Elbukta az állam a megbüntetett autósok pereit

Emlékeznek még a kormányzat balul sikerült akciójára? A főként német és szlovák rendszámmal trükközők visszaszorítására 2013-ban – indokoltan, de ügyetlenül – megírt jogszabály annyira rossz lett, hogy

  –  a külföldi rendszámmal ügyeskedőket nem szorította vissza
  –  ellenben megbüntettek a hatóságok számos tisztességes autóst
  –  majd kiderült, hogy ezt jogtalanul tették, mert a magyar törvény nem EU-kompatibilis
  –  ezért utólag módosítani kellett rajta

Csakhogy közben számos honfitársunk – például a szabadságra családjukhoz hazajáró vendégmunkások – nyakába 200 ezres, 400 ezres, vagy éppen 800 ezres bírságot akasztott az útszélen autókat félreállítgató rendőr és NAV-ellenőr. A törvényhozói hiba napvilágra kerülése után a jogtalanul megbírságoltaknak persze nem adta vissza önként és dalolva az állam a pénzüket, 2014 elejétől ezért perek sorát kellett indítaniuk. Megnéztük, mi lett ezeknek az ügyeknek a vége.

Nyertek a megbírságolt autósok

„Az általam vitt ügyekben nagyrészt nyertünk, ezek többnyire már tavaly befejeződtek, egy-két eljárás húzódott át erre az évre. De tudok olyan kollégát, akinek a ‘klasszikus’ külföldi rendszámos ügyében pár napja született ítélet, és a legelső ilyen ügy alapján ez is pozitívan dőlt el” – mondja a Vezessnek Hankó Faragó Miklós, szombathelyi ügyvéd.

A hely fontos, ugyanis a nyugati országszélről jár át a legtöbb magyar dolgozni Ausztriába és Németországba, itt szedte legtöbb áldozatát a jogszabály. Hankó Faragó számos, külföldi rendszámos autóval hazajáró, majd itthon megbírságolt vendégmunkást képviselt a perekben, sőt, ő maga volt az egyik főszereplője a jogtalan bírságok elleni fellépésnek.
 
Az általa indított ügyében fordult a szombathelyi bíróság „előzetes döntéshozatalra irányuló” kérdéssel az Európai Bírósághoz, amely erre válaszolva kimondta, hogy a magyar jogszabály – ami alapján bírságolták a külföldi rendszámmal Magyarországon közlekedő magyarokat – három (!) ponton is ellentétes az uniós joggal.

Vagyis ez alapján nem szabad büntetni, a beszedett pénzeket vissza kell fizetni.

Százmilliókról beszélünk

A nélkül, hogy belemennénk a részletekbe, a törvény EU-ellenességének egyik oka a bírságok eltúlzott mértéke volt. A külföldi rendszámos autót vezető sofőröknek ugyanis maximálisan 400 ezer forintos, míg a járművek üzembentartójának maximálisan 800 ezer forintos csekket küldhetett a hatóság. Bizonyos esetekben ez feleződhetett, de akadt példa a kettő összeadásra is. Hankó Faragó egyik ügyfelét 1,2 millió forintra bírságolták: a cégautó üzembentartójaként 800 ezerre, és mivel az ellenőrzéskor éppen ő vezette a kocsit, sofőrként rápakoltak neki még 400 ezret. Látványos példája volt ez az ész nélküli vagdalkozásnak.

Sajnos nem tudni, hogy összesen mennyi autóst büntettek meg, viszont éppen abból az időszakból vannak részadataink, amikor a legtöbb bírságot kiszórták.

Rövid számolgatás után kiderül, hogy 413 eljárásban 95,7 millió forint bírságot osztott ki csak az adóhatóság ebben az időszakban, a nála nagyobb létszámmal az autósokat ellenőrző és bírságoló rendőrségtől hiába kértük akkor, nem kaptunk számokat. Összességében több százmillió forintot szedhettek be a hatóságok.

Sérelemdíjat is kérhetnének

„A jogerős ítélettel megnyert pereknél a hatóság egy bürokratikus eljárásban kérelem nélkül visszautalja a bírság összegét” – mondja Hankó Faragó a perek következményeiről, majd hozzáteszi, néhány ügyfele jelezte, külön kártérítési pert is indítana. 2014 márciusa óta ún. sérelemdíjat is kérhet az autós a Ket. (közigazgatási hatósági eljárás – L. Cs.) 4. § (3) bekezdése szerint: „A közigazgatási hatóság nem jogszabályszerű eljárása következtében személyiségi jogában megsértett jogalany számára sérelemdíjat fizet.”

Az ügyvéd tudomása szerint senki nem élt ezzel, egyetlen képviseltje fordult teljes kártalanítás érdekében a rendőrséghez, „de ő csak egyszer kért tanácsot tőlem, és az iratokból azt állapítottam meg, hogy mindenáron le akarták rázni, a kifárasztás módszerével hónapokig húzták érdemi döntés nélkül az ügyet. Ez nem Vas megyében történt.”

Kik váltak áldozatokká?

Azt ugye tudjuk, hogy kik ellen irányult a jogszabály, ehhez képest többször másoknak okozott problémát. Például panaszok sokasága érkezett az ombudsmanhoz, hogy a kocsit jogszerűen használók feleségei a törvény szerint már nem vezethetik a céges kocsit. De felhívta szerkesztőségünket egy élsportoló menedzsere is, aki szerint a külföldi szponzortól kapott külföldi rendszámos autót nem használhatja az országosan ismert versenyző. Jött panasz ezen felül egy veteránautókat gyűjtő klubtól is, amelynek tagjai a külföldi rendszámos ajándékautót nem vihették ki az utakra.

Ahogy korábban említettük, a legtöbb károsult külföldön dolgozó, a munkaadó ország felségjelzését viselő rendszámmal hazajáró vendégmunkás volt. Miközben a rendőrök meg a NAV-ellenőrök pontosan tudták, hogy legnagyobbrészt szlovák és német rendszámokkal trükköztek egyesek, a megbüntetett magyarok járművei között arányaiban mégis sok angol rendszámos volt, de akadt francia, spanyol és olasz is.

Mi a helyzet most?

Az Európai Bíróság válasza után módosítottak a kormányrendeleten, azóta már nem élet-halál kérdése, hogy mindenféle dokumentum a kocsiban legyen, a bírság is 30 ezerre mérséklődött. „Erről persze nem tartottak sajtótájékoztatót” – céloz az ügyvéd arra, hogy mekkora dérrel-dúrral harangozták be eleinte, majd jól elkapják a trükközőket.

Nem kapták el, azóta is ezerszámra járnak az utakon a német és szlovák rendszámos autók magyar lakhelyes magyar emberekkel. Minél drágábbak az autók, annál több közöttük a jól ismert RO-s azonosító.

„Ebben az egész történetben én azt tartom a legfontosabbnak, hogy sem a jogalkotói, sem a jogalkalmazói hatalom nem lehet önkényes és korlátlan” – összegez az ügyvéd.