Átalakított tragaccsal borulnak a bepalizott embercsempészek

„X. Y. vádlott,

aki született…, anyja neve…, lakcíme…, tart. helye…, személyi okmány száma…, állampolgársága…,

bűnös

embercsempészés bűntettében Btk. 353. § (1), (2) bekezdés a, és b, pont.

Ezért őt a bíróság 2 (kettő) év és 10 (tíz) hónap szabadságvesztésre, 3 (három) év járművezetéstől eltiltásra, és 3 (három) év közügyektől eltiltásra ítéli.

A szabadságvesztés végrehajtási fokozata börtön…”

– egészen friss bírósági ítélet érkezett Janklovics Ádámhoz, aki bár a Vezess közlekedési ügyekre szakosodott jogi képviselője, újabban megszaporodtak a Székely Ügyvédi Irodában az embercsempészes ügyek.

Tucatnyi vádlottat képviselve Ádámnak bőven van rálátása az embercsempészek útvonalaira, járműveire, azok átalakítására, későbbi sorsukra, tarifákra. Autós szemmel nézve beszélgettünk a témáról, aminek apropója, hogy ezekben a napokban futószalagon tárgyalják az ügyeket a bíróságok.

Milyen járművekkel csempészik a szerencsétlen menekülteket?

„Mindennel, ami létezik, amihez hozzájutnak, persze jobban szeretik a méretes egyterűeket, vanokat. A ma délelőtti ügyemben egy angol rendszámos, lefóliázott VW Sharan volt a főszereplő, amelyből kiszedték az üléseket és leterítettek hátra egy linóleumot. De volt már saját tulajdonú kiskocsival lebukott védencem is” – mondja Ádám.

Utóbbit első blikkre nem igazán érti a laikus, külső szemlélő, hiszen a józan paraszti ész azt diktálja, lehetőleg lopott (azaz a sofőrhöz nem elvezető), és minél nagyobb méretű (több menekült fér be, több pénz) járművet használ a csempész.

A konkrét ítéletek indoklásait olvasgatva azonban gyorsan kiderül, hogy a bűncselekmények részletei sokszor irracionálisak, a cikk bevezetőjében idézett ügyben például egy kevés ember szállítására alkalmas Suzuki Ignist használt a börtönbe küldött férfi. Személyautóban és furgonban is az öregebb, olcsóbb, igénytelenebb és tágasabb járművek használata a jellemző, de olykor akad meglepő kivétel is.

Egy nyakon csípett fiatal srác a Suzukinak a tízszeresébe kerülő BMW 5GT xDrive-ot vágott gajra túlterheléssel, így nála a csempészésért remélt összegnél sokkal nagyobb, több milliós kár keletkezett – lásd az alábbi fotót.

Előfordul – mint a suzukis esetnél – hogy 3-4 menekült ül a sofőr körül az üléseken, ám a nagyobb kaszára készülő bandák rendre tágasabb járműveket használnak, azokat is átalakítják. Így befér akár 30-50-70 ember is. A rendőrség szerint egyesek megnyitják a padlót, mások dupla oldalfalakat szerelnek be az ablak nélküli dobozos furgonokba. Aki profibb, megerősíti a felfüggesztést, hogy ne üljön le a kocsi, ami kívülről nézve árulkodó jel lehet, csakhogy az eleve ócska, így már agyonterhelt járművek viselkedése a plusz barkácsolás ellenére drasztikusan megváltozik a súlytól.

14 utas nélkül a BMW is tökéletesen ment volna 200-as tempóval, de ennél baleseténél is voltak szörnyűbb balesetek. Az egyik osztrák autópályán 50 menekülttel a belsejében pördült meg szeptemberben egy VW Crafter, míg a nyitóképen látható furgon 18 szír menekülttel borult fel az M5-ösön, akik közül 10-et kórházba kellett szállítani. Nem csak a Földközi-tengeren úszó csempészhajók haláljárművek, sokszor a Magyarországon áthaladó autók egy része is. Mindenki emlékszik az Ausztriában megtalált, magyar rendszámos hűtőkocsira, abban 71 ember veszett oda.

Kik a lebukott sofőrök, és kik állnak mögöttük?

Autós lapban talán meglepő ezzel foglalkozni, de több szálon kötődnek az elkövetők az autótolvaj-bandákhoz, és a korábban az ukrán határon át üzemanyagot csempészőkhöz.

Vezda László, a Nemzetközi Autóvadász Közhasznú Egyesület vezetője nemrég azt mondta kérdésemre, hogy ő biztos benne, sok autótolvaj a nagyobb pénzt látva a hirtelen fellendülő embercsempészettel kezdett foglalkozni a kocsilopások helyett. Azt is állította, egyértelműen megugrott az embercsempészek által használt zárt dobozos kisteherautók lopása a nyáron.

A két évvel ezelőttinél 20-30 százalékkal olcsóbb hazai üzemanyagár ellaposította az ukrajnai csempészetet, az ebben jártas bandák egy részének menekültszállításra átállását erősíti a tapasztalatuk, és a járművek nagyon hasonló átalakítása is. Sőt, a szervezetek működtetése is gyakorlatilag azonos.

„Ez egy jól szervezett rendszer, amiben az autót vezető ember – akit ugye embercsempésznek nevezünk – a legkisebb láncszem” – állítja Janklovics Ádám. Ránézésre itt is minden pontosan ugyanolyan: van egy bandavezér, aki szerzi a fuvart, odaadja a járművet egy csóringer, jó eséllyel munkanélküli fiatalnak, ígér neki némi pénzt, aztán legyen szerencséd!

Az üzemanyag-csempészes ügyeknél is, itt is jellemzően suhanckorú sofőrökről szólnak a bűnügyi hírek, a bűnbandákat a háttérből működtetők közül sokkal kevesebben kerülnek a vádlottak padjára.

Hol veszik fel a menekülteket, és mi a tarifa?

A cikkindító ítélet írásos indoklásában elolvasható a tanúként kihallgatott szír család vallomása is, akik egyöntetűen állították, hogy az M5-ös autópályán „intették le” az Ignist.

Simán lehet, hogy ilyen is van, de Ádám teljesen egyértelműen megnevez egy konkrét helyet, ami szerinte már-már taxidrosztként gyűjti be a menekülteket: a szerb határnál az első OMV-kút melletti parkoló.

Információi szerint innen Budapestig 200 euró/ember a tarifa, Németországig 550 euró. Rögtön hozzáteszi, hogy a német fuvarok sokaknak már az út végét jelentik, és ezek az összegek aprópénznek számítanak ahhoz képest, amennyit Magyarországig elköltenek ezek a – valószínűleg tehetősebb – menekültek. Törökországból Görögországba például 1000-1500 dollár fejenként a tarifa, de a hazájukból is el kell jutni odáig, majd Görögországból is idáig.

Mi lesz a csempészjárművek és a sofőrök sorsa?

A bűncselekményhez használt járműveket elkobozza a rendőrség, amelyeket szerettük volna testközelből megnézni, de az ORFK ezt nem engedte. Több telephelyen (Kispesten, Budaörsön stb.), több száz személykocsit, kisteherautót őriznek, számuk ma már olyan félezer körül lehet.

Arra is akad példa, hogy bérelt autóval csípik nyakon a csempészt, vagy egy gyanútlan ismerőstől kölcsönkért járművel, ilyenkor visszakapják a bűncselekményről előzetesen mit sem sejtő tulajdonosok az autókat.

Hogy a lefoglalt járművek további sorsa mi lesz, elárverezik-e őket a NAV által elkobzottakhoz hasonlóan, nem tudni. A bíróság dönt róluk. Megkérdeztük az Országos Bírósági Hivatalt, de eddig nem válaszoltak.

Egyértelműbb a megbukott csempészek további sorsa. Janklovics Ádám tapasztalatai szerint 1,5 év és 4 év közötti letöltendő a jellemző ítélet, amit egyrészt a bűncselekmény körülményei befolyásolnak, például, hogy mennyi embert szállított, és milyen körülmények között. Másrészt a vádlott múltja és életkörülményei is, volt-e büntetve, hányszor, vannak-e kiskorú gyerekei stb.

„Ezek a sofőrök gyakran nincsenek tisztában azzal, hogy bűncselekményt követnek el, azzal pedig egyértelműen nagyon sokan nincsenek tisztában – ha tudják is, hogy rossz dolgot tesznek -, hogy milyen súlyú bűncselekmény főszereplői” – állítja az ügyvéd.

Végül az éveket ők kapják, miközben nyilvánvaló, hogy a háttérből irányító megbízójuk lóvéjánál sokkal kisebb pénzért viszik vásárra a bőrüket.

Beültünk az üzemanyag-csempészek autószörnyeibe – fotók itt!