Egyértelmű: kinek melyik. Aki alapvetően autós emberként a szélvédő mögül szemléli a világot, annak egyformának tűnhet a sok-sok motorkerékpár az utakon, pedig az egyes kategóriák között sokkal nagyobbak a különbségek, mint az autók között. Az említett 110-es Address és az 1800-as Intruder között több mint 16-szoros a lökettérfogat-különbség: ha egy háromhengeres Renault Clio 0.9 TCe-től indulunk, hol is találunk 14,4 literes motorral szerelt autót?
A motorok közti különbségeket a zsámbéki Driving Camp vezetéstechnikai pályáján tapasztalhattuk meg, oda invitálta ugyanis az újságírókat a Suzuki. Igazából mindenki, aki motorvásárlást fontolgat, meg kellene, hogy kapja a lehetőséget egy ilyen tesztnapra. A bóják között szlalomozva vagy a nagysebességű külső körön végigmotorozva csodálatosan bele lehet érezni, melyik konstrukció, melyik teljesítmény, melyik futómű, melyik üléspozíció vagy melyik gázkar-érzékenység jön be igazán.
Elképesztőek a különbségek még szemre egész hasonló méretű, jellegű gépek között is – mint látható, még márkán belül is. És ha az ember végigüli a palettát, lehet, hogy rájön: hiába vágyott eddig egy túraenduróra, mondjuk az ország legnépszerűbb új motorjára (650-es V-Strom, tavaly 42 eladott új példány), valójában sokkal boldogabb lenne egy robogóval (például a városban és sztrádán is remek 400-as Burgmannal). Esetleg vágyott eddig egy klasszikus motorozási élményt adó nakedre (a fickós kis SV650 pont ilyen), de amikor rájön, mennyivel kezesebb egy látszólag kevésbé komfortos idomos sportmotor (GSX-R, 600-tól 1300-ig), úgy dönt, gyűjt még némi pénzt a több, de könnyebben kihasználható lóerőhöz. Vagy megáll félúton, és egy iszonyat erős, mégis elképesztő könnyed viselkedést, páratlanul precíz úttartást adó roadstert választ (GSX-S1000, 145 lóerővel, iszonyat).
A nagyon erős de nem eltúlzottan versenytechnikás GSX S 1000 hihetetlenül kezes, de félelmetesen érzékeny a gázkarja
És az is kiderül, hogy a megjelenés mennyire nem minden. A szép, nagy, első pillantásra főleg az F jelzésű, idomos kivitelben kifejezetten modern hatást keltő, még nevében is izgalma Inazuma a maga 25 lóerős, fojtott, csúnya hangú, kétszelepes SOHC 250-es soros kéthengeresével és 183 kilójával a kis blokk mellé maga az anti-motor. Persze kezelni ezt is olyan könnyű, a japános precizitás ezen is olyan egyértelmű, mint a többi Suzukin, de amit produkálni képes a maga látványos megjelenésével, az igazi hideg zuhany.
Inazuma, kéthengeres, négyszelepes, nagy, nehéz és gyenge – az egyetlen Suzuki motor, amit jó szívvel valójában senkinek nem ajánlanék
Újdonság 1 – SV 650
A Suzuki legnagyobb idei újdonsága viszont megérdemel még egy-két bekezdést. Térhálós vázban pörgős, erős kis V2-es motor, három kiló híján két mázsás, kezelhető tömeg és teljesítmény, jól adagolható, ha nem is túl harapós fékekkel, modern elektronikával, reális áron – kiváló választás első komoly motornak, esetleg hétköznapi használatra, néha túrára örökre megtartott kedvencnek is, ha nem hajhásszuk feltétlenül a lóerőket.
Motoros körökben remek témát nyújt a csevegésre a sok technikai érdekesség a motorban. Kettős gyújtógyertya hengerenként, kettős pillangószelep, elektronikus alapjárat-szabályzás, induláskor lefulladást gátló funkcióval, spéci aluötvözet a dugattyúkban, műgyanta-borítás a dugattyúpaláston, ilyesmi.
A tesztkörökön magas, fékezésre-gázadásra felegyenesedésre hajlamos, kicsit nehézkes, darabos mozgású, de jól megtanulható, élhető gépnek tűnt az új SV 650. Az elindulásnál rásegítő és az automatikus indítást szolgáló elektronika a gyakorlatban is jól működik, a teljesítményleadás a motor felpörgésével kiszámítható, tervezhető. Magasabbak viszont vásárlás előtt feltétlenül tegyenek egy hosszabb próbautat is, a gyári kormánnyal a hosszú távon ugyanúgy csuklót fárasztóan „támaszkodós” az üléspozíció, mint az elődmodellen volt.
Az új SV650, kényes, de szép mattfekete tankfestéssel
Természetesen ABS is van a motoron, de meghekkelhető, ha valaki stoppie-zni akar. (A képen nem én vagyok. Sajnos.)
Az SV650 2,2 milliós ára is jó, pláne, ha beszámítjuk a modell újdonságát is: a Hondánál a konkurens típust, a CB650F-et ÁFÁ-val 2,4 millióért mérik – igaz, az a gép 88 lóerejével markánsan erősebb az SV-nél.
Aki a streetfighteres vagy pályamotoros ideák kergetése helyett a szakállas-tetovált bicepszes-sörpocakos imidzset tolja inkább, még mindig rájöhet, hogy álmai óriása, a felfoghatatlanul hatalmas 1800-as Intruder helyett talán mégis inkább egy másik kategória, a robogók óriásai közül szeretne egy komfortos és kezes, de azért szintén jókora 650-es Nagyburgmant. Egymillióval olcsóbb, a hétköznapokban sokkal gyorsabb és kényelmesebb – no persze nem dübörög úgy, mint a hengerenként 900 köbcentis szörnyeteg.
Újdonság 2 – a 200-as VanVan
Aki pedig kisebb robogót szeretne, városi közlekedésre, a 125-ös vagy 250-es Burgmanok mellett jól teszi, ha megy egy kört az új, 200-as VanVan-nal, pláne, ha egy kicsit hipszteresebb alkat. A különc, óriásgumis kismotor eddig csak 125-ösként létezett, de most erősebb motorral is kapható – de csak az év végéig. Jövőre ugyanis az Euro V kötelező bevezetése miatt már nem lehet újonnan megvenni ezzel az alul nyomatékos, felül hamar elgyengülő és zörgősen zajos, de végre akár a városhatár tábla elhagyására is alkalmas blokkal megvenni a mindenki arcára mosolyt csaló, különleges gépet.
Szerző a VanVan 200-as, akár 100-as tempóra is képes változatán
Még az idén meg kell venni, jövőre megöli az Euro 5 a típust
Az őszintén egyszerű, jól áttekinthető technika legérdekesebb része (a túlméretes hátsó kerék mellett, persze) a különleges befecskendezési rendszer. A VanVan (hivatalos nevén RV200) hengerébe ugyanis AC-pumpa nélküli ejtőtartályos, de befecskendező-elemes rendszer tolja a keveréket – egyszerű, mégis mindig garantált a gyors indítás, hidegben is, melegben is. A 200-as VanVan listaára 1,46 millió forint, így a 16 lóerős csúcsváltozat 310 ezerrel drágább az alapméretes, 12 lóerős 125-ösnél.
Ez volt hát a Suzuki motoros erődemonstrációja 2016 nyarán. A tanulság: mindenki számára van megfelelő motor – érdemes indulatból, hirtelen vágyból elkövetett meggondolatlan vásárlás helyett sokáig válogatni, hogy biztosan megleljük, amire igazán vágyunk.
A Suzuki-flotta, bemelegítésre várva
