2016-nak két nagy kérdése lesz az utakon, írtuk az év elején:
– vajon tovább növekszik a halálos és a súlyos sérüléssel járó balesetek száma?
– milyen hatásai lesznek a tavasszal élesített traffipaxhálózatnak a közlekedésre?
Szokásától eltérően a rendőrség olyan közleményt adott ki a második negyedéves adatokat elemezve, amely összekapcsolva e két témát ad választ a kérdésekre.
Mennyi büntetést szórtak szét a szupertraffik?
A rendőrségi keresztelőben VÉDA-nak elnevezett kamerahálózatot április 5-én élesítették, azóta 79 332 közigazgatási határozatot hozott a rendőrség a 365 darab fix és a 160 mobil készülék felvételei alapján.
Köztudott, hogy a szupertraffik fél tucatnál is több különféle szabálytalanságot képesek rögzíteni a vasúti átjáró piros jelzésén átszáguldástól a záróvonal-átlépésig, ám az ORFK most közzétett számai szerint szinte kizárólag csak gyorshajtókat gyűjt a rendszer.
A közel 80 ezer bírságból ugyanis mindössze 36 darab volt piroson áthajtás, 8 darab leállósáv jogtalan használata, míg – a rendőrség megfogalmazása szerint – a „meghatározó többsége” sebességtúllépés.
A gyorshajtással kapcsolatban külön hangsúlyozza az ORFK, hogy a kamionosok és az utánfutóval közlekedők a korábbiaknál nagyobb arányban szegik meg a sebességhatárokat.
Elvileg ennyi mindent képes figyelni a VÉDA
Milyen hatással volt a rengeteg bírság a közlekedésre?
A rendőrség statisztikái szerint kimondottan jót tett neki, ezt a tavalyi és az idei második negyedéves adatok összevetésével támasztják alá.
2016. április 1. és június 30. között 111 balesetben 115-en vesztették életüket közlekedési balesetben, míg 1287-en sérültek meg súlyosan.
Ezzel szemben egy esztendővel korábban, 2015. április 1. és június 30. között 126 balesetben 144-en haltak meg, és 1423-an szenvedtek súlyos sérülést.
Megfordult végre a trend?
Szomorú trendet fordított meg ez a negyedév, reméljük, végérvényesen. Amint az alábbi grafikonok mutatják, hosszú éveken át egyre kevesebb balesethez kellett mentőt hívni, majd 3-4 évvel ezelőtt megfordult a tendencia, és 2015 a korábbiaknál is kedvezőtlenebb adatokat hozott.
Tavaly 583 halálos balesetben 644-en vesztették életüket az útjainkon, évek óta nem volt ilyen rossz a helyzet.
Látnak egy zöld és egy lila csíkot az ORFK ábráján, amelyek a 2010-es és a 2015-ös “elvárt” adatokat jelzik. Ennek magyarázata az Európai Bizottság ún. Fehér Könyve. A biztosság éppen a magyar elnökség idején, 2011. március 28-án tette közzé a 2020-ig meghatározott legfontosabb uniós közlekedéspolitikai feladatokat. A Fehér Könyvnek nevezett elvárásgyűjtemény a tagországokban használt járművek károsanyag-kibocsátásának mérséklését, vagy éppen a halálos balesetek számának csökkentését írja elő évről évre, és a 2020-as cél elérése érdekében időarányos számokat határoz meg minden esztendőre.
A halálos balesetekkel és az utakon meghaltak számával kapcsolatban szimpatikus, de rendkívül ambiciózus a cél: “A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma (2010-hez képest – L. Cs.). Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.”
Ahhoz, hogy 2020-ban feleannyi ember haljon meg a hazai utakon, mint 2010-ben, a zöld és a lila csík időarányos adatait kell “teljesíteni” a magyar rendőrségnek. Egyértelmű, hogy csak részben rajtuk múlik a siker, ám a 2009 és 2012 közötti, akkor még kedvező balesetes számok ismertetésekor az ORFK is kiemelte: “Magyarország hatályos közlekedésbiztonsági programja a halálos áldozatok számának visszaszorítását tűzte ki fő céljaként.”
2006 és 2012/13 között jól alakultak a számok, folyamatos volt a csökkenés, pár éve azonban kedvezőtlen fordulat állt be. Sajnos, azóta a súlyos és a könnyű sérüléses balesetek száma is emelkedik, pontosabban emelkedett eddig.
Amint a fenti ábra mutatja, a három évvel ezelőttinél 1068-cal több olyan balesetet rögzített a rendőrség adatbázisa tavaly, amelyben valaki megsérült. A sérültek száma pedig 2012-től 2015-re 1025-tel emelkedett.
Ha az arányokat nézzük, különösen riasztó, hogy bő 10 százalékkal több a súlyos sérült, aminek nyilván több oka lehet.
Bírságtenger a kevesebb baleset ára?
A balesetes statisztikák romlása mellett évről évre drasztikusan csökkent idehaza a megbüntetett autósok száma, és ebből következően a befizetett összeg is:
-2010-ben 539 080 darab bírságot küldtek szét a rendőrök (18,8 milliárd forintnyi büntetés)
-2011-ben 507 366 bírság (17,4 milliárd forint)
-2012-ben 468 570 bírság (15,9 milliárd forint)
-2013-ban 277 270 bírság (9,4 milliárd forint)
-2014-ben 216 516 bírság (7,3 milliárd forint)
Tavaly év végén kérdeztük az okokról a rendőrséget, a folyamatos és egyenletes visszaesésnek szerintük pofonegyszerű a magyarázata.
“A rendőri ellenőrzések számának fokozatos csökkenése alapvetően arra vezethető vissza, hogy a közigazgatási eljárások zömét kitevő sebességtúllépések dokumentálásához szükséges sebességmérő eszközök száma 2014-re jelentősen lecsökkent, így az ellenőrzésre fordított órák száma is csökkent. Az előzőekből adódóan, mivel a felderített jogsértések száma csökkent, a kiszabott bírságok nagysága is jelentősen változott.”
Korábban azt nyilatkozták, bővíthetik a rendszert
Most itt is megfordult a trend. Ha beszorozzuk néggyel az áprilisi-májusi-júniusi 79 332 bírságot, azaz egész évre ezzel a negyedéves adattal kalkulálunk, azt látjuk, hogy 320 ezer körül lehet egy teljes olyan évben a bírságszám, amikor 12 hónapon át dolgozik a VÉDA (2016 még nem ilyen év lesz).
Tovább árnyalják ugyanakkor a bírságszám és a balesetszám összefüggéseit a 2010-es és a 2011-es adatok. Akkoriban ugyanis nemcsak bírságból volt sokkal több (539 ezer és 507 ezer – ahogy fent írtuk), hanem halálos balesetből is (740 és 638). Kíváncsian várjuk a következő hónapok adatait.
