Debrecen kertvárosi részében él Miklós a családjával, és három kislánya imádott kedvencével, Tiborccal. Mivel a kerítésükön évek óta méteres lyuk tátong, a fehér puli gyakran kiszökik az utcára – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
Fontos az ügy szempontjából, hogy a törzskönyv szerint Tiborc a családfő tulajdona. Az amúgy jámbor és barátságos kutyát rendszeres csavargásai matt az egész utca ismeri, sőt, olykor több száz méterre elkóborol az otthonától.
Kiugrott a kutya a fiú elé
Egy júliusi szombat délelőttön a Miklósék utcájában lakó 19 éves Patrik éppen bevásárlás után autózott hazafelé, amikor a járdán szaladgáló puli kiugrott öreg Volvója elé. Az egyetemista hirtelen félrerántotta a kormányt, autója belecsapódott az utcában működő kisbolt magas kőkerítésébe. Tiborc megúszta, Patrik azonban olyan szerencsétlenül ütötte meg a fejét, hogy a gyorsan kiérkező mentők sajnos nem tudták megmenteni az életét.
Az egyetemista haláláért Miklós ellen indult eljárás, aki a közlekedési ügyekre szakosodott Székely Ügyvédi Irodát bízta meg védelmével.
A nyomozás során kirendelt szakértő megállapította, hogy a kutya féktávolságon belül, körülbelül 10 méterrel ugrott az autó elé, amely szerinte olyan 40 km/órás sebességgel csapódott a kőfalba.
Lyukas kerítés = gondatlan emberölés?
A nyomozás kezdeti szakaszában halálos közúti baleset gondatlan okozása miatt indult eljárás Miklós ellen, később – még a nyomozati szakban – azonban módosították a gyanúsítást gondatlan emberölésre. Érdekes jogi minősítés, dr. Janklovics Ádám, a Vezess jogi képviselője így magyarázza a miértet.
„Közúti baleset gondatlan okozásának vétségét csak az valósítja meg, aki a közlekedési szabályok hatálya alatt áll, kivéve a járművek utasait és a gyalogosokat. A KRESZ 1. §-át és az 1. számú Függelék III/a) pontját figyelembe véve nyilvánvalóan megállapítható, hogy Miklós nem vezetett járművet, és állatot sem hajtott, tehát nem követett el közlekedési szabályszegést. Ebből következően nem válhatott közlekedési bűncselekmény elkövetőjévé sem. Gondatlanságból elkövetett testi sértés vagy emberölés vétségéért kell felelősségre vonni azt a gazdát, akinek a közútra kiengedett kutyája vagy más állata előidézőjévé vált más személyek testi sérülésének.”
Felelősségét a büntetőügy kezdetétől fogva elismerte Miklós, ugyanakkor kiderült, a kerítésen lévő lyukat két éve nem javította ki, így vitathatatlan, hogy az ő hanyagsága miatt következett be a baleset. A ház körüli kerítés épségben tartása és a kutya portán belüli tartása az ő feladata lett volna. Nem sokkal a baleset után befoltozta a kerítést.
dr. Janklovics Ádám
Hogyan látta a történteket a bíróság?
Az elsőfokú bíróság szerint Miklós büntetőjogi felelősségét hanyag gondatlanság jellemzi, azaz „cselekményének következményeit azért nem látta előre, mert a tőle elvárható figyelmet vagy körültekintést elmulasztotta”. A kutyatartótól elvárható a bíróság szerint, hogy a kutyáját olyan körülmények között tartsa, hogy az ne szökhessen ki, ne veszélyeztethesse senkinek az életét, illetve a testi épségét.
Ezt a kutyatartásra vonatkozó jogszabályok is előírják. Valószínűleg nem tudja mindenki, de többek között állatot az út közelében csak úgy szabad tartani, hogy az útra ne juthasson ki. Más helyzet a pórázon vezetés, ilyenkor a gyalogosokra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az állatok védelméről szóló 1998. évi XXVIII. törvény 1. §-a az irányadó ilyenkor. Eszerint az állattartó köteles gondoskodni az állat megfelelő és biztonságos elhelyezéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról. Ezt az objektív kötelezettségét mulasztotta el Miklós, amikor a hibás kerítést nem javította meg. Ráadásul tudta, hogy a puli rendszeresen kimegy az udvarból a lyukon át, így az úgynevezett „szubjektív felróhatóság” is megállapítható nála.
A családfő gondatlan magatartása és Patrik halála között az ok-okozati összefüggést egyértelműen megállapította a bíróság, így a büntetőjogi felelősség megállt.
Mi lett az ítélet?
Végül a bíróság a pontos megfogalmazás szerint „a Btk. 160. § (1) bekezdésébe ütköző, és a (4) bekezdése szerint minősülő és büntetendő, gondatlanságból elkövetett emberölés vétségének minősítette” Miklós trehányságát.
A gondatlanságból elkövetett emberölést a Btk. 1-5 évi szabadságvesztéssel fenyegeti. Mivel egy ember életét követelte a vádlott mulasztása, így a Btk. 79. §-ában megfogalmazott büntetési célok csak szabadságvesztés kiszabásával érhetők el – mondja Janklovics.
Ítélete meghozatala előtt a bíróság enyhítő körülményként értékelte a gondatlanság „enyhébb fokát”, hogy a baleset után azonnal segíteni próbált az általa gyerekkora óta jól ismert, súlyosan sérült fiatalemberen, valamint gyorsan megjavította a kerítést. Ezek indokolják a büntetési tétel középmértéke alatti, az alsó határhoz közelítő büntetés kiszabását.
Végül 1 év 6 hónap börtönt kapott Miklós 2 évre felfüggesztve.
„A gondatlanságból elkövetett élet elleni cselekmény esetében az eredményhez fűződő pszichikus viszony sajátos jellege folytán, a közeli ismerős halálára, a kedvező személyi körülményekre, az őszinte megbánásra figyelemmel a végrehajtásában a törvényi minimumhoz közeli meghatározott próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés szükséges és elégséges joghátrány” – indokolja az ítéletet Janklovics.
