Miért kell 70-nel vánszorogni a kamionoknak országúton?

Olvasói levélben kaptunk egy érdekes felvetést – az ötlet annyira hasznosnak tűnik, hogy kicsit szégyelljük is magunkat, amiért nem bennünk merült fel a kérdés, amit Gábor feltett:

„Sziasztok! Egy ötlet, ha még nem foglalkoztatok vele: Szlovákiában a teherautók, kamionok sebességhatára lakott területen kívül mindenhol 90 km/h. Ezáltal nincs anyázás, hogy miért nem megy a kolléga a max sebességével az autópályán – amit a tachográf berendezés lehetővé tenne. Ugyanis nemegyszer kergetik veszélyes manőverbe egymást a kollégák azzal, hogy 70-nel mennek, és előttük senki, a mögötte közlekedő meg haladna, hiszen sokszor fél óra is számít egy egész napos vezetés során…

Lehet nem voltam egyszerű, de remélem értitek mire gondolok… Jó lenne, ha a szlovák sebességhatárok lennének mindenhol! Üdv: GÁBOR”

A felvetés kapcsán kicsit utánanéztem, mi a helyzet Európa-szerte a teherautók sebességkorlátozásával kapcsolatban, és egészen meglepő dolgokat találtam. Nézzük – a teljesség igénye nélkül -, milyen korlátozásokhoz kell alkalmazkodnia a kamionoknak (7,5 tonna feletti teherautóknak, szerelvényeknek) egy Isztambul-London fuvarban az európai autópályákon illetve országutakon:

Törökország: 70 km/h mindenhol
Bulgária: 100 km/h illetve 70 km/h
Románia: 90 km/h illetve 80 km/h
Magyarország: 80 km/h illetve 70 km/h
Szlovákia: 90 km/h mindenhol
Ausztria: 80 km/h illetve 70 km/h
Németország: 80 km/h mindenhol
Franciaország: 90 km/h illetve 80 km/h
Nagy-Britannia: 96 km/h illetve 80 km/h

Na jó, a speditőrök most kiröhöghetnek, de direkt vettem egy kicsit kacskaringósra az itinert, hogy még jobban kijöjjön, mennyire változékony a helyzet Európában. És nem csak a földrajziban, a gazdaságiban is: még az EU határain belül is 70 és 100 km/h között szórnak a limitértékek.

A kusza értékek között tényleg a szlovák szabályozás tűnik a gyakorlathoz leginkább alkalmazkodó, legegyértelműbb rendszernek. 2009 óta mehetnek a kamionok egységesen 90-nel lakott területen kívül, persze csak akkor, ha helyi korlátozás nem szigorít ezen valamilyen veszélyhelyzet lehetősége miatt.

Nálunk pedig ugye hivatalosan autópályán 80, egyéb vidéki úton 70 km/h a hivatalos sebességhatár minden 3,5 tonna feletti megengedett össztömegű teherautóra. Gábor felvetése mindazonáltal nem változtatná meg radikálisan a hazai teherfuvarozási gyakorlatot, csak közelebb hozná az életet a valósághoz. Aki közlekedik autópályán, szélesebb országutakon, pontosan tudhatja, láthatja, hogy a kamionok túlnyomó többsége tojik a szabályokra. A legtöbb sofőr a leszabályzási sebességgel, 89-90-nel hajtja járművét a főutakon is, a sztrádákon is.

Megkérdeztünk egy gyakorló sofőrt is, ő hogy látja ezt a kérdést. Íme, Peti válasza:

„Nagy közhely, de igaz, hogy a legtöbb államhatár közelében mindig ki van téve, hogy az adott járműkategóriák mennyivel mehetnek, ezeket mindig érdemes figyelni, nem elég pusztán arra hagyatkozni, hogy pl. Franciaországban ennyi, vagy éppen Magyarországon meg annyi a limit. A digitális tachográf 28 napot rögzít a sofőr kártyáján, ha ellenőrzéskor találnak gyorshajtást vagy vezetésiidő-túllépést, akkor szigorúan büntetik őket a rendőrök.

Az újabb teherautókat valóban sebességhatárolóval szerelik, azonban ennek felső értéke eltérő lehet. Ha egy fuvarozási cég bölcs akar lenni, akkor nagyjából 85 kilométer/órára szabályoztatja le a sebességet a megvásárolandó kamionoknál, de van ahol ennél nagyobb a szabadság, pl. 90-95 kilométer/órás végsebességig tolhatja a sofőr. Scaniáknál pl. 89 kilométer/óra a jellemező leszabályozás. Alapvetően mind a sofőr, mind pedig a fuvarozási cég érdeke, hogy egy 700-800 kilométeres úton ne gyűjtsön be a sofőr büntetéseket a különféle szabályok (sebességhatár, vezetési idő vs. pihenési idő, kamionstop stb.) megsértése miatt, de a gyakorlat valóban az, hogy mindenütt teljesen kihasználják a műszaki felső sebességi határt.”

A sebességhatár emelése a balesetveszély növelésével sem járna. Gyakorlati szempontból sem, hiszen az arra képes kamionok már ma is a 90-nel, illetve leszabályzási sebességgel mennek, fittyet hányva a szabályra, de elméleti szempontból sem, hiszen az egységesebb tempó kevesebb irányváltást eredményez a forgalomban, a nyugisabb közlekedés pedig kevesebb veszélyhelyzet előfordulását jelenti.

Hogy ne csak magamban okoskodjak a témában, e-mailben megkerestem Jávor Benedeket, aki EU-parlamenti képviselő, valamint a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot (hozzájuk tartozik manapság a közlekedés is), illetve Dittel Gábort, egy ismert szállítmányozási érdekvédelmi szervezet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének ügyvezető főtitkárát, mit gondolnak a dologról. Az EU-s küldöttünk és a minisztérium válaszát még várjuk, de a NIT főtitkára lakonikus tömörséggel válaszolt: örülnének neki, ha a szabályozás az élethez igazodna.

Hát te, kedves olvasó? Szerinted is mehessenek hivatalosan is 90-nel a kamionok?