„Kaptam egy telefonszámot, felhívtam. Azt kellett mondanom, hogy ’pontatlan a műszerfal’. Ez volt a jelszó” – idézi fel forrásunk, hogyan került kapcsolatba egy hivatásos óratekerővel.
„Megkérdezte a márkát, típust, évjáratot, és persze azt is, hogy hány modult akarok átíratni. Órát, kulcsokat, motorvezérlést, esetleg a lámpamodult is…? Kompletten 50 ezerbe került, modulonként 10-be.
Elmondta a címét, megérkeztem a kocsival, majd várakoztam a háza előtt. Amikor megjött a fekete Audijával, kinyitotta a csomagtartót, ami telis-tele volt különböző csatlakozókkal, célgépekkel, és vagy 5-6 laptoppal. Mégsem volt közte az én autómhoz szükséges számítógép, így bement a garázsába, ahonnan kihozott egy mobil ATM-terminálhoz hasonló készüléket, majd megkérdezte, hogy mennyi kilométer legyen a kocsimban.
Egy percig tartott az egész.”
2016-ban nem indult nyomozás, és nem emeltek vádat senki ellen
A fenti eset vagy 5 éves, ha tegnap történt volna, nyilván nem mesélné újságírónak a sztoriját ilyen nyíltan forrásunk, ugyanis 2013 óta bűncselekmény az autók kilométer-számlálójának a visszatekerése. Mégis hiába bünteti akár egy év szabadságvesztéssel a törvény a csalást, szinte senki nem bukik le.
A Vezess kikérte az ORFK-tól a legfrissebb adatokat, meglehetősen szerények.
Először arra voltunk kíváncsiak, hogy mennyi feljelentés érkezett a rendőrséghez. A hivatalos megfogalmazás szerint a „rendőri eljárásban regisztrált, gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása bűncselekmények száma az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENyÜBS) adatai alapján
– 2015-ben 72 darab
– 2016 január-május 27 darab.”
Mennyi ügy jutott el ebből vádemelésig?
„2015-ben gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása bűncselekmény elkövetése miatt indított eljárás 4 esetben zárult vádemeléssel.
2016-ban válaszadásunkig ilyen eljárás vádemeléssel nem zárult le” – így a rendőrség válasza.
Megkérdeztük azt is, hogy önmagától mennyi nyomozást indított a rendőrség.
„2015-ben 3 elkövetővel szemben kezdeményezett büntetőeljárást a rendőrség gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása bűncselekmény elkövetése miatt.
2016-ban a fenti bűncselekmény elkövetése miatt válaszadásunkig nem kezdeményezett büntetőeljárást a rendőrség.”
Tipikus „magyar” kilométer-számláló 200 ezer alatti futásteljesítménnyel
Népbetegség: egyesek csalnak, mások hisznek nekik
Ahogy látjuk, két fő oka van az eredménytelenségnek,
1, kevés a feljelentés
2, még kevesebb a rendőrség által önmagától indított nyomozás.
Joggal teheti fel a kérdést az autós, sőt, akár ötletelhet is: ugyan miért nem vonulnak ki vagy 20 kavicsos kereskedésbe egyszerre a rendőrök, aztán a következő héten megint 20-ba, majd megint 20-ba, és így tovább?
Vagy miért nem állítanak fel egy pár fős csoportot az ORFK-n, amelynek tagjai vevőnek kiadva magukat hívogatják a gyanúsan alacsony futásteljesítményű autók hirdetéseit, majd kivonulnak, és ellenőrzik a járműveket? Majd újabbakhoz és újabbakhoz mennek ki rendszeresen…
Valószínűleg megsokszorozódna a lebukások száma, majd a kemény és hatékony fellépés nepperek közt gyorsan terjedő híre biztosan letörné a következményektől nem tartó zsiványok bátorságát. Persze mindez csak annak okoskodása, aki hiányolja az eredményeket, egyúttal sajnálja a napi szinten átvert becsületes, de hiszékeny vásárlókat.
Mert a szakma szerint napi szinten megy a bűnözés, ha hinni lehet a becsléseknek, igazi autós népbetegség nálunk az óratekerés.
Pontos számok persze nincsenek, de a Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint az eladó autók nagyjából háromnegyedének (ami százezres szám!) hamis az óraadata. Pár hete Gablini Gábor vezetőségi tag, nem mellesleg a Magyar Autós Szakmai Szövetség elnöke (és közismert újautó-kereskedő) szerint az importált használt gépjárművek 90 százaléka, a belföldi kereskedelemben értékesített autóknak pedig mintegy 50 százaléka manipulált – visszatekert – kilométerórával rendelkezik.
Nem tudni, hogy az erős állítást mivel támasztja alá a testület, a Használtautó.hu két évvel ezelőtti elemzése azonban tényeken alapult. Évjárat és futásteljesítmény szerint vizsgálva a hirdetéseket arra jutott az oldal, hogy az autók 3-4 éves koráig átlagosan évi 33 ezer kilométeres futásteljesítménnyel hirdetik a járműveket. Ezután azonban látványosan csökken a bevallott éves futásteljesítmény, az átlagos mértéke hamar 10 ezer kilométer alá csökken. Ha a negyedik év után évi 15 ezer kilométernyi átlagos futással számolnak, már a 13 éves autóknál (ez a hazai autópark átlagéletkora) is eléri a 26 százalékot az eltérés a becsült valós szint és a meghirdetett értékek között.
A portál szerint a hirdetők a számok bűvkörében élnek, még ha van is változás a korábbiakhoz képest: „néhány éve még a 100 ezer kilométeres szint számított fontos lélektani határnak, aki tudta, igyekezett ez alatt hirdetni az autóját. Most azonban, amikor a négy-ötéves autók kínálatában hiány van, és egyre nő az autók átlagéletkora, már a 150 és 200 ezer kilométer közötti sávban szereplő járműveket sem tartják eladhatatlannak. Az előbb említett választóvonal így egyre világosabban a 200 ezres értékre tolódik el” – írták.
A német autóklub ezzel a fotósorozattal illusztrálja egy Mercedes órájának a manipulálását. Ott is vannak bűnözők
Akad azért néhány jó tanács
A csalók nyilvánvalóan sokszoros kárt okoznak. Egyrészt a valós értéknél magasabb árat húznak ki az átvert vevő zsebéből, másrészt, ha a manipulált órában szereplő számnál többet futott az autó, akkor a gondoltnál rosszabb állapota miatt többet kell majd rá költeni. A legrosszabb esetben a kilométerhez kötött alkatrészcserék elmaradása károsodáshoz, szélsőséges esetben balesethez vezethet. Nem árt résen lenni ezért, pár dolgot simán megtehet az autókhoz kevésbé értő vásárló is.
Fel sem kell állni a székből, első lépésként érdemes kutakodni a hazai használt autók adatbázisában, ahová 2012 januárja óta töltik a hivatalnokok az adásvételi szerződésekben szereplő értéket és a vizsgán leolvasott óraállásokat. Ügyfélkapus regisztrációval 625 forintért lekérdezhető egyszerre akár 2 járműnél is a
– rendszám + márka/típus
– kilométeróra-állás(ok) és a rögzítés(ek) időpontja
– körözés alatt áll-e a jármű
– elsődleges szín/színkód.
A külföldről behozott autók múltjáról érdeklődhet bárki hazai márkaszervizben, nyugaton nagyobb eséllyel hordták hivatalos műhelybe a járműveket, mint nálunk. Nézze át mindenki alaposan a szervizkönyvet is, nem ritka a lapok kitépkedése vagy a hamis bejegyzés. Ha ezután is minden stimmel, vigye el a kiszemelt járművet egy márkaszervizes átvizsgálásra, vagy legalább vigyen magával megbízható szerelőt műszerrel a kocsi átnézésére. Ha ezekbe nem megy bele az eladója, felejtse el azt az autót, nyilván oka van az elzárkózásának.
Mit tehet, aki rájön, hogy átverték?
“Ha a vételt követően kiderül, hogy a jármű kilométeróráját ’visszatekerték’, akkor a vásárlót az eladó megtévesztette, hiszen a szerződés megkötésekor lényeges körülményt tekintve tévedésben volt. A megkötött szerződést megtámadhatja, azaz kérheti az eredeti állapot helyreállítását. Ekkor az eladónak visszajár a jármű, a vevőnek pedig a vételár. Amennyiben az eladó nem hajlandó ezt teljesíteni, úgy haladéktalanul bíróság előtt kell érvényesíteni az igényt” – ad tanácsot Janklovics Ádám, a Vezess jogi szakértője, akihez bátran fordulhatnak az átvert autósok.
Ha bizonyítható, hogy a jármű valós futásteljesítménye több mint a szerződésben feltüntetett kilométer-számláló állása, az eladó a hibás teljesítésért felelősséggel tartozik, ezt hívják kellékszavatosságnak, mondja Janklovics. Ilyen esetben a vevő árleszállítást igényelhet, vagy akár elállhat a szerződéstől. A szavatossági igényt főszabály szerint az adásvételtől számított 6 hónapos elévülési időn belül lehet érvényesíteni. Elállás esetén a vevő nem köteles a járműnek azt az értékcsökkenését megtéríteni, ami a jármű rendeltetésszerű használatának következménye.
Az ügyvéd szerint a károsult dönthet úgy is, hogy feljelentést tesz a rendőrségen. A futásteljesítmény meghamisítása (ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg) 1 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de csak abban az esetben, ha azt jogtalan haszonszerzés miatt követik el. Ezt kell bizonyítani, mondjuk igazságügyi szakértő véleményével, aki igazolhatja, hogy az autó mennyivel ér kevesebbet tényleges futásteljesítményével, mint az óra szerintivel.
Mit gondol, mennyivel növeli meg az autó értékét az óratekerés? Ebben a cikkünkben konkrét összegeket talál!
