Nyugodtan kiindulhatunk abból, hogy a következő évtizedekben is a széles, lapos, hosszú orrú, rövid farú autókkal lehet elkápráztatni a népet és a sport(os)kocsik ezt a vonalat követik. Erre volt tökéletes példa a Tokiói Autókiállításon pompázó Mazda RX-Vision, amely beharangozta a Wankel-motor visszatérését.
De abban is biztosak lehetünk, hogy a városokba áramló százmilliók, a Föld hamarosan 9 milliárdos lakosságának mintegy 80 százaléka, kikényszerítik a racionális közlekedést a gigapoliszokban.
Autó vs. metró
Egy jól működő óriásvárosban az egyéni mobilitás természetes ellenfele a jól szervezett tömegközlekedés. Az autógyártók elemi érdeke, hogy ezzel szemben vonzó alternatívát tudjanak felkínálni. Tokió, Japán fővárosa a lenyűgöző metróhálózattal, a gyorsvasutakkal, buszokkal és a 280 forintos kilométerdíj bevezetése óta a hazainál már nem olyan hű de sokkal drágább taxikkal az egyik legfejlettebb közösségi közlekedéssel büszkélkedhet a világon. Ha valahol, hát itt nagyot kell dobnia az autómárkáknak, hogy ajánlatuk versenyképes legyen.
Ezen a nehezített pályán a Suzuki hagyományosan remekel városi kisautóival. A kei autó egy japán belpiacos képződmény, nagyritkán felfelé bővített méret- és motorkorlátokkal. A kei carok 1990 óta 3,4 méterben maximált, általában 3395 milliméteres hosszúságú kiskocsik, maximum 1480 mm szélességgel, 660 köbcentis és legfeljebb 64 lóerős motorral.
Autentikus videoteszt a Lapinről
Ebben a kategóriában a Suzuki piacvezető Japánban évente mintegy 600 000 darabbal, ideértve a haszonjárműveket is. A Suzuki a Mitsubishi és a Mazda számára is gyártott illetve gyárt ma is belpiacos miniket, a többnyire magas és keskeny modellek királya jó ideje a kinti Wagon R.
Lapin, a nyuszi
Mi azonban a kategória legvidámabb autójával tettünk próbautat, egy Suzuki Lapinnel. A lápen-nek ejtendő francia szó nyulat jelent, a nyuszifigura a műszerfalon is megjelenik az indításkor lefutó animációban, de a nyuszi visszaköszön a Lapinhez kitalált papírzsebkendő-tartóban is.
Tipikusan belül nagyobb, mint kívül jellegű autó. A belső tér tágassága, legalábbis hosszirányban, zavarba ejtő. Én nagyjából 190 centi magas vagyok és cseppet sem éreztem beszorítva magamat az autóba, sem elöl, sem hátul. Az első ülés állítási tartományának nagyjából a végére értem, hátul viszont öles lábtér marad, bárki is vezet.
Az aprócska orrba bezsúfolt technikával, a sarkokra kitolt kerekekkel maradt hely még egy kicsi, de könnyen bővíthető csomagtérnek is. Az utastér tágasságán kívül hangulata is nagyon megfogott. Itthon csupa fém, alig üveg autók vicsorognak egymásra, a C4 Cactusnál sokkal több X6-ot látni. Ezzel szemben a Lapinből árad a jókedv. Belseje nagyon lakályos, tényleg olyan, mintha a nappali meghosszabbítása volna az egybeérő első üléspaddal, a vidám kárpitokkal, kis fiókokkal és elszórtan felbukkanó nyuszifülekkel, például a napellenző mögött.
Vezetni nem sikerült az autót, mert jogosítványunk ott nem érvényes és a jobb oldali közlekedésbe sem biztos, hogy pont Tokióban érdemes belecsöppenni. A próbaútra egy márkakereskedés munkatársa vitt el. A dugók miatt csak automatikus váltó jön szóba, ami folyamatosan változó áttételű, CVT-szerkezet.
Ezt a dinamikusabban hajtó európai autósok utálni szokták, de ahol 80-nál nem mennek gyorsabban és eleve nyugodtabban, szabálytisztelően vezetnek, ott a CVT nem büntetés. Az a lényege, hogy a motor beáll a takarékos üzemhez tartozó fordulatszámra és állandó fordulaton járva az áttétel hosszabbodásával gyorsul az autó. Ennek idegőrlő velejárója a padlógázra folyamatosan bőgő motor, de az ottani közlekedésben erre kell hangolni az autókat.
2,81 l/100 km
A japán norma szerint az elsőkerék-hajtású Lapin 35,6 kilométert tesz meg egy liter benzinnel, ami a mi fogalmaink szerint 2,81 l/100 km vegyes fogyasztás. A bennünket furikázó értékesítő csak városban nagyjából 5 l/100 km fogyasztást mért az autóval. Az üresen 800 kilós autóban a csöpp háromhengeres szívómotor nyomatéka legfeljebb 63 Nm 3500-on, de négy emberrel elboldogult az autó.
Talán meglepő, de a kei carok az elképesztő népsűrűség ellenére nem Tokió autópiacát uralják. (Nagyjából négy budapestnyi területen, körülbelül 2200 négyzetkilométeren 13 millió ember él. Elővárosokkal együtt Tokió vonzáskörzetében a Wikipédia szerint 38,6 millióan laknak.)
A fővárosban ugyanis egy családnak sokszor egy autója van, ami többnyire a 3,4 méteresnél nagyobb, univerzálisan használható jármű. A vidéki területeken azonban családonként 3-4 autóra is szükség lehet, amiből 2-3 kei car – világította meg a japán belpiac működését Fumito Szakai, a Magyar Suzuki kereskedelmi igazgatója. A fővároson kívül a kisautók megvásárlásához általában nem kell igazolni a parkolóhely meglétét, ami az adózásbeli könnyítések mellett a fő vonzerő.
De a parkolási helyzet Tokióban nem tűnt tragikusnak. Az utcák szélén nincsenek parkoló autók, a garázsokat a föld alárejtették, ezért mindenütt több a hely a forgalomnak. A garázsbérlet költsége változó, de havonta 30 000 forintból kijöhet, ami egy ottani fizetésnek nagyjából 3-4 százaléka.
Alig van autó a szalonban
Érdekes volt látni, ott mennyire más környezetben működik ott az újautó-értékesítés, mint itthon. A szalonban kevés az autó, nem feladat a kínálat zömét élőben bemutatni a vevőnek. Inkább az ő minőségi kiszolgálása a cél, kávézószerű asztalblokkoknál üldögélhet és italautomaták szolgálják kényelmét.
Az autókereskedelemben a lényeg azonban ott is és itthon is az ügyféllel kialakított kapcsolat minősége, ebben alapvetően nincs különbség egy igazán jó japán és magyarországi értékesítő között. Delegációnkban Mosonmagyaróvártól Nyíregyházáig több új- és használtautó-értékesítő volt a Suzuki hálózatából, akik szakmai elismerésként, egy értékesítőknek kiírt verseny díjazottjaiként tartottak velünk. Én nagyon sokat tanultam tőlük, például arról, sokszor mennyire nem racionális szempontok alapján dől el az újautó-vásárlás, ami a lakóingatlan után mégiscsak második legnagyobb kiadás a legtöbb családnak.
Patika használt autók
Bármilyen sűrű is a forgalom, az utakon alig látni horpadt, sérült autókat. Az autópark 99 százalékát egy magyar nepper „patika” megjegyzéssel tolná ki a telepre, és nem túlozna! Tiszta autók húztak el mellettünk ezerszám, karosszériájukon semmilyen sérülés nem éktelenkedett.
Az ottani emberek rendkívül ügyelnek a tisztaságra, ami a szemétmentes közterületektől a makulátlan fehér csipkehuzatos taxikon át a gombnyomásra fertőtleníthető vécédeszkáig sok mindenben megnyilvánul.
Ők nemigen vesznek használt autót, ami tisztátalan. Persze ennek nemcsak kulturális, hanem anyagi alapja is van: két-háromhavi fizetésből meg lehet kapni egy 2,5-3 millió forint közötti kisautót. A Lapin alapára a 2,4 forinttal szorozható jennel 2 589 000 Ft. Az újra cserélt autók tömegét más jobbkormányos ázsiai országok szippantják fel, például Thaiföld, de Oroszországba is jutott elég.
Kei cart itthonra?
Ha itthon forgalomba lehetne helyezni, én szaladnék konténert intézni egy belpiacos apróságnak. Ám ezek az autók nem rendelkeznek európai típusbizonyítvánnyal, ami megkönnyítené a regisztrációjukat. Kipufogógázukat sem az európai szabvány szerint sorolják be, nem kell kibírniuk 64 km/órás ütközést, tehát csak próbarendszámmal furikázhatnánk velük, aminek az éves biztosítási díja nagyjából 200 000 Ft és nem is erre a célra szolgál.
Sajnos a japán márkáknak nem éri meg az európai előírásokhoz igazítani őket, mert ezek az autók más közlekedési igényekre adnak jó választ. A nagyobb sebesség miatt erősebb karosszériára volna szükség, amihez nagyobb motor kell, erősebb fék, a nehezebb fékhez masszívabb futómű és odavan a könnyű autó alapkoncepciója, amit a kei autók nevükben viselnek. A kei dzsidosa jelentése könnyű autó.
Egy kei autó Münchenbe ingázva az autópályán ugyanolyan elveszett, mint a szélesebb utakra, nagyobb parkolóhelyekre kitalált amerikai limuzin volna Róma belvárosában. Kevés termék működik eredendő környezetéből kiragadva.
Nagy kár érte, hogy kevés kivétellel, amilyen a Mitsubishi i vagy a régi Wagon R, a kei autók nem jutnak el hozzánk. Kellő belátással a zseniális térkihasználású, rendkívül szerethető és takarékos Suzuki Lapin imádni való autó. Derűs, agressziómentes kisugárzása bizony ráférne a magyarországi városok közlekedésére is.