Átépített Ladákra általában orosz oldalakon bukkanunk. A jó öreg Zsiguliból gigászi hordák hemzsegnek még a világ legnagyobb országában, így időről időre akad egy-egy kreatív csapat, akik belefognak egy roncs megmentésébe. Ezért is volt nagy felfedezés a képeken szereplő „ezerkecske”, amit nem külföldön, hanem itthon építettek, hazai fiatalok, ráadásul elismerésre méltó minőségben.
Jó példa ez arra, hogy a roncsmentés nem csak a veteránozás felé mutathat. Ha egy autóban van még remény, de a teljes, eredeti állapot elérhetetlennek tűnik, akkor a kreatív újraértelmezés is egy járható út. Egy ötletes átalakítás, egy igényes újragondolás, amiről már most látszik, hogy sokan örömmel csodálnák meg találkozókon, autós rendezvényeken.
A képekre a Roncsvadászok Facebook-oldalon bukkantunk, és sikerült elérnünk az építő párost, Obora Nándort és Király Márkot, akik válaszoltak pár gyors kérdésre.
Miért pont Lada?
Igazából ez az egész Lada ötlet-onnan jött hogy egy ismerősnél rátaláltunk erre az ezerkettesre. Láttuk hogy már nagyon régóta áll és nem épp forgalomba helyezésre vár, így megkérdeztük mennyi is az annyi. Rögtön felcsillant a szemünk mihelyst beröffent öt év állás után harmadik indításra! Nem is tétováztunk tovább, fizettünk és vittük a tett színhelyére.
Hogy merült fel a kabrió ötlete?
Már a hazafelé vezető úton azon járt az eszünk, mit is kezdjünk vele. Jöttek a jobbnál jobb ötletek, kitaláltuk, hogy megpróbálunk valami olyat kialakítani, ami nem mindennapi látvány még egy ennyire jól ismert típusnál sem. Közeledett egy helyi autóstalálkozó időpontja, és szinte biztosak voltunk benne, hogy elviselhetetlen lesz a hőség egy zárt autóban. Ekkor jött a gondolat; ha már hőség lesz, és még ráadásul nem egy úgymond szokványos, hanem igen fura és látványos autót is szeretnénk: „Hát legyen kabrió!” Ekkor még talán nem is gondoltuk, mekkora fába vágtuk a fejszénket. De azért tudtuk, hogy nem elég csak levágni a tetőt, valahogy meg is kell merevíteni a kasztnit, hogy ne szakadjon össze az egész.
Mi volt a legnehezebb az építés során?
Több komoly gond is felmerült. Először is: a padlókárpit alatt egy méretes lyuk tátongott, ami nem túl szerencsés egy tető nélküli autónál. Elsősorban ezt javítottuk ki, ezután jött a kasztni merevítése, ami megint csak problémás volt. Olyan merevítést kellett kitalálni, ami nem befolyásolja nagyban a belső eredetiségét. Végül persze ezt is megoldottuk, sok más apróság mellett. Vastelepen találtunk egy balesetes ezerkettest, amiben hihetetlen szép fekete bőr belső volt, így azt is beszereztük, hogy a mi autónk belül is csinos legyen.
Mik a további tervek az autóval?
Egyelőre csak annyi, hogy minél több találkozóra el kellene jutni vele, és be kellene mutatni a nagyérdeműnek, hogy bár talán sok hardcore veterános fájdalmára, de igen, ilyet is lehet csinálni egy jó öreg Zsiguliból! Mivel minden eladó, így csak egy jó ajánlat kérdése az egész hogy megmarad-e vagy sem.