A gyermekülés-vásárlás kicsit más, mint bármi más nagyobb beruházás. Itt nem szokás spórolni, aki csak teheti, megpróbálja a legjobbat kihozni a keretből. Segítünk egy kicsit, hogy mire érdemes figyelni, mik a kötelező dolgok és mit kell nagy ívben elkerülni.
Hordozó
Ez az első gyermekbiztonsági eszköz, amibe gyermeket szoktak tenni, a kezdetektől nagyjából 13 kg-os tömegig jó. Van belőle babakocsira illeszthető, ami egész praktikus dolog, nem kell állandóan átrámolni a kicsit. Árban és minőségben egész nagy a szórás, már kapni 9 ezer forintért is spártaian párnázott egyszerű darabot, de ne ez legyen a cél. A hordozó jellegű babaülések egyáltalán nem tesznek jót a gyereknek. A 45 fok körüli dőlésszög ugyan biztonságos, de a gyerek gerincének nem az igazi, ha ülnie kell, pedig ő magától még nem tud felülni. Mindenki látott már szánalmat keltő képpel, az ülés mélyén összeroskadt gerinccel kínosan pislogó babát, ugye? Na, ilyenkor ott neki egyáltalán nem jó.
Ugyan pénzért ez is megoldható – 50 ezer forint körüli áron – találni olyan hordozót is, amelyet több ország klinikája is jónak minősített. Ezekben speciális betét támasztja meg a hátat, megelőzve a gerinc korai terhelését. Szerencsére néhány ezer forintért az egyszerűbb ülésekhez is rendelhető gerinctámasztó ék. Nincs szép neve, de hasznos lehet.
Ha lehet, ilyen kicsi – 0-3 hónapos gyereket – csak akkor vigyünk autóval, ha rövid az utazás, vagy nagyon fontos. Bár megoszlanak róla a vélemények, hogy milyen hosszú út az, ami problémamentesen megtehető, 45 perc és másfél óra között repkednek az ajánlott leghosszabb autózások babahordozóval.
Mózeskosár
Ha elkerülhetetlen az autózás, a szakember a legkisebbeknek a fekvő helyzetet javasolja. Egyre többen veszik meg a babakocsihoz a tartozék mózeskosarat is, amely a kezdeti időkben a legkényelmesebb fekvő pozíciót kínálja a babának. Buta, ormótlan formája ellenére autóban is remekül használható, bár szinte a teljes hátsó üléssort elfoglalja. Az ülésbe a biztonsági övekre aggatott kis csatokkal rögzíthető, és a gyerek a menetiránynak oldalt fekszik. Persze a mózeskosárba is be kell kötni, különben az egész semmit sem ér. Balesetkor az öv tartja a teknőben a babát, míg az energiát a kosár puha, gazdagon párnázott belseje nyeli el.
Ülésmagasító
Ez sajnos nem számít gyermekbiztonsági eszköznek, mivel nem veszi körbe a gyereket és nem is biztosít semmi extra védelmet. Minőségi ülésgyártók nem is készítenek ilyet. Az oldalütközés a második leggyakoribb baleseti forma, ilyenkor az ülésmagasító pont nem véd semmit.
Pajzsos ülés
Nagyon jól szerepelnek a törésteszteken az úgynevezett pajzsos ülések. Itt a gyereket nem biztonsági öv, hanem egy puha pajzs tartja az ülésben. Mivel nem a vállnál van megtámasztva benne a kicsi, balesetnél az egész felsőtest mozdul, a nagyobb tömeg miatt lassabban, kisebb sérülésveszéllyel. Sajnos itt a hibalehetőség nagyobb, borulásos tesztnél veszélyes lehet a hanyag rögzítés. Ha lazára hagyjuk, semmi nem tartja meg a gyereket. (Jelenleg nem kötelező borulásos tesztet végezni a gyermekülésekkel.)
Mindenre jó ülés. Van ilyen?
A szakemberek szerint az univerzális gyermekülés, ami három súlykategóriát is átfog, nem lehet igazán jó semmire. Pedig olyan gyerekülés is van, amelyik 9-36 kilogrammig használható. Ebben rafinált betétek, szűkítők teszik a megszokottnál termetesebb vázülést alkalmassá arra, hogy mindenféle méretű gyerek biztonságban legyen benne. Jó védelmük és tisztességes kivitelezésük ellenére ezek kompromisszumos megoldásnak tekintendők, főleg azoknak ajánlhatók, akik alkalmanként használják csak, vagy többféle korú gyereket is autóztatnak. Persze nem egyszerre.
Ki ne mossa!
Gondolná, hogy amin mérnökök, vegyészek évekig dolgoznak, azt egy 60 fokos mosással gajra is vághatja? A csokitól, nyáltól és egyéb testnedvektől foltos üléshuzat lehet, hogy nem túl esztétikus, de legalább tűzálló. Nem úgy, mint a 60 fokon, gépben hetente sterilre áztatott. Persze lehet mosni, de ne túl gyakran és főleg az ajánlott hőmérsékleten, nehogy a tűzgátló anyag a lefolyóban végezze a többi folttal, pacával együtt.
A gyermekszempontból legbiztonságosabb autók
Csokorba szedtük az elmúlt év terméséből, hogy mely autókban a legkisebb a sérülés veszélye, ha gyermekkel a fedélzeten karambolozunk. Az EuroNCAP két korosztály, a másfél és hároméves korú gyermek védelmének színvonalát vizsgálja. Megmérik a mellkasra, a nyakra ható erőket, oldalütközésnél figyelik, hogy a gyermekülés fülei távol tartják-e a gyermek halántékát az utastér kemény felületeitől, valamint ellenőrzik, hogy az utasülés előtti légzsák kikapcsolhatósága esetén megfelelő figyelmeztető és visszajelző rendszerek segítik a tudatosan biztonságos utazást. Akit érdekel a téma, itt találja a törésteszten legjobb eredményt elért autókat.
Törésteszt
Az autókhoz hasonlóan a gyermekülésekkel is végeznek törésteszteket. Többféle is van belőle, egy alap és egy szigorúbb változat, egyiken 50, másikon 64 km/órás sebességgel ütköznek az ülések. Mivel ezeknek a törésteszteknek az eredményei a neten megtalálhatóak, egy-egy kevésbé etikus cég, ha nem túl fényesen szerepel a terméke, akkor meg szokta változtatni a gyerekülés fantázianevét. Nyilván az értékelhetetlen darabok nem forgalmazhatók semmilyen átkeresztelős trükk után sem, de egy kegyelemkettessel átcsúszott ülést valószínűleg senki nem venne meg átnevezés nélkül. A teszteken a biztonság a legfontosabb, de a kezelhetőség, a kényelem és egyéb szempontok is számításba jöhetnek.
Könnyű elvérezni
A gyerekülések szigorúbb tesztjein 2011-től a károsanyag-tartalmat is nézik. Főleg a műanyaglágyító szerek kipárolgása okozhat pontvesztést. Ezzel járt pórul az egyik legfiatalabb, de nagyon jó nevű ülésgyártó is, a szinte minden tekintetben tökéletes, biztonságos ülése a kipárolgások miatt bukott értékes pontokat a teszten. Szerencsére a jobb nevű gyártók nem az átnevezéssel, hanem a gyors javítással reagálnak egy-egy ilyen eredményre. A következő széria jó eséllyel mentes lesz ettől a hibától.
Helytelen bekötés
Kezelhetőség szempontjából a legnagyobb bukó a helytelen bekötés. Erre is van remek statisztika, néhány éve egy 500 darabos gyermekülésteszt tanulsága az volt, hogy az autó biztonsági övével rögzített gyerekülések csupán 34 százalékát sikerült helyesen bekötni, míg az isofixeseket 96 százalékban kötötték be hibátlanul. A hibás bekötés leginkább a babahordozóknál fordul elő, ahol az övet néha bonyolultabb befűzni, mint egy antik mozigépbe a filmet. Van erre is megoldás, a legkényelmesebbek a külön talppal rendelkező isofixes darabok. Ezek egyetlen mozdulattal helyesen rögzíthetők az állandóan az autóban lévő talpra, amelyek típustól függően akár még oldalra elforgathatók is lehetnek, hogy még kényelmesebben lehessen ki-be pakolni a hordozót. Nem véletlen, hogy a legjobb minősítésű darabok is ezek közül kerülnek ki.
A nagyobbaknak szánt, saját övvel már nem rendelkező üléseknél is előfordulhat helytelen bekötés, itt jellemzően az előírt helyett a csupán kényelmi szempontok miatt meglévő karfa alá bújtatott biztonsági öv okozhat problémát. Néhány gyártó egyszerűen, a karfa elhagyásával orvosolta igen hatékonyan ezt a problémát. A hibás bekötés mellett szomorú tapasztalat, hogy sokan be sem kötik a gyereket az ülésbe. Akár lustaságból, akár kényelmi megfontolásból – pl. a túlöltöztetett gyereket nem éri át a belső öv – akár hiszti miatt. A kicsikkel meg kell értetni, hogy egy utcányit sem megyünk öv nélkül. Persze sokkal könnyebb dolgunk lesz, ha mi jó példával járunk elöl és az autóba beülve azonnal csattintjuk is az övet.
| Kategória | Testtömeg | Életkor |
| 0 | 10 kg-ig | 0-6 hónap |
| 0+ | 13 kg-ig | 12-15 hónap |
| I | 9-18 kg | 9 hónap – 4 év |
| II | 15-25 kg | 4-6 év |
| III | 22-36 kg | 4-10 év |
Átalakítás
Vannak kreatív szülők, akik úgy érzik, be lehet kötni egy menetiránnyal háttal fordított ülést fordítva is, vagy lehet pajzsot szerelni egy ötpontos övvel ellátott ülésre. Nem véletlenül van rajta minden ülésen a pontos bekötési rajz, akár képregényként elmesélve, hanem azért, hogy azt kövessük a beszerelésnél. A többféleképpen beköthető üléseken – menetiránnyal szemben, illetve háttal is – kétféle színnel különböztetik meg a segédábrákat. A kék a háttal, piros a szemben beszerelés színe. A gyári ülések átalakításáról talán nem kell meggyőzni senki, hogy az ötlet is mekkora ordas marhaság.
Isofix vs. biztonsági öv
Az Isofix-rendszert 1996-ban a Römer gyermekülésgyártó és a Volkswagen alkotta meg, és egy évvel később már gyártották is, elsőként a IV-es Golfban. A 2011-től az új autókba kötelező Isofix legnagyobb előnye, hogy szinte lehetetlen rosszul bekötni, így nagyobb biztonságot nyújt, mint az autó biztonsági övével rögzített gyerekülések. Másik nagy előnye, hogy ütközésnél az ülés fixen marad, a saját rögzítési pontjai tartják, míg az övvel rögzítettek elmozdulnak és elképesztő erővel tolják hátulról a gyereket, akit az autó öve tart elölről. (Az autó övével rögzített, de saját biztonsági övvel rendelkező üléseknél ez a veszély természetesen nem fenyeget.) Leginkább a bázistalppal megvásárolható gyerekhordozó és a nagyobb, saját övvel már nem rendelkező üléseknél jön ki az Isofix előnye. A kettő között remek, jól teljesítő ülések kaphatók biztonsági öves rögzítéssel is. Persze aki gyakran rakosgatja egyik autóból a másikba az üléseket, annak is érdemes többet költeni egy isofixes darabra.
Használt ülés
A szakember nem ajánlja, de persze ha nincs más megoldás, akkor lehet használt ülést is vásárolni. Viszont érdemes alaposan átnézni. Vegyük le a huzatot, keressünk ragasztást, hajszálrepedést a műanyagokon, habbetéten. Ha ilyet találunk, eszünkbe ne jusson megvenni, bármennyire is jó az ára. A narancssárga tanúsító címkének meg kell lennie, ECE R 44-03 vagy ECE R 44-04 jelöléssel. Ha ez hiányzik, azért a rendőr is büntethet. Legyen meg az általában a háttámlára rögzített használati utasítás és jobb esetben az eredeti számla is. A használt gyermekülések legnagyobb hátránya, hogy ismeretlen az előéletük. De ha centiről centire át is néztük az ülést és szemre minden rendben van, még akkor sem lehetünk biztosak abban, hogy tökéletes az eszköz. Már egy kisebb koccanásnál is történhetnek olyan elváltozások az ülés anyagában, szerkezetében, amelyek láthatatlanok, és csak akkor jönnek elő, amikor újra életet kellene menteni. Ezek a törések, szakadások akkor engedhetnek majd el, amikor pont nem kéne. Emellett az üléseknek van szavatossági ideje is. A sajttal, kolbásszal ellentétben a gyerekülésen nem a lejárati, hanem a gyártási dátumot tüntetik fel kötelezően.
Mit mond a KRESZ?
150 cm-nél alacsonyabb gyermek csak a testméretéhez és testsúlyához igazodó kialakítású gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermekbiztonsági rendszert a jármű e célra gyárilag kialakított rögzítési pontjaihoz, vagy az üléshez tartozó biztonsági övhöz kell a gyártója által megadott szerelési információknak megfelelően rögzíteni. A jármű szokásos haladási irányával ellentétes irányban a jármű első üléséhez a gyermekbiztonsági rendszer csak akkor szerelhető be, ha az üléshez légzsákot nem szereltek fel vagy a légzsák működésbe lépését előzetesen megakadályozták. A 3 évnél fiatalabb gyermek csak gyermekbiztonsági rendszerben rögzítve szállítható. A gyermeket a gyermekbiztonsági rendszerhez tartozó hevederekkel (pántokkal) is rögzíteni kell.
A gyermeket nem kell gyermekbiztonsági rendszerben rögzíteni, ha gépkocsi hátsó ülésén utazik, 3. életévét már betöltötte, legalább 135 cm magas és az üléshez beszerelt biztonsági övvel – testméretéhez igazodóan – biztonságosan rögzíthető. A biztonságos rögzítés a gyakorlatban a váll közepén elvezetett, mellkason átfutó övet takarja. Emellett van még ezernyi kivétel, a taxiban utazástól a menetrend szerinti járaton közlekedésen át az orvosi felmentésig.
Hogyan veszünk gyerekülést?
Magyarországon meglepő módon nem a legolcsóbb gyerekülések fogynak a legjobban. Legalábbis a szakbolt információi szerint. Ők mondjuk nem találkoznak azzal a vevővel, aki a bevásárlóközpontok polcáról leemeli a legelső, akciós gyerekülést, miután a pontyosztály véletlenül arra tévedt eladójával megbeszélték a részleteket. A magyar vásárló tájékozódik vásárlás előtt, fórumokat búj – ahol mondjuk temérdek sületlenségbe is belefuthat – de végül szakboltban lyukad ki. Aki a legolcsóbbal is beérné, annak mutatnak a legolcsóbb fajtából és mellé tesznek egy középkategóriást is, hogy lássa a különbséget. Általában a gyereke biztonságán senki nem spórol, és végül a jobb minőségű, kényelmesebb gyerekülés kerül az autó hátuljába. A legtöbb helyen a kinézett ülést az autóba is be lehet próbálni, ezt mindenképpen ajánljuk, ugyanúgy, mint ahogy a gyereket is bele kell próbálni az ülésbe vásárlás előtt.
Előre vagy hátra nézzen?
Idehaza nincs előírás, hogy mikor melyiket kell használni. Pedig a gyerekek nagyjából 4 éves korukra érik el azt a testi fejlettséget, hogy elviseljék azt a durva lassulást, amit egy erősebb fékezés, vagy ütközés okozhat. A kisgyerekek nyaki csigolyája még nem képes megtartani az arányaiban nagy és nehéz fejet, ami súlyos esetben akár a csigolyák kettéválását is okozhatja. Svédországban, Norvégiában épp ezért 4 éves korig háttal kell utaztatni a gyerekeket, Németországban 2 év, Amerikában 2 év, vagy 13 kilogramm a határ.
A jövő
Szakértők szerint a jelenlegi gyermekülés-minősítő vizsgálatok már nem minden esetben elegendőek. Ezért találták ki a még szigorúbb tesztet. Az „i-size” rendszer – ECE R129 – 2013 júliusában született meg, és jelenleg párhuzamosan fut az ECE R04-es szabvánnyal, előreláthatólag 2018-ig, míg ki nem fut a gyengébb szabvány. Az i-size szabványnak megfelelő ülések csak isofixesek lehetnek, jóval nagyobb biztonságot nyújtanak az oldalütközésekkel szemben, és ameddig csak lehet, a menetiránynak háttal bekötést részesítik előnyben. Minimum 15 hónapos korig. Emellett az egyszerűbb követhetőség érdekében testsúly helyett magasság szerinti kategóriákat használnak.
