Meddig csökkenhet tovább az üzemanyag ára?

Tovább csökkent ma a benzin és a gázolaj ára. Múlt pénteken is lejjebb ment. Múlt szerdán is, és az azt megelőző hónapokban is szinte csak csökkent és csökkent az ár, a benzin és a gázolaj átlaga is 300 forint alatt van. Budapesten 290-ért is lehet tankolni, vidéken 280 alatt is. Már alig emlékszünk rá, ezért utána néztem: 2009-ben volt utoljára ennyire olcsó az üzemanyag. Mindennek hátterében a nyersolaj árának tartós mélyrepülése áll, és ha az elmúlt időszak történéseket nézzük, nem látni a közeli fordulat jeleit. Az OPEC tagországai a múlt héten sem tudtak megállapodni az olajtermelés csökkentéséről, ami a piac törvényei szerint megállíthatná az árcsökkentést, eközben a nemzetközi szankciók mérséklése után levegőhöz jutó Irán bejelentette, fokozatosan növeli olajkivitelét a nyomott olajár ellenére az elkövetkező hónapokban. Az iraki kivitel rekord szinten, veszteségei ellenére Szaúd-Arábia is növelte kitermelését. Jelenleg senki nem tudhatja, mi történik az elkövetkező hónapokban, de prognózisok természetesen vannak. A közel keleti országok sorsa a magyar átlagautóst persze hidegen hagyják, számára az a legfontosabb kérdés, hogy a hazai kutaknál meddig eshet tovább a benzin és a gázolaj ára. Magyar energetikai szakértőket kérdeztünk erről.

De először nézzük meg, miből áll össze a totemekre kiírt ár

Kapásból mindenki rávágja: leginkább adóból! Ebben nem is tévednek az autósok, az üzemanyagok árának több mint 50 százaléka adó. Jelenleg 110-120 forint között van a jövedéki adó, per liter, amire rájön még a 27 százalékos áfa is. Igen, jól látják, az adóra is megy még adó. 2-3 százaléknyi a kisker árrés, 9-10 százalék körül van a nagyker árrés, 36-38 százalék körüli az olajár, plusz a jövedéki adó, és mindennek az áfája adja ki egy liter benzin és gázolaj árát. Az Európa-bajnok áfánk ellenére az viszont közkeletű tévedés, hogy nálunk kiugróan magas lenne az üzemanyagok adótartama. Az Egyesült Államokhoz képest valóban, de nem az a korrekt viszonyítási pont. „A magyar adótartam összességében alig tér el az európai átlagtól. Az EU-ban gyakorlatilag elvárás, hogy határozottan meg kell adóztatni az üzemanyagot, aminek az elvi alapja a környezetvédelem, a gyakorlati haszna pedig minden nemzeti költségvetés számára az, hogy biztosan befolyó, jelentős mértékű, és jól tervezhető adóbevétel származik belőle” – mondja a Vezessnek Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató ügyvezetője.

Folytatódik a nyersolaj árának csökkenése?

Az általunk megkérdezettek szerint aligha, aminek egyszerű oka, hogy a most 30 dollár környékén mozgó ár – ne felejtsük, két éve még 110 volt – több jelentős exportőr számára szinte elviselhetetlen terhet jelent. Venezuela kitermelési költségei állítólag eleve felette vannak ennek, Szaúd-Arábiában már most kétszámjegyű a költségvetés hiánya, Oroszországból pedig már tavaly baljós hírek szivárogtak. A cikk írásának órájában jön a hír: e két ország egyeztet a kitermelésről, mire egyből 34 dollár fölé pattan az ár. „Hosszútávon ezen az extrém alacsony szinten nem tud megmaradni az ár, sőt, idén már valamilyen mértékű visszarendeződés várható” – jósolja Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Kérdésünkre, hogy 2016 első felében mi lehet, azt mondja, 3-6 hónapos távlatban ezen az árszinten várható a mozgása, maximum 10-15 százalékos eltéréssel. Eszerint a nyersolaj várható ára valószínűleg nem fog a hazai kutaknál további, markáns árcsökkenést hozni.

Tegyük fel, mégis tovább esik az olajár. És gyengül a forint. Van olyan, hogy minimumár?

Ami alá, ha törik, ha szakad, biztosan nem megy a kutaknál az üzemanyag literje. 200 forint is lehet, vagy a mostani felére is eshet az ár? Sajnos nem, ne reménykedjen senki. Bármi bekövetkezhet a tőzsdéken, ám az általunk megkérdezettek szerint nagyjából 250 forint az a szint, ami alá gyakorlatilag ma már nem tud beesni az ár.

Egyrészt látjuk, hogy a nyersolaj ára a kutak árában egyharmad alatti arányt jelent (megismételjük, a 36-38 százalék még áfa nélkül értendő), másrészt a 110-120 forintos jövedéki adó fix, és megrengethetetlen a 27 százalékos áfa is. Plusz akármennyibe kerül a nyersolaj ára, vannak finomítási, szállítási és kereskedelmi költségek. Hegedűs és Grád egybehangzóan állítják, a mostaninál nem sokkal lejjebb, nagyjából az említett 250 forint környéke az elméleti minimumár. Természetesen megkerestük a magyar piaci árakat legnagyobbrészt meghatározó Molt is. Az olajtársaság nem akart a kérdésekre válaszolni, a tőlük jól ismert mantrát ismételgették: árakról, árakkal kapcsolatban nem nyilatkoznak.

Alacsony az ár, kisebb az állam áfa-bevétele. Akkor jön az adóemelés?

Ahogyan a GKI Energiakutató ügyvezetője mondta, az államok szeretik az üzemanyagokból befolyó tengernyi adót, és nyilván rosszul jön nekik, ha ez valamilyen okból csökken. Mivel immár tartósan alacsonyak a kutak árai, ami jó az autósoknak, nem annyira klassz a magyar költségvetésnek, hiszen kevesebb pénz folyik be az áfából. Ennek emelése szinte kizárható, de a jövedéki adó elvileg remek lehetőség a kompenzációra. A kérdés az, hogy várható-e az autósok mosolyának elkenése?

Szerencsére nem, mondják a szakértők. Habár az áfa-bevétel valóban csökkent, a korábbiaknál olcsóbb benzinből és gázolajból megnövekedett a hazai lakosság, valamint a magyar és a külföldi fuvarozók vásárlása, ami minimum kompenzálta a költségvetést, sőt. „Azt gondolom, hogy az árcsökkenés ellenére is jól járt az állam a fogyasztásnövekedés miatt” – mondja Hegedűs Miklós.

Ha már itt tartunk, akkor eláruljuk, melyik a legjobb benzin/gázolaj nélkül közlekedő autó!