Emlékeznek még, hogy néhány éve a fehér, főleg a selyemfényű, vagy csinos csillogó izékkel megbolondított gyöngyházfehér mennyire divatos volt? Aztán jöttek a földszínek, főleg a barna hódított, a Dacia Dustertől szinte az összes VW modellen át a BMW tesztautókig minden barna volt. De ennek is vége lett. És tudják, mi lesz a következő nagy divatszínhullám? A kék, amelyet jó eséllyel majd a zöld követ.
A PPG Industries szerint 2018-2019-ben ezek a színek lesznek menők
Gondolnák, hogy a világon bemutatott legújabb autószínekről egy pár fős társaság dönt? Nem egy titkos szabadkőműves tengely, vagy maga Soros György alkalmazza ezeket a háttérből irányító fontos embereket, bár tény, hogy különleges alakok mind. Ők a trendtervezők. Néha összegyűlnek, megálmodják az elkövetkezendő időszak trendjeit, amelyeket aztán egy könyvbe sűrítenek, a világ többi dizájnere, divat- és autótervezője pedig munkája során ebből a könyvből merít, nagyjából ehhez tartja magát. Mi meg boldogan vesszük a fehér telefont, szögletes órát, lapos talpú cipőt.
Persze az egyes, éppen divatosnak kikiáltott színeket nem lehet mindenhol lenyomni az emberek torkán, hiszen sok helyen egy-egy színhez egyedi plusz jelentéstartalom is kapcsolódhat. Például a fehér több helyen a gyász színe, amit mi Európában nem nagyon értünk.
Hazai lista
Itthon az elmúlt években – egészen pontosan 2009-től – országszerte a szürke autók vitték a prímet. Minden megyében papírforma szerint alakult a lista, egyedül 2014-től figyelhető meg változás, amikor is a fehér elkezdte átvenni a vezetést. Persze nem mindenhol, vannak kitartó megyék is, ahol továbbra is ragaszkodnak a szürkéhez. Sajnos egy renitens szeglete sincs az országnak, ahol rajonganának a színes autókért. Kár. Az adatokat a Datahouse Kft. szolgáltatta.
Az, hogy a szín főleg a nőknek fontos, nem annyira meglepő. De mire figyeljen egy férfi, aki általában a néhány alapszínnél nem nagyon lát tovább?
Praktikus szempontok
A divat mellett van pár jóval földhözragadtabb szempont is színválasztásnál. Mi is kipróbáltuk, hogy nyáron mennyit számít egy autó színe. Fekete, fehér és szürke autóval parkoltunk a tűző napon és jól mérhető különbséget tapasztaltunk az utastérben. Érthető, hogy a fehér autó nem melegszik fel annyira, így az sem meglepő, hogy a forró klímájú arab országokban – ha épp nem arannyal vonatják be az autójukat – fehérek az autók. Mellesleg az arany kiváló hővisszaverő tulajdonságú anyag, nem véletlenül védik a műholdak érzékenyebb részeit is hajszálvékony aranyfóliával, bár az olajból fényűzően élő arcok nyilván nem ezért aranyoztatnak autókat.
Szintén praktikus szempont a koszállóság. Senki nem szeret trágyadombnak kinéző autóval mutatkozni, de a napi autómosás sem tartozik a legkívántabb időtöltések közé. Kompromisszumos megoldás a kosztűrő szín kiválasztása a színskálán. Ebből a szempontból a fekete a legkényesebb, azon már egy száraz, békés nyári nap alatt is összegyűlik annyi por, amitől koszosnak látszik a járgány. Ennél még az amúgy kényesnek tűnő fehér is jobb, ezen csak a sötét kosz látszik, de a tuti befutó az ezüst és arany között van valahol. Az ilyen autót elég évente mosatni, semmi nem látszik meg rajta.
Autóválasztásnál jó tudni, hogy a különböző árnyalatok a koszon kívül a karcokat is különböző mértékben tűrik. Illetve tűrni egyformán tűrik, csak van, amelyiken sokkal jobban látszik, míg a másikon esetleg fel sem tűnik egy-egy horzsolás. Logikus, hogy egy sötét autón jobban látszanak már a hajszálkarcok is, míg egy fehér autón szinte sosem ordít a sérülés, de a legjobb ebből a szempontból talán a szürke. Az, hogy a szürke balesetveszélyes, mert nem látszik, már nem nagyon áll meg, amióta kezdenek elterjedni a nappali menetfények. Itthon még az értéktartás is bekúszik a képbe, egy színes, a tulajdonos ízlését jobban közvetítő autó valószínűleg később és nyomottabb áron kell majd el, mint a tömegízlésnek jobban megfelelő semleges ezüst vagy szürke.
Matt vagy fényes?
Erre nincs jó válasz, ha jobban belegondolunk, ezek időről időre váltják egymást. Persze a felsőbb kategóriákból szivárog le ez is, van, hogy a csillogó extra krómbetétek adnak prémiumérzést – legalábbis a marketingdumák szerint -, majd amikor már az alsóbb kategóriákban is króm és zongoralakk borít mindent, akkor ideje a felsőbb kategóriákban átállni a selyemfényű, matt dolgokra. Hogy aztán azok kezdjenek megjelenni egy-két kategóriával lejjebb, és máris léphetünk vissza a rajtkockára. Így megy ez.
Bevezető színek
Emlékeznek még az előző generációs Mazda6-os fehérjére? Vagy a Suzuki S-Cross metálzöldjére, esetleg a Volvo XC60-as kolbászzsírmetáljára? A Mazda2-es békazöldjére, amelyből nem egy autót adtak el úgy, hogy a vevő azt sem tudta, hogy milyen autót vesz, csak azt a kis cuki zöldet kívánta meg a kereskedés előtt? Egy-egy új modellnél kulcsfontosságú a megfelelő szín kitalálása. A legfontosabb, hogy ne legyen fehér – erre is láttunk kivételt, a Mazdának nagyon bejött -, mert a fehér nem igazán plasztikus, nem hozza ki elég hangsúlyosan az új formákat, domborulatokat. Emellett az elődtől nagyon különbözőnek kell lennie, hogy a vásárló szomszédai, tágabb környezete is érzékelje a változást, amelyet a néha csak finoman felfrissült forma miatt nem biztos, hogy amúgy észrevennének.
A szín veszélyes fegyver, ha értő kezekbe kerül. Gondoljunk csak a halványlilára, amit nézve azonnal a Milka csoki jut eszünkbe, vagy a kobaltkéket, ami a Niveához kapcsolható, esetleg a T csoport magentája vagy a Telenor furakékje. Emellett persze további üzeneteket is közvetíthetnek a színek. A sportautók vérvörös színe az életet jelenti, azt üvölti, itt vagyok, vegyél észre, küzdjünk meg. A kék a sebességhez köthető, míg cégautónak szintén a neutrális, szürke, ezüst a legjobb választás. Hasonlóan, mint ahogy fontos tárgyalásra is szürke, semleges ruhában megy az, aki szeretné, hogy komolyan vegyék, nem pedig azúrkék nadrágban, piros cipőben papagájnak öltözve. A kisfurgonok fehérje pedig a fájdalommentesen feliratozhatóság miatt jó választás. Meg persze a fehér jó eséllyel alapáras is.
