A Renault WSR hétvégéje előtt jártunk a Hungaroringen, ahol a franciák legújabb és legdurvább versenyautójával vitettük körbe magunkat egy kis történelmi áttekintő után. Renault Sport Technologies: így hívják hivatalosan a vállalatot, amelynek igazi hírnevét köszönheti a francia autógyártó. A sportmodellek a Twingo R.S.-től kezdve a Mégane R.S.-ig bezárólag, valamint a GT és a GT Line felszereltségű modellek tartoznak a cég hatáskörébe, azok az élményautók, amelyek saját kategóriájuk talán legsportosabb, legizgalmasabb darabjai hosszú-hosszú évek óta – és ezt nem ők csak ők állítják, mi is egyetértünk velük.

A francia központú gyár Spanyolországban, Törökországban és Argentínában is gyártja sportmodelljeit, amelyekből tavaly 335 kereskedésben 37 164 darabot értékesítettek világszerte. A Renault Sport nemcsak utcai autóiról híres, de a versenysportban elért eredményeiről és szervezői tevékenységéről is.

Az újkori Renault Sport számokban

Az újkori Renault Sport számokban

Az újkori Renault Sport számokban

A sikertörténet valahol az 1937-es Gordini márka megalapításával kezdődött, amely az akkori Renault tuningcége lett, de ehhez hasonló volt az 1955-ben alapított Alpine márka is, amely kizárólag Renault-motorokat használt versenyautóiban. A hetvenes években siker-sikert követett, rali világbajnoki cím, Le Mans-i elsőség mellett elkészült az F1-es turbómotor is.  A F1-es siker viszont csak a kilencvenes évekre tehető az 1989-es motorbeszállítói visszatérés utánra, amikor 1992-től zsinórban hat Renault-motoros versenyautó lett világbajnok, majd a következő 16 évben további hat címet szereztek. A franciák erre kiemelkedően büszkék, kicsit rosszmájúan azt is mondhatnánk: most nem is tehetnek mást, miután az elmúlt két évben csak vergődnek a királykategóriában. Szintén a leggyorsabb autóverseny háttértörténetéhez tartozik, hogy a versenyzők 60 százaléka korábban megfordult a Renault saját szervezésű formaautós szériáinak egyikében.

Erősebb Clio, csúcstartó Mégane R.S.

Ami az utca emberét illeti, a sportosabb modellek mellett továbbra is két igazi méregzsák számít a kedvencnek a kínálatból, a Clio R.S. és a Mégane R.S. Előbbiben a kiváló szívómotoros előd után kicsit csalódást keltő volt a vártnál lustább turbómotor megjelenése, amely kötelezően az EDC névre hallgató duplakuplungos automata váltóval érkezett.  A most nyáron megjelenő Clio R.S. Trophy ezt a csorbát hivatott kiköszörülni: 20 lóerővel erősebb (220 LE) motor 40 newtonméternyi plusz nyomatékkal rendelkezik, amit az ültetett, keményebb futóművel és a közvetlenebb kormányzással izgalmasabb az aszfaltra vinni. Lényeges változás, hogy az EDC-váltó akár 50 százalékkal gyorsabb a korábbinál.

Pályanapokra még jobb az új, erősebb, feszesebb Trophy a sima R.S.-nél

Pályanapokra még jobb az új, erősebb, feszesebb Trophy a sima R.S.-nél

Ha már itt jártunk, gyorsan ki is próbálhattuk a kisautókat a Hungaroringen: a duplakuplungos váltó manuális beavatkozás nélkül is elég okos a száguldáshoz, a korábbinál hamarabb visszagangoló szerkezet legtöbbször időben kapcsol vissza, a felváltások pedig valóban gyorsnak tűnnek. A Clio RS-re jellemző mozgékony far továbbra is a modell sajátja, ami rendkívül izgalmassá teszi a vezetést. Ezzel együtt olyan stabilan és villámgyorsan terelhető a Trophy a Hungaroringen, hogy az erősebb autókhoz szokottaknak is remek szórakozás: a gyorsan elmelegedő utcai gumikon kívül kifejezetten szerettük, és fülig érő vigyort csalt az arcunkra.

A magyar Forma1-es pálya hosszát tekintve a 275 lóerős Mégane R.S.-hez jobban illik a helyszín -legalábbis elméletben. A köridőt hajszolóknak remek választás, de a mostani háromkörös próba is azt támasztotta alá, hogy a kiemelkedően stabil futómű csak kellő bátorsággal autózható ki, mert az sokkal többre képes, mint azt elsőre gondolnánk. A nagyobb sebesség így jó eséllyel még tovább növelhető egy kis gyakorlást követően. A rögtönzött sajtótájékoztatón kiemelték, hogy a Nürburgringen elért hivatalos körrekord még továbbra is ehhez a modellhez fűződik (Trophy-R kivitel), mivel a Civic Type-R-ből egyelőre csak egy nem szériamodellnek sikerült azt megdöntenie.

550 lóerős motorja a Nissan GT-R-ből származik. 1:41-es köridőt tud

550 lóerős motorja a Nissan GT-R-ből származik. 1:41-es köridőt tud

1:40-es köridő a Hungaroringen: Renault R.S. 01

Aki járt korábbi WSR-rendezvényen és az idein is, biztosan észrevette a Mégane Trophy V6-os versenyautók hiányát. Az utcaira hasonlító, de azoktól merőben eltérő, izgalmas versenyautók kikerültek a szériából és helyüket egy még izgalmasabb modell vette át. Az új versenyautók Renault R.S. 01 névre hallgatnak és DTM-közeli technikájukkal könnyedén körbeautózzák elődeiket.

A Le Mans-i szénszálas monocoque, homológ vázra épülő versenyautót a Dallara versenyműhellyel közösen gyártja a Renault. Az 1100 kilogrammnál könnyebb versenyautót a Nissan GT-R V6-os biturbó motorja hajtja 550 lóerővel, végsebessége 300 km/óra felett van. A lassításról 380 mm-es karbon féktárcsák gondoskodnak, a felfüggesztés kettős keresztlengőkarokra épül, vízszintesen elhelyezett rugóstagokkal és állítható Öhlins-lengéscsillapítókkal. És hogy mit tud ez a technika a Hungaroringen? Olyat, amit még nem éreztünk itt korábban: 1:41-es köridőre képes – ez pedig erős gyomrot kíván és kiválóan tartó öveket, amelyek fékezéskor már a légzést is alaposan megnehezítették az anyósülésben. A sebesség és a tapadás elképesztő, pedig hajtottunk itt már formaautót is korábban. Mindig van tovább, és mindig van gyorsabb: aki nem hiszi, a következő videón megtekinthet egy gyors kört.