Mit tegyünk, ha váratlanul füstölni kezd alattunk az autó? Hajtsunk be egy benzinkútra – ott biztos van tűzoltó készülék, bár éghető anyag is – fussunk világgá, vagy kiáltsunk segítségért? Sokkal egyszerűbb eloltani a tüzet. De mivel?
Jelenleg Magyarországon személyautóban nem kötelező tartozék a tűzoltó készülék – de a szomszédos Romániában igen – ennek ellenére talán mégis érdemes rászánni pár ezer forintot. Komoly bajtól menthet meg.
Mennyibe kerül?
Az autóban is használható, 1-2 kg-os porral oltók általában 4-8 ezer forintba kerülnek, a 6 kilogrammos sem sokkal drágább, 9-10 ezer forintba kerül. Ha a tisztább szén-dioxiddal oltó mellett döntene, akkor mélyebben kell a zsebbe nyúlni, itt nagyjából 14 ezer forinttól indul a 2 kg-os palackok ára. Habbal is lehet autótüzet oltani – ilyenkor kültéri felhasználásra szánt darabot kell beszerezni, hogy az autóban tárolva télen se fagyjon bele a töltet –, ezekből furcsa módon a kisebb, 2 literes, csinos, konyhai kiszerelés kerül többe, 18-22 ezer forintba, míg a 6 literes csak 12-17 ezer forint.
A habbal oltó otthon is jó szolgálatot tehet, a konyhában ottfelejtett és kigyulladt olajat remekül oltja, mint ahogy ebben a videóban látható. Mellékszál, de tessék megjegyezni, hogy vízzel nem oltunk serpenyőben égő olajat. Hacsak nem célunk az egész környék lángra lobbantása.
Mi gyulladhat ki az autóban?
Tüzet nemcsak a benzin okozhat az autóban, hanem az egyre több és egyre energiaéhesebb elektromos fogyasztók is. Zárlatnál jobb esetben a biztosíték olvad el és nem gyullad ki a kocsi, de az autó minden pontja nincs így biztosítva. Az elektromos autóknál pedig még nagyobb veszélye van a tűznek, hiszen több száz voltnyi feszültség és irgalmatlan áramok folynak a kábeleken. Emellett egyes típusú akkumulátortípusok is érzékenyebbek, instabilabbak. De okozhat bajt a cigarettáról lepottyanó parázs is.
Ezt már csak profik oltják el, profi eszközökkel. De az időben elkapott, még kis tűzzel sikerrel elbánhatunk magunk is
Hogyan oltsunk?
Gyorsan. Minél hamarabb kapjuk el a tüzet, annál valószínűbb, hogy még el tudjuk oltani. Egy tűzoltó készülékben nincs végtelen mennyiségű oltóanyag, ha folyamatosan nyomjuk a kart, akkor 10-15 másodperc alatt ki is leheli a lelkét. Ennyi idő alatt kell sikerrel megfékezni a lángokat. Nem reménytelen, de nem is könnyű. Aki először lát testközelből tüzet autóban, érthető, ha betojik. Szerencsére a tűzoltó készülékek kezelése éppen ezért nem túl összetett feladat, kettő, legfeljebb három egyszerű mozdulat után már éles a készülék és kezdődhet az oltás.
Biztosítóeszköz mindegyik készülékben van, hogy magától, véletlenül ne működjön el a szerkezet
A használati utasítást praktikus vásárláskor bemagolni. De még mielőtt nekiállnánk az oltásnak, mentsük, akit lehet. Először a gyerekülésbe kötött kicsiket szedjük ki az autóból, aztán kezdjünk csak az autó mentésével foglalkozni. Szakemberek azt ajánlják, hogy bármennyire is vonzó alternatíva, ne megállás nélkül nyomjuk az oltóanyagot, hanem ha lehet, szakaszosan adagoljuk. Ez sokkal hatékonyabb. A kisebb, 1, 2 kilogrammos töltettel rendelkező eszközökkel 1-2 méterről, a 6 kg-ossal nagyjából 3 méteres távolságból kezdjük az oltást.
Biztonságos távolságból kezdjük meg az oltást
A szén-dioxid töltetű eszközöknél figyelni kell arra is, hogy a gáz miközben elhagyja a tartályt, iszonyúan lehűl, ami röhejes módon fagyási sérüléseket is okozhat tűzoltás közben. A legtöbb oltóanyagot nem ész nélkül a tűz közepébe kell fújni, hanem rá, mintha le akarnánk vele fedni az égő anyagot.
Milyen jelölések vannak a tűzoltó készüléken?
Az A, B C és D azt jelöli, milyen tüzek oltására alkalmas a készülék. Az A szilárd halmazállapotú éghető anyagot jelent, a B tűzveszélyes folyadékot, a C éghető gázt, a D éghető fémet.
Az se baj, ha a vásárló tudja, mekkora tűz oltására alkalmas az adott eszköz, így a készülék oltási teljesítményét is feltüntetik rajta. Ilyenkor szabványban meghatározott mennyiségű és minőségű éghető anyagot égetnek, illetve oltanak.
A készüléken feltüntetik az éghető anyag betűjelét – A, B, C, D –, illetve hogy az adott égő anyagból mennyit képes oltani. Például az „A30” harminc kilogramm szilárd, éghető anyag oltására alkalmas, a „B25” viszont 2,5 négyzetméternyi égő folyadék oltására lehet elegendő.
A következő adat az oltóanyag típusát jelöli, ezek az alábbiak lehetnek:
P – porral oltó készülék;
HN – nehézhab;
HK – könnyűhab;
G – halon; (már évek óta nem forgalmazzák)
CO2 – szén-dioxid;
V – víz
A hajtóanyag, hajtógáz is érdekes lehet – jellemzően CO2 vagy N2 –, ez is szerepel a feliraton, illetve a hajtógáz megnevezése mellett szereplő kis s betűnek is van jelentése, ez arról tájékoztat, hogy a hajtógáz az oltóanyaggal egy tartályban található.
Bár nem kötelező, mégis hasznos dolog a porral oltó
Mit mond a 6/1990. KöHÉM-rendelet?
Tűzoltó készülékre vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek:
107. § (1) Tehergépkocsin, mezőgazdasági vontatón és lassú járművön a járműtűz eloltására
a) a) 3500-12 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 6 kg-os,
b) b) 12 000-24 000 kg megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 1 db 12 kg-os
c) c) 24 000 kg-ot meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű jármű esetében 2 db 12 kg-os
szabványos, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(2) Az autóbuszon a járműtűz eloltására
a) 30 személy befogadóképességig 1 db 3 kg-os,
b) 31-100 személy befogadóképesség között 1 db 6 kg-os,
c) 100 személy befogadóképesség felett 1 db 12 kg-os vagy
2 db 6 kg-os szabványos, porral oltó tűzoltó készüléket kell készenlétben tartani.
(3)1 Az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott tűzoltó készülékek a következő, szabvány szerinti oltási képességű egyéb oltóanyaggal működő tűzoltó készülékkel helyettesíthetőek:
a) a 3 kg-os porral oltó készülék 1 db 5A és 34B,
b) a 6 kg-os készülék 1 db 13A és 89B,
c) a 12 kg-os készülék 1 db 34A és 144B.
(5) A porral oltó tűzoltó készüléket függőlegesen vagy a függőlegestől legfeljebb 15 fokos szöggel eltérő helyzetben kell a járművön készenlétben tartani.
Szavatosság?
A kötelezően tartott készülékeket meghatározott időnként, általában 1-2 évente meg kell vizsgáltatni, 5-15 évente pedig egy nagyobb karbantartást is igényelnek. Egy átlagos tűzoltó készülék kb. 20 évig használható biztonsággal. A saját elhatározásból vett eszközöket nyilván senkinek sem kell kötelezően bevizsgáltatnia, de aki biztosra akar menni, áldozhat erre is. Ennek ellenére nem valószínű, hogy 5 év alatt bármi baja lenne egy ilyen aránylag egyszerű felépítésű, megbízható szerkezetnek.
Az állandóan nyomás alatt lévő eszközökön műszer jelzi, hogy üzemképes-e az oltó
Hova tegyük?
Az autóban szinte bárhová tesszük is a tűzoltó készüléket, már sokkal többet tettünk a saját biztonságunk érdekében, mintha egyáltalán nem lenne. Ha tutira akarunk menni, a saját vagy az utasoldali ülés alá érdemes betenni a készüléket, természetesen biztonságos, de szükség esetén gyorsan oldható rögzítéssel.
A csomagtartóban is jobb helye van a tűzoltó készüléknek, mint egy másik megyében
Mekkora legyen?
Minél nagyobb, annál jobb. Persze észszerű keretek között, de valóban többre megyünk egy 6 kilogrammos palackkal, mint egy dezodor méretű eszközzel. Teherautókon, kamionokon ennél jóval nagyobb eszközöknek kell lenniük, de bolondság abban bízni, hogy baj esetén majd ott terem egy teherautós és eloltja a tüzet. Viszont ha mi égő autót látunk és van nálunk tűzoltó berendezés, azt kötelező használni. És persze az eloltott tűzről is értesíteni kell a tűzoltókat a 105-ös telefonszámon.
