Még karácsony előtt adtunk hírt a mentőszínekben pompázó Suzukikról. Büszkén tekinthetünk a 22 autóra, mert a kocsi alapját adó Suzuki SX4 S-Cross Esztergomban készül, az autókat mentőjárművé alakító cég a pest megyei Kistarcsán működik. A Profile Vehicles Oy magyarországi leányvállalata a mentőépítésben világszínvonalat képvisel, nem véletlenül rendel mentőket tőlük norvég, lengyel és dán mentőszolgálatok, betegszállítók is.
„Az Országos Mentőszolgálat még tavaly nyáron írt ki versenytárgyalást mentőorvosi kocsinak (MOK) alkalmas autókra” – idézzük fel az előzményeket. A tender eredménytelenül zárult, mert senki nem tudott az adott összegért olyan autót szállítani, ami a műszaki elvárásokból körvonalazódott. Ezért az OMSZ szakemberei módosítottak a kritériumokon, hogy a nagyon szűkös anyag keretek ellenére legyenek új mentőorvosi járműveik.184 lóerős Mercedes járőrautó vs. mentős Suzuki
Mivel itt nem úgy zajlik a beszerzés, mint Pintér Sándor Belügyminisztériumában, ahol akadt pénz 184 lóerős, összkerekes és automatikus váltós járőrautókra, a másodszor is kiírt közbeszerzésre egyetlen egy ajánlat érkezett. A Magyar Suzuki és a Profile közösen ajánlotta meg, nagyon nyomott áron, az S-Crossból építendő MOK-ot, amivel meg is nyerték a tendert.
Más bázisjármű nemcsak az ára, de a szállítási határidő miatt sem jött volna szóba, mert az EU-s támogatás felhasználása érdekében a beszerzést még tavaly végig kellett kergetni. A tendergyőztes a dízelmotoros változat, 120 lóerővel és hatfokozatú kézi váltóval. Az 1,6-os turbódízel nyomatéka 320 Nm, rugalmassága, hegynek fel is kitartó gyorsítóképessége ellensúlyozhatja az elég tompa, 12,0 másodperces gyorsulást százra.
Randevú a MOK-kal
Előfordul, hogy a mentők nem mentőautóval érkeznek. A rohamkocsik és esetkocsik mellett a betegellátást mentőorvosi kocsi (MOK) is segítheti. Ezekben a járművekben egy orvost visz a helyszínre a gépkocsivezető, akik támogatják a sérültek ellátását, majd szükség szerint akár azonnal száguldhatnak is tovább egy másik baleset helyszínére, míg a bajtársak befejezik a feladatokat.
Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs és pr-igazgatója a MOK működési modelljéről a következőket írta lapunknak: „A MOK irányításának egyik leggyakoribb módszere az ún. randevúelv: a feladatok többségét az OMSZ alacsonyabb szintű mentőegységei látják el, indokolt esetben e mentőegységekkel találkozik („randevúzik”) a MOK, például kiemelt szaktudást igénylő ellátások biztosítása vagy az egyéb mentőegységek ellátási problémáinak elhárítása céljából. E feladatok egy részében a helyszíni orvosi, mentőtiszti szintű beavatkozások után, a kórházba szállítás során a betegnek már nincs szüksége további mentőorvosi felügyeletre, így a MOK gyorsabban felszabadul (és ismételten bevethető), mint ha a szállítást is kötelezően végigkísérné az orvos vagy mentőtiszt” Mivel nincs szükség ággyal ellátott betegtérre, a MOK személyautókból épül. Bár legtöbbször ketten ülnek majd benne, az egyik hátsó ülés megmarad a könnyebben sérült emberek szállítására.
Tavaly év végére készült el a 22 autó, amelyek építését a kistarcsai bázison néztük meg. A MOK részleteiről Gál Imre, a cég műszaki igazgatója mesélt az üzemcsarnokot végigjárva, ahol jó hangulatban és elismert minőségben készülnek különféle mentőjárművek.
1016: nem irányítószám
Összesen nyolc pozíción dolgoznak a szakemberek a 3,5 tonnás kisteherautókból átépítésekor, de az S-Crosshoz nincs szükség mindegyikre. „A Crafterek, Sprinterek kialakítása sokkal összetettebb folyamat, nagyjából nyolcszor akkora feladat, mint az S-Crossé” – tudtam meg a helyszínen.
Kívül a régen használt fehér-piros helyett ezeket az autókat is RAL 1016 kódú láthatósági színre fényeztette a mentőgyár. Azért nem fóliázták a karosszériát, mert a fújással esztétikusabb a jármű és a fényezés kevésbé sérülékeny a karcolásokat rosszabbul viselő fóliánál.
Az OMSZ hordágyas járműveit követő kénsárga színt a gyári fehér fényezésre felvitt speciális alapozóra fújták a fényezők. A hátsó oldalablakok és a szélvédő fóliázása a naptól védi a felszerelést és a tolvajok elől igyekszik elrejteni az eszközöket, mert vannak annyira romlott lények, akik a mentőktől lopnak.
Brutális tolófény
Mivel az S-Cross nem olyan magas, mint a furgonokból épített mentőautók, a Profile dupla magasságú fényhidat választott, hogy könnyebben lássák a közlekedők. A tükörtárcsák előtt komoly fényerejű LED-ek működnek kék és piros színben, amit kiegészít négy darab kék tolófény. Ezek a lámpák előrefelé világítanak olyan brutális fényerővel, hogy fényes nappal is jól észlelhetőek akár szemből, akár a tükörből.
Nagy előnyük, hogy így a közlekedés rémeinek is feltűnik a MOK és a hangjelzés meghallása előtt vagy nénózás nélkül is lehúzódnak. De a szirénát sem bízták a véletlenre, 106 decibel hangerővel üvölt. Javítandó a mentők életminőségét, a hangforrás nem a fejük felett, hanem az első lökhárító mögül bömböl.
Ötletes részlet a csomagtérajtó belső éléről hátralövő kék fény. Így amikor a nyitott csomagtérfedél részben takarná a fényhidat, akkor is jól látható a MOK a kék villanásokról. A csomagtartóban négy darab 12 voltos csatlakozó egészíti ki a gyári aljzatot.
DIN 75079, a mentőszabvány
Alapelvárás volt a mentőépítésre vonatkozó DIN 75079 norma szerinti kialakítás. Az utasteret a raktértől elválasztó rácsnak két tonnás erőhatást kell kibírnia. A falat 10 g lassulásnál 250 kg teher megfogására méretezték a szakemberek, biztonságosan felültervezve a maximum 126 kilogrammnyi felszerelés súlyát. (10 g az európai mentőszabványban előírt érték.) Az acélrácsnak a rögzítetlen eszközöket is meg kell tudnia tartani ütközéskor, mert nem mindig van lehetőség akkurátusan visszarakni a felszerelést.
Mentőgyár Kistarcsán
Nagy élmény volt közelről látnom, hol és hogyan épülnek a rohamkocsik és a mentőorvosi járművek. Kistarcsán jó ideje működik a mentőépítéssel foglalkozó finn Profile leányvállalata, ahol az Országos Mentőszolgálat járműveinek többsége készült.
Nyolc pozícióra oszlik a munkafolyamat az 1200 négyzetméteres mentőgyárban, legalábbis a 3,5 tonnás alapjárműből kialakított mentőkocsik esetében.
Az üzemben a ragasztók felhasználása miatt nemcsak a 18 Celsius-fok feletti hőmérsékletre, de az előírt határok közötti páratartalom tartására is ügyelni kell.
Konkrétan a mentőépítésben, például a tetőlemez levágásán, a magasított műanyag tető rögzítésén, a kábelek behúzásán, a betegtér berendezésén 40 fő dolgozik. További 15 ember támogatja a munkát többek között anyagbeszerzőként vagy adminisztrációs területen.
Évente 200-220 Profile-mentő készül Kistarcsán, ami a megrendelések függvényében 300-350 darabra bővíthető. Egy 18-20 millió forintos mentőjármű értékének harmadát adja csak a felépítményt hordozó kisteherautó, a többi a beépített felszerelésre és az elvégzett munka értékére jut.
Mivel a tervezők nem akartak lemondani a függönylégzsákról, a rácsozás kialakítása engedi működni az utastér hosszában, a tetőkeret felől kirobbanó légzsákot. A rács maga az ülések tartóbakjaihoz rögzül.
Minden megyének
A rögzítési pontok elhelyezését, az elválasztás megtervezését, a rács tesztelését nagyban megkönnyítette az az üres a S-Cross-karosszéria, amelyet a Suzuki küldött Esztergomból. Ez a berácsozott karosszéria utazott később a lassulási tesztekre egy lengyelországi laboratóriumba, ahol igen jól vizsgázott az eszköz.
December végén álltak szolgálatba az új járművek, amelyekből minden megyébe jut egy. A 22 Suzuki bevetésével a hazánkban eddig kevéssé elterjedt mentőorvosi kocsik javíthatják a betegellátást súlyos balesetek után. Adja Isten, hogy minél kevesebbszer kelljen kivonulnia a mentőknek a kénsárga S-Crossokkal.