„Nem vagyok száguldozó típus, nem hajtottam 80-nal” – állítja Miklós, akinek 45 ezer forintos csekket hozott egy hűvös március eleji reggelen a postás. Az ötvenes fogorvos négy hónapig járt Kaposvár környékére helyettesíteni, reggelenként mindig a 400 lelkes Csomán keresztül autózva. Emlékszik február 29-re egy dolog miatt: sem előtte, sem utána nem látott a somogyi falucskának ebben a szegletében traffipaxozó rendőröket. „Olyan 50 méterrel a falu vége tábla előtt, a jobb oldali házak egyike mögé bújtak be, a 61-es úttól talán 30-40 méterrel beljebb. Melléjük érve vettem őket észre, reflexszerűen elemeltem a gázról a lábam, majd amikor rápillantottam az órára, megnyugodtam. Autóztam tovább a rendelő irányába.”
Egy hét múlva mégis 45 ezer forintos bírságot hajtogatott ki a borítékból, eszerint lakott területen belüli 50-es korlátozásnál 80-nal hajtott. Miklós nagyon meglepődött, őszinte kíváncsisággal nézte meg az autójáról készült fotókat a szokásoknak megfelelően a Vas Megyei Rendőrkapitányságtól érkezett levélen szereplő iratszám bepötyögése után, a közigbirsag.police.hu oldalon.
Öt darab szemcsés, sötét képet talált nehézkesen kiolvasható rendszámmal, de kétség kívül az imádott kisautójáról készültek. Egyre nagyobb lendülettel kereste-kutatta a fotó alatti fekete mezőben a gyorshajtását bizonyító adatokat. „A felvételkészítés helye 61. sz. út Csoma Petőfi utca 77. szám előtt”, „Távolság 92 m”, „Átmérő=27 cm”, „GPS…”, „Felvétel ideje 2016-02-29 06:59:27.3”, „Gyártási szám/Felvétel…”, „Megengedett legnagyobb sebesség: SZGK: 50 km/h TGK: 50 km/h”.
És a lényeg: „Sebesség—”.
Miklós autójának első traffipaxos fotója, amit felraktak a közigbirsag.police.hu oldalra
Hmm…, itt semmi. Nézte a következő fotót, amelyen a távolság nem változott, viszont a jobb sarkában lévő időpont szerint egy tized másodperccel később készült, aztán a harmadik fotón már 92 helyett 94 méter szerepelt, plusz újabb egy tized másodperc. A negyediken 96 méteres távolság a traffipaxtól, és újabb eltelt egytized másodperc, majd az ötödik képen 98 méteres távolság és az időpont: 06:59:27.7, azaz újabb egytized másodperc pluszban. Itt már feltűnt a „Sebesség” szó mellett az eddigi négy képen kihúzott helyen egy szám „80 km/h”.
Bocsánat a részletes felsorolásáért, de ahogy olvasónkkal együtt nézzük a kocsijáról készült fotókat, a megbírságolásának okát bizonyítani akaró öt darab képen az eltelt idő alatt megtett távolság az egyetlen kézzelfogható adat, és a 80-as szám. Csakhogy – és Miklós szerint ez a lényeg -, ha kiszámolja, hogy az autója hat métert tett meg négytized másodperc alatt, akkor a jármű sebessége 54 km/órára jön ki.
Itt az ötödik felrakott fotó, balra alul a 80
Itt kérdezem meg tőle, ha emlékszik a traffipaxozásra, árulja el, hogy mennyit mutatott az óra, amikor ránézett.
„Éppen a 60-at érintette a mutató, amikor levettem a gázról a lábamat, vége volt a falunak. Ebből, ha levonjuk az óra valószínű pontatlanságát, gyakorlatilag pont az az 54 körüli sebesség jön ki, amit a rendőrség által készített fotók távolság-, és időpont adatai is igazolnak.”
Csakhogy az ötödik fotó minderre 80-as gyorshajtást írt ki. Ez alapján kapta a 45 ezres bírságot.
Miklós levelet írt a rendőröknek, megkérdezte, hogy jött ki a 80
Az 5000 forintos illetékbélyeg megvásárlása után március 10-én feladta nyolcsoros fellebbezését, leírva, hogy szerinte hibásan állapították meg a sebességét. Állítását támogatandó közölte a rendőrségi fotókon lévő adatokat, majd az ezek alapján végzett számítás eredményét, egyúttal rákérdezett, hogy miként jött ki a 80. „Tisztelettel kérem felülvizsgálni az esetet” – zárta levelét.
Miklós elmondása szerint szemből érkezett felénk, a rendőrök a kép bal oldalán, a Zsákutca táblánál kezdődő sövény mellett álltak, de jóval beljebb az úttól, mint ami a fotón még látható
Közel egy hónappal később kapta meg az első határozatot Vas megye rendőrfőkapitányának aláírásával. A jogszabályok idézését követően a dandártábornok leírja, hogy bekérte az akkor és ott sebességet mérő Somogy megyeiektől a települési napló másolatát, eszerint a mérés hitelesített eszközzel történt, aminek szoftvere „úgy lett paraméterezve, hogy a készülék előtt zajló eseményekről rögzített felvételekből automatikusan kerülnek kiválasztásra a gyorshajtás bizonyítására alkalmas állóképfelvételek. A mérőműszer egyedi sajátossága, hogy a képfelvételeken egyetlen képfelvételen jelenít meg sebességadatot.”(…)
„A készülék által készített felvételek korrekciójára sem a jogszabályi környezet, sem maga a rendszer nem biztosít lehetőséget, azok továbbítása zárt láncon, elektronikus úton történik a rendőrség rendszeréhez.” (…) „Tekintettel arra, hogy a képfelvételek egymáshoz szorosan kapcsolódó bizonyítékok, a XXX XXX forgalmi rendszámú gépjármű folyamatos haladását rögzítik és a forgalmi rendszám egyértelműen beazonosítható, ezért a szabályszegés tényét egyértelműen alátámasztják.”
„A rendelkezésre álló dokumentumok, valamint képi felvételek alapján megállapítást nyert, hogy a szabályszegés kétséget kizáróan megvalósult, így a közigazgatási bírság kiszabásának jogszabályi feltételei az üzembentartóval szemben fennállnak, továbbá nem észleltem az ügy érdemére kiható olyan eljárási szabályszegést, amely indokolná a közigazgatási hatósági eljárás megszüntetését.”
Leírta még a főkapitány, hogy 5000 forintnyi illetékért 15 napon belül fellebbezhet Miklós, akinek felhívta figyelmét, első fellebbezése ingyenes volt, a már befizetett összeg visszautalását elindította.
„Ebben legalább korrektek voltak” – kommentálja most Miklós a levelet, ugyanakkor érdemi választ nem kapott a kérdésére, ezért újabb levelet írt.
Nem a fizika törvényeinek figyelembevételével állapítja meg a rendőrség az autók mért sebességét
Második fellebbezésében megköszönte a levelet, majd hangsúlyozta, válasz hiányában ismét felteszi kérdését: hogyan jött ki a 80 km/óra a rendőrség bizonyítékaként közölt öt fotó alapján? Ő akárhogy számolja az adatokat, az csak 54, vagyis a rendőrségi felvételek nem igazolják a gyorshajtást.
Újabb hónappal később jött a második határozat, ezúttal a BRFK-tól, immár a Budapest rendőrfőkapitányának nevében és megbízásából eljáró fővárosi alezredes aláírásával. Hat oldal, de már a legelső lap fölső részén kiemelve szerepel a korábbi döntés helybenhagyása, majd jön öt oldalnyi indoklás, benne számos érdekességgel.
Az ügyben eddig történtek ismertetése után azt írja a magas rangú rendőr, hogy a jármű sebessége „hitelesített mérőberendezéssel került rögzítésre” (…) márpedig „a hitelesített mérőeszközt az ellenkező bizonyításig úgy kell tekinteni, hogy annak nincs a mérési eredményt befolyásoló hibája”. Megnevezik a típust, gyártási számot, a hitelesítési bizonyítvány számát, és a hitelesítési intézményt is (MKEH Meteorológiai Hatóság Elektromos, Hőfizikai és Optikai Mérések Osztálya). Aztán írják, hogy a gyorshajtás alapjául szolgáló sebességből 3 km/órát még le is vontak, mert ez a készülék hibahatára.
Régi traffipax volt?
Az eset alapjául szolgáló mérés február 29-én történt, hetekkel a Véda szupertraffipaxainak április eleji országos élesítése előtt.
Korábban megírtuk, hogy az új műszerek bevezetésekor a régieket kivonta a forgalomból a rendőrség. Ha ez egy régi traffi volt, annak ellenére lecserélték, hogy 2016 végéig hitelesített műszernek számított.
Innentől szó szerint idézünk négy bekezdést.
„A sebességszegést dokumentáló sebességmérő berendezés működési elve a meghatározott időközönként végrehajtott távolságmérésen alapszik. Sebességtúllépés észlelése esetén automatikusan megkezdi a képfelvételek készítését, melynek során másodpercenként 30 db képfelvételt rögzít az ún. puffer memóriájába. Eközben a lézeres távolságmérő segítségével 10 milliszekundomonként 40-szer állapítja meg annak a tárgynak a távolságát, amelyről a lézerimpulzusok visszaverődnek. A kapott eredményeket csoportokban vizsgálva ellenőrzi, hogy a 40 eredményből legalább 32 belül van-e a beállított ún. szórásnégyzeten. Ha igen, akkor sikeres sebességmérésnek tekinti az eredményt. Ha egymást követően 15 ilyen sikeres sebességmérés bekövetkezik, akkor az adatot a felvételhez csatolja. Amennyiben sebességtúllépést érzékel, az elkészített felvételek közül kiválasztja azt, amelynél a legnagyobb sebességet rögzítette. Ezt követően további felvételeket csatol az első kép mellé, de ezekhez már nem rögzít sebességadatot, hiszen a jogsértés bizonyítására kizárólag az első kép hivatott. A berendezés a kiválasztott képfelvételek készítési sorrendjét megtartva elsőként ahhoz a képfelvételhez rendel sorszámot, amelyiken a legnagyobb az értékelhető sebességadat és feltétlenül van rajta távolsági adat is.”
„Az ügyfél a fellebbezésében előadott számításokhoz a felvételek információs sávjában rögzítésre került távolság és időpont adatokat használta fel. Ez alapvetően téves megközelítés, hiszen a távolságadatok egész méterekben, míg az időpontok tized másodperces pontossággal vannak feltüntetve a fényképfelvételeken. A készülék tized méteres, és ezredmásodperces pontossággal képes ezeket az adatokat rögzíteni, de a felvételeken csak e fentebb említett pontossággal jeleníti meg azokat. Fontos tény, tehát, hogy a felvételeken látható adatok kerekített értékek. Ezekből pedig ilyen kis időintervallumban és elmozdulással nem lehet pontos következtetéseket levonni a sebességet illetően. A készülék nem a felvételeken szereplő adatokból számít sebességet, hanem az általa megállapított távolság- és időadatokból. Ezt követően a megállapított adatokat – a fentebb említett kerekítéssel – rögzíti a fényképfelvételek információs sávjában.”
„Tehát a közigazgatási hatósági eljárás során nem a fizika törvényeinek figyelembevételével kerül megállapításra a mért sebesség értéke.”
„Összegezve a készülék által elkészített és adatokkal ellátott felvételekkel nem lehet a mérés pontosságát megcáfolni, továbbá a képfelvételek egymáshoz szorosan kapcsolódó bizonyítékok, ezért a szabályszegés tényét egyértelműen alátámasztják.”
Fellebbezésnek helye nincs
Nem említettük, de a második határozat helybenhagyó közlése után egyből vastagon szedve a következő olvasható: „A döntés a közlés (a kézhezvétel) napján jogerős, ellene további fellebbezésnek helye nincs.” Ám ha jogszabálysértést tapasztal a megbírságolt, akkor 30 napon belül 30 ezer forint illeték befizetése után megtámadhatja a munkaügyi bíróságon.
Miklós gondolkodott ügyvéd megbízásán, de az újabb illetékkel együtt ez már olyan teher lenne, ami helyett inkább befizette a 45 ezres bírságot. Ezután fordult hozzánk, hátha a nyilvánosság segít valamit.
Természetesen megkerestük az ORFK-t, tucatnyi kérdésünkben többek között az alábbiakra kértünk választ:
– Milyen célt szolgálnak a közigbirsag.police.hu oldalon a megbírságoltak autóiról a sebességméréskor készült, és a megbírságoltak által megtekinthető fotók?
– Mire használhatják a megbírságoltak ezeket a fotókat?
– Jogorvoslatnál használhatók bizonyítékként?
– Amennyiben „a készülék nem a felvételeken szereplő adatokból számít sebességet”, hogyan tudja a megbírságolt autós leellenőrizni, hogy valós-e a megbírságolása? Mi minden áll a rendelkezésére?
– „A közigazgatási hatósági eljárás során nem a fizika törvényeinek figyelembevételével kerül megállapításra a mért sebesség értéke.” Akkor mi alapján?
– Mi történik, ha egy hitelesített mérőberendezés használat közben elromlik? Nem áll le, de mondjuk nem pontos? (még él a hitelesítés, nem járt le a határideje)
– Volt már meghibásodásra példa?
– Milyen felelősséggel tartozik a mérőeszközt használó rendőrség felé a mérőeszközt hitelesítő MKEH?
– Mennyi fellebbezést kapott sebességtúllépésért a rendőrség az elmúlt 1,5 évben?
– Százalékosan mennyi esetben fogadta el a rendőrség a fellebbezéseket, és vonta vissza a bírságot?
– Mi a fellebbezés elfogadásának jellemző oka? Itt kértünk 2-3 konkrét példát.
– Rossz minőségűek a fotók. Ez a jellemző?
Szerettük volna közölni a rendőrség válaszait is, de pénteken azt írták, több idő kell nekik a kedden küldött kérdéseink megválaszolására. Amint megérkeznek, megírjuk.
Addig is nézze meg a fillérekért kínált állami autókat! Ön is vásárolhat.
