig nem beszéltünk.
A minap az adózásért felelős Pankucsi Zoltán helyettes államtitkár úrral egyetértésre jutottunk abban, megvizsgáljuk a lehetőségét, hogy a jelenlegi gépjármű-adóztatást átalakítjuk. Ez jelenleg teljesítmény-alapú, miközben az EU tagállamainak többségében CO2-kibocsátás alapú, és lehetséges, hogy nekünk is érdemes lenne erre átállni.
Ez az elektromos autóknál 0 adót jelentene, hiszen 0 a CO2-kibocsátásuk, de egy nagyon jó konnektoros hibrid után is keveset kell majd fizetni, amelynek mondjuk 32 g/km a kibocsátása, szemben a mai helyzettel, amikor a magas rendszerteljesítménye miatt többet fizetnek utána a tulajdonosaik, mint egy átlagautó után.
A JÁT-ban csak új autók után járó kedvezményekről beszéltek. Ha átalakítják a komplett adóztatást, akkor az a külföldről használtan behozott autókra is vonatkozik majd?
Azt gondolnám, hogy igen, de nem akarnék most annyira előre szaladni. Most kezdtük el a tárgyalásokat. Ha a mostani szabályozás mindegyikre vonatkozik, akkor nyilvánvalóan az új adóztatás is, amivel ösztönözhetnénk az embereket, hogy alacsony fogyasztású, és fontos, alacsony CO2-kibocsátású autókat vegyenek.
Ugyanakkor abban is megállapodtunk, hogy nem csak a CO2-kibocsátást nézzük, hanem az NOx-kibocsátást is. Erre valami korrelációs faktort kell kialakítanunk, mert abba a hibába sem szeretnénk esni, mint amibe mások estek, hogy a CO2-adóztatás a dízel irányába tolta el szélsőséges módon a járműparkot. Európa óriási gázolaj-importőrré vált, miközben a termelési érték alatt adja el a benzint a világpiacon, amivel tulajdonképpen az amerikai autózóknak az olcsó benzinjét finanszírozzuk. Másrészt nem szabad elfelejtenünk, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dízelmotorok kipufogógőzét rákkeltő anyagnak minősítette.
Inkább abba az irányba kellene menni, hogy a belvárosi forgalomból, amennyire lehetséges, kiszorítsuk a dízelautókat.
Már teszteli a kormány a 2011-es Év Autóját?
Az egyik legfurcsább kormányzati ígéret szerintem az autóbónusz-csere program. Nem mondom, hogy antipatikus, csak nem látom magam előtt azt a most minimum 15 éves autóval járó, ezért talán nem éppen tehetős tulajdonost, aki ha vadonatúj elektromosra, avagy plug-in hibridre cseréli a 15 évnél öregebb kocsiját, cserébe bónuszt kap, amit aztán különféle környezetvédelemmel kapcsolatos termékekre tud beváltani. Ebből lesz valami?
Ezt is vizsgáljuk, lehetségesnek tartom, hogy a CO2-adóztatás bevezetése már önmagában ilyen hatással fog járni. Nem kell túltámogatni ezt a piacot sem. Nem akarok ebben sem túlságosan előre szaladni, de ha be tudjuk vezetni a CO2 alapú adóztatást, akkor nem biztos, hogy erre már olyan nagy szükség lesz.
A sokat emlegetett útdíj-kedvezmények mit jelentenek majd pontosan a villanyautót, és konnektoros hibridet birtoklóknak?
Elsősorban dugódíjról beszélhetünk. Ha lenne dugódíj, hangsúlyozom, ha lenne, akkor indokolt lenne, hogy ez alól a nulla CO2-kibocsátású elektromos autók mentességet élvezzenek, hiszen a dugódíjat azért erőlteti az EU, mert a szálló por arányát akarják csökkenteni a belvárosokban.
Na, most vannak olyan járművek, amelyeknek nincs szállópor-kibocsátása. Érdekes kérdés, hogy mivel a dízelautóknak a szállópor-kibocsátása magasabb, mint a benzineseké, akkor a kedvezmény bevezetésével együtt magasabb dugódíjat kell-e bevezetni a nagy köbcentis dízelek esetében, különösen azoknál, amelyekre nincs részecskeszűrő felszerelve. Kérdőjel bezárva.
Államtitkári Superb a Parlament VIII-as kapujánál
Ez nem igaz, mert a KEF vett egy elektromos autót. Ez nagyon fontos, mert tesztelik.
Mit vettek?
Egy Nissan Leafet.
Akkor ez nem az a legfrissebb, 430 milliós járművásárlás, amire céloztam, és a rendőrség hatalmas beszerzésébe sem fért be egy darab sem. Pedig erről beszélnek.
Egy Leafet vettek, ami kifejezetten nem protokollautó, hanem munkaöszvér, ami a városon belüli mobilitási igényüket elégíti ki. Ahogy én tudom, nagyon kedvezőek a tapasztalataik, amennyiben ez a teszt befejeződik, én úgy tudom, hogy szándékukban áll továbbiakat vásárolni.
Teslát Lázárnak és Semjénnek?
Kormánytagok is járnak majd elektromos autókkal, vagy inkább pár darab lesz belőlük a minisztériumi garázsok sarkaiban lótifuti-autónak? Lát majd a választó szimbolikus autócseréket?
A kérdés mögötti tartalommal teljesen egyetértek, az államnak mindig jó példával kell elöl járnia, az új technológiák elterjesztésében pedig élen kell járnia. Az első fecske egyébként megvan, egy hatótáv-növelős járművet vásárolt a környezetvédelemért felelős államtitkárság. (Két éve történt, Illés Zoltán járt vele egy darabig, 2014-ben viszont megszűnt a környezetvédelmi államtitkárság – L.Cs.)
Az első ilyen beszerzés megtörtént tehát, jó lenne, ha több lenne, a Tesla-jelenséget azonban el kellene kerülni. A Teslát sokan indokolatlanul luxusautónak tekintik, amit csak a szupergazdagok engedhetnek meg maguknak. Hiába elektromos, ha ilyen autóval járnának a kormánytagok Škoda helyett, az nem biztos, hogy előrébb vinné az elektromobilitás megítélését. Nem is ezeket a felső kategóriás járműveket kellene megvásárolni az államnak, hanem munkaautókat.
Bocsánat, én nem mondtam, hogy Teslával járjanak a kormánytagok.
Lássuk be, hogy az elektromos autók tipikus használati területe a város. A jelenlegi technológia mellett Magyarország még mindig túl nagy a villanyautóknak, igazából range extenderekben, vagy plug-in hibridekben lehet gondolkodni. Ésszerűbb, ha a tisztán elektromos autókat munkásautónak vásároljuk.
Pusztán a demonstrációs, a funkciótól elrugaszkodott projektek ellentétes hatást válthatnak ki. Tudom, hogy néhány nyugat-európai miniszterelnök már Teslával jár, nagyon örülök neki, ezek gazdagabb államok, mint mi. Remélem, jól sül el a Nissan-kísérlet, és egyre több ilyen lesz a közigazgatásban.
Ismerve a kormánytagok vagyonnyilatkozatait tudom, hogy ön az egyetlen, akinek konnektoros hibridje van, sem ilyenje, pláne villanyautója nincs senki másnak. Tud mondani olyan kormánytagot, aki legalább szóban szimpatizál ezekkel a járművekkel, mondjuk a kormányülések szüneteiben?
Nem a kötelező lojalitás mondatja velem, de Varga miniszter úr kimondottan lelkes, feladatok százait osztja ki ebben a témában. A magyar kormányban azok is támogatják az elektromobilitás elterjedését, akik szívesebben ülnének egy 350 lóerős sportkocsiban, mint egy csendben suhanó elektromos autóban, mert a magyar energiapolitikából az következik, hogy valamit kezdeni kell majd a paksi atomerőmű éjszakai termelésével. Ha lesz két erőművünk, akkor kétszer annyi éjszakai áramunk lesz, mint amennyi jelenleg van. Azt az áramot, ha lehet, belföldön kell értelmesen elköltenünk, nem pedig olcsón a világpiacon értékesíteni. Ez fontos a magyar kormány számára.
Imádja a konnektoros hibridjét
Mi az államtitkár életének egyik legjobb döntése?
Maradjunk akkor itt, a politikai elitnél. A 199 parlamenti képviselő egyikéhez sem áll közel ez a fajta gondolkodás, hiszen feltételezhetően vettek volna maguknak legalább második autónak ilyen kocsit. Nekik ráadásul a pénzük is megvan rá. Miért nem tartanak itt?
Inkább arról beszélnék, hogy én miért vettem Plug-in Priust. Még ezt megelőzően mi Auris hibridet vásároltunk, amibe egyenesen szerelmes lettem, elképesztően érdekes sport, hogy ki tud kisebb fogyasztással közlekedni. Már az Auris használata közben iszonyúan fúrta ugyanakkor az oldalamat, hogyan lehetne valahogy megbütykölni, és nagyobb akksit beletenni, majd konnektorról tölteni, hogy még többet tudjon tisztán árammal menni. Én bele is vágtam volna, ha nem mondják, hogy így elveszik minden garancia a járműre. Aztán amikor megtudtam, hogy a Toyota gyártani kezd konnektoros hibridet, nem bírtam magammal, éreztem, hogy nekem kell egy ilyen kocsi. Az álmom megvalósulását láttam a Plug-in Priusban, ha jól tudom, én voltam a legelső magánszemély Európában, aki vett ilyet.
Ezt az evolúciós folyamatot nagyon sok autótulajdonos számára nem lehet egyből átugrani, az elektromobilitás valószínűleg nem úgy fog elterjedni, hogy máról holnapra átülnek a belsőégésű motoros autóikból az elektromosba, hanem úgy, ahogy nálam történt. Volt egy benzines Opelem, aztán egy Toyota hibridem, majd jött a konnektoros Prius. Ez az evolúció, aminek a magyar autósok még az elején járnak. Én kint éltem Belgiumban, rám jobban hatottak a nyugati minták.
Azt mondtam, kerül, amibe kerül, én veszek ilyet. Rögtön hozzáteszem, egészen biztos vagyok benne, hogy anyagilag jól jártam, mert olcsóbban autózok, mint mások.
Több tízezer kilométer után mennyi az összesített fogyasztási átlaga?
1,4 liter/100 kilométer körül. Én cáfolom azokat az állításokat, hogy a hibridek, a konnektoros hibridek és a villanyautók olyan drágák, hogy meg sem lehet venni őket. Ezek használata ugyanis meghozza a pénzt. Nagyon sok helyen elmondtam, elmondom most is: egy négyzetméter napelemmel annyi elektromos áramot lehet termelni, amivel egy elektromos autó egy évben több mint ezer kilométert meg tud tenni. Tehát egy garázs tetejére annyi napelemet lehet feltenni, amennyivel az átlag magyar autós akár egész évben autózhatna. Életem egyik legjobb döntésének tartom, hogy ezt a kocsit megvettem.
Térjünk vissza a kormányzati ígéretekhez. Azt mondták, hogy zöld színű rendszámot kapnak majd ezek a kocsik. Mikor látjuk őket az utakon, 3 szám és 3 betű lesz majd azokon is, hogy néznek ki pontosan?
Erről egyeztetni kell a Belügyminisztériummal, ha a kormány elfogadja. Ha lehet ezzel kapcsolatban egy személyes megjegyzésem, én nagyon szeretném, ha lenne „zöld rendszám”, de maga a zöld szín nekem nem tetszik, mert nem megy a Toyotámhoz (nagyot nevet). Lehet, hogy nem is zöld lesz, az sem biztos, hogy eltérő színűnek kell lennie. Elvileg ugye azért kellene a más szín, hogy fel lehessen ismerni a jogos buszsáv-használatot, viszont ma már kamerák és rendszámfelismerők vannak, hovatovább, a rendőrautókban is. Lehet, hogy nem is szükséges rikító színek alkalmazása. Az elektromos autósok különösen kényesek az autójuk esztétikai értékére, ha ezt lerontja egy zöld rendszám, az gyengítheti is a technológia iránti fogékonyságot.
Sok mindenről beszéltünk, végül árulja el, az ígéretek közül melyiknek a cikluson belüli megvalósulására merne megesküdni?
A töltőállomásokra.
No de ott nem is mondott konkrét számot.
Nem mondtam konkrét számot, mert még nem is tudtuk megtervezni.
