CVT? Szerencsére nem egy egzotikus vírust fed a rövidítés, hanem egy olyan automata váltót, ami újra és újra felbukkan sorozatgyártású autókban, és a japánoknak, többek között a Nissannak köszönhetően népszerűbb, mint valaha.

A fokozatmentes sebességváltót ugyan az ötvenes években találták fel (DAF Variomatic), de fél évszázadra teljesen eltűnt az autógyártásból, kerti traktorokon, motoros szánokon, motorkerékpárokon alkalmazták egészen a nyolcvanas évek végéig.

1987-ben a Subaru és a holland Van Doorne’s Transmissie porolta le, és fejlesztette tovább a többre hivatott alkatrészt, az eredmény a Justy 4WD ECVT, valamint több fokozatmentes váltóval szerelt, japán piacra szánt kei car volt. Európai autókban is ekkor jelent meg a megoldás, a Ford Fiesta, és a Fiat Uno volt a két első, nagy példányszámban gyártott, fémszíjas CVT váltóval ellátott típus.

cvt-SubaruJusty

Subaru Justy, az egyik első tömeggyártásba került típus CVT váltóval

Ha gyorsan meg akarjuk ismertetni valakivel a CVT, vagyis a fokozatmentes automata váltók legfontosabb jellemvonását, az első kérdés mindig a robogókra vonatkozik. Mert aki ült már modern kismotoron, az el tudja képzelni a pofonegyszerű egység viselkedését.

Csak nyomni kell a gázt, a gyorsulás pedig szinte töretlen, a gép úgy suhan, ahogy a motor maximális teljesítményéből telik. A rendszer lelke két változtatható átmérőjű kúptárcsapárban és a közöttük feszülő szíjban rejlik.

Ezek a tárcsapárok képesek egymástól való távolságukat, ezáltal azt a sugarat változtatni, amire a szíj felfekszik, ezzel változtatva az áttételt. A kúpfelületek állítása hidraulikusan történik különböző vezérlő paraméterek alapján. mivel a tárcsák távolsága bármekkora lehet, így a létrehozható fokozatok száma is végtelen a két meghatározott végpont között.

A vezérlés a fennálló viszonyoknak megfelelően a lehető legoptimálisabb állásban működteti a váltót, így kapcsolásoktól, akadásoktól mentes a haladás, egyenletes a gyorsulás, és egyenletes a motorfékes lassulás is.

A JATCO, a világ legnagyobb CVT-előállító cége az egyetlen olyan gyártó, amely teljes CVT-típussort kínál, a mini autóktól egészen a 3,5 l-es V6-os motorral hajtott nagy személyautók hajtására alkalmas méretben. Itt készül a világon gyártott összes CVT-váltó 43 százaléka.

Sok gyártó belekóstolt már a CVT váltók gyártásába, de főleg a japánok jeleskednek ezen a téren. A Subaru mellett a Nissan számít a fokozatmentes váltók nagy rajongójának, saját változatot fejlesztettek, és rengeteg modellhez elérhető az általuk kínált XTronic CVT technológia.

d-step-shift-logic-to-make-nissan-cvt-shift-like-an-automatic-transmission-83967_1

Ma már nem csak a forma, a működés is nagyon hasonlít a hagyományos automatákhoz

A Nissan rendszere kiemelkedő, 7,3:1 áttételi viszonyszámot valósít meg, belső súrlódása pedig igen alacsony, köszönhetően a folyamatosan fejlesztett konstrukciónak. Ezt az olajveszteség, valamint a tárcsák és a szíj érintkezési felületének módosításával érték el, így csökkent a szükséges olajnyomás, kisebb méretű olajszivattyút tudtak alkalmazni. Ez, valamint a speciális összetételű, alacsony viszkozitású olaj használata vezetett a belső súrlódás csökkenéséhez.

Az „Adaptív Fokozatváltás Vezérléssel” (amely a fokozatváltási jellemzőket az egyes vezetők és útvonalak adottságaihoz igazítja) az XTRONIC CVT váltó érzékeny gázpedál-reakcióval és vehemens gyorsítással könnyíti meg a vezetést.

Nissan-XTRONIC-CVT-close-up

A Nissan Xtronic felboncolva

Ami még ennél is fontosabb, nagy sebességen megakadályozza, hogy a motor túl nagy fordulatszámon pörögjön, ezáltal csökken a zajszint, nő a menetkomfort és az utasokat elöntő boldogság. A legkomolyabb kritika a fokozatmentes váltókkal szemben mindig a lélektelen, furcsa gyorsítás érzete. Sebességi fokozatok nélkül a bennünk rögzült, újra és újra átélt lendületvétel, hanghatás élménye elmarad. A motor a legoptimálisabb fokozatban bőg, a sebességmutató pedig egyenletes tempóval kúszik fel.

Ezen a helyzeten javít az adaptív fokozatváltás-vezérlés, ami tulajdonképpen egy fokozatszimulátor. Az ASC azon keresztül érzékeli az egyes vezetők szándékait, hogy miként gyorsítanak, és milyen preferenciáik vannak a vezetéssel és a sebességgel kapcsolatban. Az ASC lineáris fokozatváltás-vezérlő funkciója gyorsítás közben a motorfordulatszám és a járműsebesség közötti összhang megteremtésével emlékeztet arra a megszokott élményre, amit a fokozattal rendelkező váltók adnak.

A Subaru saját fejlesztését a Lineatronic név azonosítja, ami az állandó szimmetrikus összkerékhajtáshoz csatlakozva szíj helyett lánccal működik. A Subaru fejlesztői szerint ezzel nagyobb nyomatékot képesek átvinni és a hatásfoka is nagyobb. Ez a rendszer már a kormány mögé szerelt váltófülekkel jelzi, hogy fejlett kamufokozatokkal szimulálja a hagyományos automata váltókat, a kapcsolás természetesen villámgyors, hisz nincs szükség fogaskerekek mozgatására.