Lázár János nem is olyan régen arról beszélt az Országgyűlésben, hogy „kisebb bürokráciára és kevesebb olyan emberre van szükség, aki a bürokráciából él”. Volt is egy tippünk, hogy mitől szabadíthatná meg az autósokat: a kötelező eredetiségvizsgától. De valóban akkora felesleges hülyeség volna ez az egész folyamat?
Az eredetiségvizsgálatra határozottan rossz szájízzel gondolnak sokan, akik valaha is a közelébe kerültek. Tapasztalataink szerint drágának tartja és a folyamat hatékonyságában sem bízik az átlagautós. Megkérdeztük barátainkat, ismerőseinket, rokonainkat, mit is gondolnak erről a nemes eljárásról. Íme, a válaszok:
- „Gyalázat, lehúzás, átb@szás, nem jó semmire”
- „Akár el is törölhetnék, úgysincs semmi értelme”
- „Ebben a felállásban pont semmire nem jó, csak egy többletköltség az átíratáshoz”
- „Jelen formájában ez is csak egy adó. Ellenben szívesen fizetnék érte többet is, ha bizonyító erővel kizárna minden későbbi kétséget a vásárolt jármű tulajdonjogával kapcsolatban”
És végül egy módosult tudatállapotban nyilatkozó véleménye:
- „Tök jó a túlzásba vitt bürokrácia, én szeretem és támogatom”
Szóval, akik így vagy úgy belefutnak az eredetiségvizsgába, azok utálják. Próbáljuk meg kitalálni, hogy vajon miért! És hogy igazuk van-e.
Mi is az az eredetvizsgálat?
Valamikor az 1990-es évek vége felé találták ki az eredetiségvizsgálatot, a lopott autók számának csökkentése céljából. Elsőre egész szigorúak voltak a szabályok, a lopott autók forgalomba helyezése egy csapásra jelentős mértékben csökkent is. Aztán a szabályok lazulásával párhuzamosan a bűnözők is kezdték megtalálni azokat a módszereket, amikkel kijátszható a rendszer, sőt, egyes vélemények szerint maguk is eredetiségvizsgáló szolgáltatásba kezdtek.
Maga a vizsgálat alapvetően arról szól, hogy megállapítsák, történt-e valami simlisség az autóval. Megvizsgálják az azonosítók meglétét és állapotát, az alvázszámot, rendszámot, regisztrációs matricát, illetve hogy ezek egyeznek-e az okmányokban lévő adatokkal. Az alvázszámnál ellenőrzik azt is, hogy milyen módon rögzítették ezt a karosszériához. Utóbbi a törött, javított autóknál lehet a gyáritól eltérő is, ez nem befolyásolja a vizsgálat eredményét, de ezt fel kell jegyezni. Típustól, állapottól függően másfél-kétórás folyamat jól dokumentált, ami mindkét fél alapvető érdeke.
Mennyibe kerül?
2015-ben ennyibe kerül az eredetiségvizsga: | Forint |
Személygépjármű: | |
1400 cm3-ig | 17 000 |
1401-2000 cm3 között | 18 500 |
2000 cm3 fölött | 20 000 |
Motorkerékpárok: | |
500 cm3-ig | 15 500 |
500 cm3-től | 17 000 |
Teherautók: | |
3,5 t-ig | 20 000 |
3,5 – 7 t között | 21 000 |
7 t fölött | 22 000 |
Autóbuszok: | |
20 főig | 21 000 |
20 fő fölött | 22 000 |
Mezőgazdasági vontató, lassú jármű: | 20 000 |
Pótkocsik: | |
Könnyű pótkocsi (lakókocsi) | 16 000 |
Nehéz pótkocsi | 17 500 |
Különleges pótkocsi (felépítménnyel ellátott) | 19 000 |
Mi van, ha a vizsgálatot végző téved?
Városi legenda csupán, hogyha az autó átmegy az eredetiségvizsgán, de a rendőrség valamilyen okból mégis lefoglalja az autót, akkor a pórul járt vevő lesheti a pénzét, autóját. Ilyenkor a jogi útra terelt eljárás során a vizsgálatot végzőnek kell bizonyítania, hogy ő minden tőle telhetőt megtett, és amikor az autót ellenőrizte, azzal minden rendben volt. A vizsgáztató cégnek kötelező biztosítást is kell kötni, hogy az ilyenkor felmerülő esetleges kártérítést ki tudja fizetni.
Valamelyest árnyalja a kialakult negatív képet az is, hogy aki autótolvajok kergetésével, lopott autók felkutatásával foglalkozik, az alapjaiban jó és hasznos dolognak tartja az eredetiségvizsgát, bár szerinte is súlyos hiányosságok vannak az okmányokkal kapcsolatos törvényi szabályozásban. Hogy mik ezek, azt azonban nem árulhatjuk el, nem szeretnénk tippeket adni senkinek.
Ha azonban az eredetiségvizsgálatot végző ember mindent az előírások szerint végez el lelkiismeretesen, akkor ki kell derülnie az autóval kapcsolatos gazemberségnek. Persze mint minden rendszerben, ebben is vannak buktatók, kiskapuk. Az egyik az, hogy például a külföldről behozott autók első forgalomba helyezésekor nem kötelező az eredetiségvizsga. Nem is meglepő, hogy legnagyobb számban így kerülnek forgalomba a lopott autók, némi utánajárás és kreatív papírmunka után. A legnagyobb probléma tehát az, hogy a lopott autók elenyésző része jut el az eredetiségvizsgáig. Az általunk megkérdezett eredetiségvizsgáló sem találkozott még lopott autóval pályafutása során.
Mikor kötelező, mikor nem?
A 35/2000-es BM rendelet 44.§ szerint a járművek előzetes eredetiségvizsgálatát hatósági bizonyítvánnyal kell igazolni. A közlekedésigazgatási ügyintézés, a használtan vett autó átíratásának feltétele a 60 napnál nem régebben elvégzett, előzetes eredetiségvizsgálat. Minden tulajdonosváltáskor, az EU-n kívülről behozott használt autó első üzembe helyezése előtt, illetve forgalomból kivont autó ismételt forgalomba helyezésekor. Többek között nem kell eredetiségvizsgálatot végezni akkor, ha a tulajdonjogban bekövetkezett változás oka öröklés, muzeális jellegű járművek forgalomba helyezése vagy adásvétele.
Mi kell az eredetiségvizsgához?
- Személyazonosságot igazoló irat
- Jármű jogszerű birtoklását igazoló irat
- Vizsgálandó jármű okmányai
- A vizsgálandó jármű
Hogyan csökkenthető a kockázat?
Bár felesleges pénzkidobásnak tűnik, de ha nem akarunk magunknak kellemetlenségeket, akkor sose bízzunk meg a már meglévő – amúgy 60 napig érvényes – eredetiségvizsgálat eredményében. Sőt, ha használtautó-kereskedésben veszünk autót, akkor se a szomszédba, vagy a legközelebbi eredetiségvizsgálatot végző műhelybe vigyük a kinézett járgányt, hanem próbáljunk sajátot szerezni. Emellett törekedjünk arra is, hogy az adásvételi szerződést csak azután írjuk alá, ha már kezünkben van a sikeres eredetiségvizsga.
A fentiek szerint mégsem annyira biztos, hogy csak ordas nagy lehúzás ez az eredetiségvizsgálatosdi. Vagy ti másként gondoljátok? Hülyeség, szükséges rossz, vagy hasznos dolog? Írjátok meg!