A 21 éves Petra két barátnőjével indult edzésre, pár hónapja karatéztak, többnyire együtt jártak be a belvárosba a szülők öregecske Suzukijával. A külvárosi mellékutcába szervezett találkahelyükről kanyarodtak ki a főútra, balra, amikor a nagy csevegés közepette a főiskolás lány nem vette észre a jobbról érkező motorkerékpárt. Tamás frissen vásárolt BMW S1000RR-rel közelített a megengedett 50 km/óránál nagyobb sebességgel – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti története.
A ruha mentette meg az életét
Amikor Tamás látta a bekötőút szélén várakozó Suzukit, olyan 80-90 méterre lehetett tőle, motorja sebessége a későbbi szakértői vélemény szerint 70-75 km/óra körül járhatott. A negyvenes férfi állította, először állt az autó, majd meglepetésére mégis elindult, és éppen elé kanyarodott. Ekkor azonnal fékezni kezdett, de már féktávolságon belül volt, így belecsapódott az autó hátuljába.
A közel 6 millió forintért vásárolt utcai sportgép gazdasági totálkáros lett, Tamás pedig súlyos sérüléseket szenvedett. Nem sokkal a baleset után ki kellett venni az egyik veséjét, több csontja eltört, felépülése hónapokig tartott. Motorosboltot üzemeltető unokatestvére szerint életét csak a jó minőségű védőruhának köszönheti.
Csúnyán összetört a Suzuki hátulja is, de a biztonsági övet használó lányok zúzódásokkal megúszták sofőrjük figyelmetlenségét.
A szakértő így foglalta össze a balesetet:
„Számítások szerint a motorkerékpár ütközési sebessége 56-60 km/óra, míg a Suzukié 23-26 km/óra volt. A motor az ütközési pont előtt sem a tényleges, sem a megengedett 50 km/óráról nem volt megállítható, viszont azonos reakciópontból a motorkerékpár vészfékezéssel 63-66 km/óra, lassító fékezéssel 55-59 km/óra közötti sebességről lett volna lelassítható a vádlotti jármű mögé úgy, hogy a fékezési folyamat végén a motorkerékpár felvette volna a Suzuki haladási sebességét, és közben még a biztonságos követési távolság feltételei is létrejöttek volna.”
Petrát bevitték a rendőrök, de nem ismerte el a felelősségét
A helyi rendőrkapitányság még aznap gyanúsítottként hallgatta ki a főiskolás lányt, mert a helyszíni szemle adatai alapján az egyenruhások egyértelműnek látták, hogy megszegte a KRESZ 28. § (1) bekezdését, azaz nem adott elsőbbséget.
Ugyanakkor a féknyomból, és a motor rongálódásából úgy ítélték meg, hogy a balesethez hozzájárult Tamás gyorshajtása is.
Petra az eljárás során tagadta „a terhére rótt bűncselekményt”, ebből következően nem ismerte el a felelősségét a pontos megfogalmazás szerint „maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásának vétségében”.
Volt ott egy hirdetőtábla
A közlekedési jogra szakosodott Székely Ügyvédi Iroda által védett diáklány vallomása szerint a KRESZ előírásainak megfelelően ő megállt a kereszteződésben – ezt Tamás is elismerte –, körülnézett, de mivel a főúton tőle nem messze egy méretes hirdetőtábla akadályozta a látását, és elmondása szerint az esetlegesen érkező járművek észlelését, előrébb gurult olyan 2 métert. Ekkor ismét megállt, de még nem a főút felületén. Szerinte ekkor elsőbbséget adott az általa látott járműveknek, és csak ezt követően kezdett átfordulni az út túloldalán lévő sávba.
Ekkor kiáltott fel az egyik hátul ülő barátnője, hogy „vigyázz, jön egy motor”, de már késő volt. Határozottan állítja: a motorkerékpárost sem a kanyarodás megkezdése előtt, sem közben nem látta. Természetesen a barátnőit is kikérdezték a rendőrök, nagyvonalakban az ő vallomásaik is megegyeztek Petráéval.
Tamást csak két nappal a baleset után tudták kihallgatni a kórházban. Folyamatos forgalomra emlékezett, mint mondta, meg sem fordult a fejében, hogy kikanyarodik elé az út szélén várakozó piros autó. Elmondása szerint minden tőle telhetőt megtett a baleset elkerülése érdekében. Viszont csak a hátsó féket használta, kitérni nem tudott egyik irányba sem.
Sebességéről a nyomozati szakban nem nyilatkozott, a bíróság előtt viszont már azt mondta, hogy olyan 50-60 közötti tempóval mehetett.
Mindketten hibáztak a szakértők szerint
Volt egy szemtanú is. Az útszéli trafikban dolgozó Béla éppen a boltja bejárati ajtajában bagózott ráérősen. Sűrű forgalomról nyilatkozott, és egy nagy sebességgel érkező motorkerékpárról, valamint a szerinte „nagyjából szabályosan kanyarodó” Suzukiról. A motoros nem tudott megállni, ezért belecsapódott a csomagtartó ajtajába, mondta a hatvanas férfi.
Az ügyben két műszaki szakértőt is kirendeltek a nyomozók, de gyakorlatilag egymástól függetlenül ugyanazokat az egyértelmű állításokat fogalmazták meg:
– a BMW-nek a csak a hátsó kereke fékezett
– ha mindkét kerékkel fékezett volna, kisebb a valószínűsége az ilyen súlyú balesetnek
– az autósnak már 100 méterről látnia kellett a motorost
– az autósnak lett volna elég ideje a baleset elkerülésére.
Mit mondott a bíróság?
Elfogadva a szakértők egybehangzó véleményét, ítélete indoklásában hangsúlyozta a bíró, hogy „a járművet, amelynek elsőbbsége van, az elsőbbségadásra kötelezett nem kényszerítheti haladási irányának, vagy sebességének hirtelen megváltoztatására”.
Ugyanakkor az is egyértelmű, hogy „elsőbbségadásra kötelezett általában akkor is felelősséggel tartozik az elsőbbségadási szabályok megszegéséért, ha az elsőbbségre jogosult a megengedett sebességet túllépte”.
A bíróság szerint a baleset bekövetkezése a vádlott szabályszegésével van ok-okozati összefüggésben, míg a sértett szabályszegését a baleset bekövetkeztében való „közreható magatartásként” értékelte.
Mi lett az ítélet?
A bíróság kétséget kizáróan megállapította Petra büntetőjogi felelősségét maradandó fogyatékosságot eredményező közúti baleset gondatlan okozásában.
A büntetés kiszabása során enyhítő körülményként értékelte a vádlott büntetlen előéletét, eddigi kifogástalan közlekedési előéletét, az időmúlást, és a sértett szabályszegését.
Súlyosító körülményként vette viszont figyelembe a kirívóan durva közlekedési szabályszegést.
Mindezeket figyelembe véve 350 ezer forint pénzbírságot szabott ki a bíróság Petrára. A „jelentős sértetti közrehatás miatt” a jogosítványát viszont nem vette el a lánynak.