Januártól akkor is fizetni kell utólag, ha a szabálytalankodást külföldön megúsztuk, mert egy most aláírt egyezmény lehetővé teszi az ötven eurónál nagyobb bírságok határon túli behajtását – írta az MTI – most tessék kapaszkodni – még 2012 októberében.
Azóta minden évben megígéri az éppen illetékes kormánytag, hogy hamarosan aztán már tényleg beszedik forintban a magyar hatóságok a magyar autósok drága külföldi csínytevései után a bírságot, legutóbb idén májusban beszélt erről Pintér Sándor belügyminiszter. Eltelt újabb fél év, megnéztük, vajon hol tart az ügy.
Mi történt eddig? Milyen szabálysértések lesznek behajthatók?
Messzire kell visszatekintenünk az időben. A legendásan gyors ügyintézéséről híres Európai Unió tagországaink többsége között 2005 óta van lehetőség, bocsánat, szó szerint idézzük, „a szabálysértési pénzbírságot kiszabó határozatban foglalt pénzösszeg végrehajtásának átvételére, valamint átadására”. Azaz évtizede létezik a szabálysértési jogsegély intézménye (nálunk 2007-ben került be a jogrendbe), mégsem működik a határon túli közlekedési kihágások tömeges hazai behajtása.
A megoldás irányába tett első lépésként még 2012-ben összeültek Mátraházán az osztrák, a horvát, a bolgár és a magyar illetékesek, majd kijelöltek 8 különböző szabálysértést:
– sebességhatár túllépése
– biztonsági öv használatának mellőzése
– áthajtás piros lámpán
– ittas járművezetés
– járművezetés kábítószer hatása alatt
– bukósisak viselésének elmulasztása
– közlekedés tiltott sávban
– mobiltelefon vagy más kommunikációs eszköz jogellenes használata vezetés közben.
Ezután megállapodtak abban, hogy
– ennek a 4 országnak a területén, de csak ezekben
– a fenti 8 szabálysértés esetén, de csak ha az 50 eurót eléri a bírság mértéke,
akkor behajtják a saját nemzetiségű autósaik szabálytalankodásait.
A Salzburg Fórumnak elnevezett egyezményhez csatlakozó országok továbbra is saját szabályaik szerint hozzák a büntetéseket ettől a megállapodástól függetlenül, vagyis ugyanazért a hibáért egészen más összeget kell majd itthon fizetni a magyar autósnak a szabálytalankodás külföldi helyétől függően.
Fontos megemlíteni, hogy a külföldi bírságok után itthon beszedett pénz itthon, azaz abban az országban marad, amelyiknek a hatósága behajtja azt. Ebből nyilvánvalóan következik, hogy a magyar állam érdekelt a rendszer mielőbbi, minél hatékonyabb elindításában.
Ha mondjuk Ausztriában valaki 650 eurót érő csúnyaságot követ el, itthon jön a 200 ezres csekk
Mi történik most? Jön a Nemzeti Kontaktpont, fényesítik a Robotzsarut
Ezután azt gondoltuk, hogy viszonylag gyorsan elindul a dolog, ha az állam pénzt lát valahol, akkor nem szokott tökölni, ám az adott országokban csak húzódott, és húzódott a részletszabályok kidolgozása. Idén májusban jött el az újabb ünnepélyes kézfogás ideje, amikor is az ausztriai Sankt Pöltenben állapodtak meg a miniszterek az „adminisztratív és technikai végrehajtási” részletekben.
Mivel a rendőrség fotózza le a külföldi szabályszegőket, megkérdeztük az ORFK-t, hol tartanak most ezekkel a technikai részletekkel. „Az érintett országok megrendelésére a holland fél megkezdte az EUCARIS rendszerben a végrehajtási eljárás támogatását biztosító modul fejlesztését” – kaptuk a kissé meglepő választ, őszintén szólva nem gondoltuk ennyire bonyolultnak ezt az egészet, de lehet, hogy tévedtünk.
„A rendszer hazai kialakítása érdekében a rendőrség elkészítette az igazgatási rendszertervet és megkezdte a Nemzeti Kontaktpont felállítását, valamint felkészült a Robotzsaru integrált ügyviteli és ügyfeldolgozó rendszerhez szükséges speciális modul fejlesztésére” – tette hozzá a rendőrség, ami után mintha kicsit felgyorsult volna a történet.
Megtudtuk, hogy október elején a Belügyminisztérium Nádor utcai épületében a 4 ország képviselői között megtörtént „a fejlesztéséhez szükséges végső adategyeztetés”.
Már egy éve nem titok a szabálytalankodó személye
Csigalassúsággal, de alakul ez az egész. Tavaly ősz óta például arra már van lehetőség az EU-tagok között (az ún. CBE Irányelv alapján, 2015/413/EU), hogy lekérdezzék más országtól a náluk szabálytalankodó autós személyes adatait. Nálunk a végtelenül hosszú nevű Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH) mennek külföldre a magyar autósok adatai. Az említett 8 közlekedési szabályszegés esetén a tagállamok hatóságai „közvetlen és automatizált” keresést tudnak végezni a mi járműnyilvántartásunkban, így megtudhatják, hogy a szabálytalankodó járműnek ki a tulajdonosa vagy az üzemben tartója – mondja Társi-Riczkó Mária KEKKH-szóvivő. Fontos, hogy itt csak infólekérdezés van, bírságbehajtás nincs.
Mennyi külföldi szabálytalankodik nálunk?
Természetesen ez a történet nem csak arról szól, hogy a bírság behajthatósága miatt talán kevésbé szabálytalankodnak a magyar autósok külföldön. Engedtessék meg nekünk, hogy egy picit ennél fontosabbnak nevezzük, hogy ha majd működik ez az egész, akkor Magyarországon is kevesebb külföldi hajt gyorsan, vagy megy át a piroson. Azaz valamelyest javulhat talán a közlekedésbiztonság.
Hiszen tudja a külföldi, Magyarország nemcsak megbírságolja, hanem be is vasalja rajta az összeget.
Román gyorshajtót fogott a magyar motorosrendőr. Próbált alkudozni, végül fizetett
A bírságok számát közölték, és, hogy ez összegszerűen mennyi, a befizetéseket viszont nem. 5 százalékot? 50-et? Nullát?
| Év: |
Bírságok száma: | Bírságösszeg: |
| 2010 | 814 | 30 410 000 Ft |
| 2011 | 636 | 23 760 000 Ft |
| 2012 | 117 | 4 410 000 Ft |
| 2013 | 41 | 1 350 000 Ft |
| 2014 | 2534 | 90 040 000 Ft |
Meglehetősen érdekes, hogy 2013-ban mindössze 41 darab bírságot róttak ki külföldi rendszámos autóra egész évben, az egész ország területén, majd 2014-ben 2534-et. Ekkorát nem ugrik a szabálytalankodók száma, és nem is zuhan egyik esztendőről a másikra.
Nem tudjuk, mit csinált 2013-ban a rendőrség, most már különben is az a kérdés, mikor lesz valóban napi szinten működőképes ez a 2012-ben elindított történet. Jelen állás szerint, az ORFK friss közlése alapján „várhatóan jövő év második felében indul meg az együttműködés”.
Nem szorul a hurok a szlovák és német rendszámos csalókon
Sajnos a leendő rendszernek nem lesz tagja egyelőre Szlovákia és Németország. Évek óta ismert a történet: számos hazánkfia német vagy szlovák rendszámmal ússza meg a 27 százalékos áfát, bónuszként akár a gyorshajtást, vagy éppen a tiltott helyen parkolást. Reméljük, hamarosan őket is eléri a rendszer.
Ha nem fizet a szabálytalankodó külföldi, akkor is meg lehet(ne) szorongatni
Bizony, ráadásul pofonegyszerű a dolog. Évekkel ezelőtt részt vettem egy olyan rendőrségi akcióban, melyben motoros rendőrök vezették ki az M6-osról egy parkolóba a gyorshajtó külföldieket. Nem is ez az érdekes, hanem amit utána csináltak. Azt mondták, hogy 30 vagy 60 ezer forint a bírság, mire ha rávágta a külföldi, hogy nincs pénze, akkor elkísérték a legközelebbi ATM-hez, tessék, ki lehet venni. Aki erre rávágta, hogy a kártyáján sincs pénz, életszerűtlen, de előfordult, annak lefoglalták a kocsiját. Saját szememmel láttam, hogy erre milyen szépen perkáltak a külföldiek.
Megkérdeztem most a rendőröket, hogy ilyen akciókból mennyi pénzt szedtek be az elmúlt években, de azt mondták, nincs rá külön nyilvántartásuk. Sajnos nem nagyon hallani, hogy lennének ma már ilyen akciók.
Ha kíváncsi rá, hogy milyen képet vágtak a száguldozó, majd fizetni nem akaró külföldiek, amikor a magyar rendőr a szemükbe mondta, hogy akkor a kocsi marad, szevasztok, az nézze meg fotókkal gazdagon illusztrált cikkünket!
