Remek üzletnek bizonyult a VÉDA névre keresztelt rendőrségi kamerahálózat: a 365 fix és a 160 mobil készüléket nagyrészt az Európai Unió fizette, beüzemelése óta viszont a magyar költségvetésbe tolja a bírság-milliárdokat. A vadonatúj traffipaxok április eleji élesítésekor a régi sebességmérőket nyugdíjazta a rendőrség, ezért az első és a második félév bírságos adatai tisztén mutatják a VÉDA eredményességét.
Kiszabott jogerős bírságok száma magyar rendszámos autókra:
- január 1. és március 31. között 24 ezer 173 darab (régi készülékek)
- április 1. és június 30. között 34 ezer 463 darab (VÉDA)
Ötven százalék körül emelkedett a külföldi rendszámos autók bírsága is:
- január 1. és március 31. között 12 ezer 313 darab (régi készülékek)
- április 1. és június 30. között 18 ezer 861 darab (VÉDA)
Első ránézésre meghökkentőnek tűnik, hogy feleannyi külföldi üzembentartó kap csekket, mint magyar, miközben az útjainkon futó külföldi rendszámos járművek aránya 10 százalék körüli. Hivatalos magyarázat hiányában két feltételezésünk lehet. Tudva, hogy a befizetetlen bírságcsekket kis eséllyel hajtják be rajta, egyes országok autósai rugalmasabban kezelhetik a szabályokat, másrészt a gyorshajtásos büntetések megúszásában jeleskedő, részben ezért külföldi rendszámos autót használó honfitársaink nagyobb arányban szabálytalankodhatnak, mint a magyar rendszámmal felelősségre vonható magyarok.
14,5 milliárdot adott az unió
A másfélszeres bírságszám természetesen jelentős bevételnövekedést eredményez, annak ellenére, hogy az alábbi számok a kiszabott, és nem a befizetett csekkeken szereplő összegek együttesét mutatják.
- A magyar üzembentartóknál 805 millió forintról 1,22 milliárdra,
- a külföldi üzembentartóknál 418 millióról 630 millióra emelkedett a bírságösszeg a második negyedévben.
Pont ugyanannyi a helyszíni bírság
Tavasszal az utak melletti fémkapuk sebességmérőivel együtt a mozgathatókat is lecserélte a rendőrség, előbbiek ötvenszázalékos eredményessége ellenére a hordozható új traffik mégis szinte pont ugyanannyi szabálytalankodót fotóznak, mint elődeik.
- január 1. és március 31. között 110 ezer helyszíni bírságot szabtak ki, míg
- április 1. és június 30. között 111 ezret.
A helyszíni bírságok összege az első félévben 1,15 milliárd forint volt, a másodikban 1,16 milliárd.
Jelentős különbséget látunk, ha elosztjuk az objektív felelősséges bírságszámot az együttes összeggel, és megtesszük ugyanezt a helyszíni bírságnál is. A fix kamerák fotói átlagosan 33 ezer 500 forintot érnek, míg az autósokat megállító rendőrök átlagosan 10 ezer 500 forintért bírságolnak. Mindkét esetben a második félév adataival számoltunk.
A többi szabálysértéssel mi lesz?
Végig traffipaxról és sebességmérésről beszélünk, holott a VÉDA beüzemelése előtti hónapokban a sajtóhírek rendre arról szóltak, a készülékei képesek lesznek nyakon csípni a leállósávban közlekedő őrülteket, a sima piroson vagy a vasúti átjáró lámpájának tilosán áthajtókat, a Behajtani tilos táblát hanyagolókat, a szabálytalanul sávot váltókat, vagy éppen a becsatolt öv nélkül autózókat.
Az utóbbi azóta hivatalosan is kiesett a körből, de a többit elvileg fel kell hogy ismerje a rendszer, mégis szinte észrevehetetlenül kevés szabálytalankodót fotóznak. Egy korábbi rendőrségi adat szerint 79 ezer közigazgatási határozatból „fényjelző készülék tilos jelzésén áthaladás miatt 36, míg leállósáv jogellenes használata miatt mindössze 8 esetben” született elmarasztalás. Ennyi.
Kérdésünkre, hogy „mi a véleményük” az egészen minimális esetről, a múlt hónapban azt felelte az ORFK: „kizárólag hivatalos álláspontokat, nem pedig véleményeket közlünk”.
Az egyik mobil készülék kijelzőjének fotóján még ott látható az övhasználat ellenőrzését mutató ikon is
Hasznos lenne, ha ennél jóval több szabálytalankodót is képesek lennének megfogni a nagy dérrel-dúrral beharangozott, és hosszú hónapokig tesztelt készülékek. Habár a rendőrség rendre ismételgeti, hogy a legnagyobb probléma a gyorshajtás, a KSH által minden év őszén kiadott Közlekedési baleseti statisztikai évkönyv rendkívül részletes elemzései, köztük a baleseti okok felsorolása sokkal árnyaltabb képet mutatnak.
A 2015-ös kiadvány által feldolgozott 2014-es esztendőben a hivatalos adatok szerint a járművezetők hibájából 14 616 baleset következett be, ebből 4638 a “sebesség nem megfelelő alkalmazása” miatt.
Természetesen ezt is tovább boncolgatja a KSH, a 4638 esetből a balesetet kiváltó ok
– 3233 alkalommal nem az útviszonyoknak megfelelő sebességhasználat volt,
– 409 esetben nem a forgalmi viszonyoknak megfelelő tempó,
– 394 alkalommal nem az időjárási és látási viszonyokhoz illő sebesség,
– és végül 106 alkalommal “az előírt sebesség meg nem tartása”.
A traffipaxok kizárólag a legutolsót tudják szankcionálni, ami a 14 616 sofőrhibás közlekedési balesetnek kevesebb mint az egy százaléka.
Ennek ellenére mégis látványos hatással van a baleseti statisztikákra a VÉDA az első adatok alapján.
Andrássy út-Izabella utca kereszteződése. Budapesten mindössze 3 szupertraffipax működik
Több a bírság, jobban figyelnek az autósok?
A bevétel növekedésénél sokkal örömtelibb következménye lehet hosszú távon a VÉDA beüzemelésének a közlekedésbiztonság javulása. Mivel az üzemanyagár által befolyásolt forgalomnagyságtól kezdve számos tényező mozgatja a baleseti statisztikákat, mindig nagyobb időegységben érdemes a folyamatokat elemezni, mégis látványosnak tűnik a szupertraffik bevezetése utáni javulás.
- Január 1. és március 31. között 126 balesetben 144-en haltak meg, és 1423-an szenvedtek súlyos sérülést,
- ezzel szemben április 1. és június 30. között 111 balesetben 115-en vesztették életüket közlekedési balesetben, míg 1287-en sérültek meg súlyosan.
Szomorú trendet állított meg ez a negyedév. A korábbi folyamatos csökkenés után 2013 óta sajnos évről évre ismét egyre többen haltak meg az utakon, ezen változtatott 2016 második féléve, a szupertraffik megjelenése.
