Idén nyáron összefoglaltuk, mit tehetünk, ha lángba borul az autó. Azóta kaptunk egy kis szakmai továbbképzést, úgyhogy jöjjön a második, bővített és javított kiadás autó- és lakástüzek oltására alkalmas tűzoltókészülékek témakörében. Árak, előnyök, hátrányok, és mutatunk olyan szettet is, amivel tűzoltóautót varázsolhatunk egy átlagos pickupból is.

Trágyahordóból tűzoltóautó 1

Adatlap

BAVARIA PowerCAFS oltórendszer

Motor 13 lóerős Honda motor
Térfogat 450 liter
Üzemi nyomás 200 bar
Oltási idő 23,5 perc – 19 liter / perc
Oltási távolság 12 méter
Saját tömeg 200 kg üresen, 650 kg feltöltve
Tömlő 2×30 méter

Lakiteleken, a tűzoltó szakmai napon láttuk ezt a Nissan pickup alapokra épített kompakt tűzoltóautót, amit leginkább olyan helyekre ajánlanak, ahol kiemelten fontos a gyors beavatkozás, valamint ahol a megközelíthetőség is gondot okozhat.

Nehéz terepre, erdőkbe, vagy olyan ipari területeken belül, ahol az épületek, berendezések között nagy a távolság. Egyszerre két személy tud beavatkozni vele és az autó felszerelhető utastér-hűtő oltórendszerrel is. A teljesen feltöltött szett 650 kilogrammos tömegével még simán megbirkózik a Nissan Navara.

Ha nincs pénz, szükség a nagynyomású rendszerre, akkor hagyományos üzemmódban, pumpával is használható, sőt, ha egyáltalán nincs szükség oltóhabképzésre, akkor sima vízzel is tökéletesen üzemel a szerkezet.

De a tűzoltóautó mellett voltak itt különféle tűzoltókészülékek is, az egyszerűbb poroltótól a konyhai használatra tervezett különleges készülékeken át a házilag is újratölthető, magas nyomású, profi habbal oltókig. Volt, amit ki is lehetett próbálni.

Milyen készülékek vannak?

Hajtástechnikai szempontból kétféle alaptípus létezik, az állandó nyomású és a használat előtt nyomás alá helyezett. Utóbbiból még megkülönböztetünk külső, illetve belső palackos kivitelt is.

1DM37966

Itthon a porral oltók a legnépszerűbbek, pedig a habbal oltók jóval kevesebb kárt okoznak

Idehaza leginkább az állandó nyomású készülékek népszerűek, hiszen ezek a legolcsóbbak és könnyű őket ellenőrizni. Csak rá kell nézni a nyomásmérő műszerre és kész is, lehet számlázni, míg a másik típust bármikor meg lehet bontani, így azokat évente szét kell szerelni és ellenőrizni az alkatrészeket, töltőanyagot, stb. A használat előtt nyomás alá helyezett készülékek viszont megbízhatóbbak, nincs állandóan terhelés alatt a készülékház, szerelvények, és a nagyobb kezdőnyomás miatt előnyösebbek, messzebbről lehet velük biztonságosan oltani.

Akár oltás közben is, pillanatok alatt újra tölthető a habpatronos, külső tartályos készülék

Akár oltás közben is, pillanatok alatt újratölthető a habpatronos, külső tartályos készülék

Osztályok

A kivitel mellett persze az is fontos a kiválasztásnál, hogy milyen tűz előfordulására lehet számítani. A tűzoltókészülékeken nagybetűvel jelölik, hogy milyen tűz megfékezésére alkalmas az adott készülék. Az „A” jelzés a szilárd, a „B” a folyékony halmazállapotú anyagokat jelöli – ide tartoznak a csöpögve égő, amúgy szilárd halmazállapotú anyagok is, mint az álmennyezetek – a „C” pedig az éghető gázokat. Ezen felül még van „F” osztály is, ez a konyhákban használatos zsír és olajtüzek oltására való, illetve a „D”, amely nagyon speciális terület, ez az éghető fémeket jelöli.

Milyet vegyünk az autóba?

Az áruházakban, barkácsboltokban leginkább hobbiszintű, mindenféle minősítés nélküli készülékek kaphatók. Ezek a lélektani hatáson kívül nem sok mindenre jók. Aki komolyan gondolja, az vásároljon kisméretű habbal oltót, fagyálló töltettel. Ez megfelelő védelmet nyújt, bírja a hideget és használata után sem kell az egész járművet hetekig takarítani, illetve minden olyan mozgó alkatrészt cserélni, amit oltópor ért.

A hab tiszta, oltás után könnyen letakarítható

A hab tiszta, oltás után könnyen letakarítható

Milyet vegyünk otthonra?

Természetesen olyan osztályút, ami megfelel a várható tűz oltásához. De ezen túl már lehet válogatni, hogy melyik a szimpatikusabb, gazdaságosabb, jobb. Idehaza jellemzően az ABC osztályú porral oltók fogynak, ezek a legolcsóbbak. A választék széles és a különféle készülékek közötti árkülönbség nem annyira nagy, mint amekkora különbségek vannak a készülékek oltási teljesítményei között.

Ugyan a poroltók a legolcsóbbak, de használatuk a legtöbb helyen szinte több kárt okoz, mint maga a tűz. A mindent ellepő finom por bejut a forgó alkatrészek közé, csapágyakba és idővel tönkre is teszi őket. Végeredmény szempontjából szinte mindegy, hogy elégett-e a berendezés, vagy megmenekült ugyan, de ki kell dobni. Számítógépek közelében, értékes gépek, eszközök környezetében, autókban, de igazából lakásban sem jók. Hatékonyak ugyan, csak a járulékos károkat is számításba kell venni.

Nézegessenek kezdetben vidáman lobogó, majd hamvukba haló változatos tüzeket:

Ezzel szemben egy habbal oltó használata minimális kárral jár, igaz, 8-9 ezer forintos többletkiadást jelent. Érdemes mérlegelni, hogy megéri-e. Szintén tisztán oltanak a széndioxiddal oltók, azonban ezek csak olyan helyen alkalmazhatók eredményesen, ahonnan kiszorítható a levegő. Zárt helyiségekben, elektromos kapcsolószekrényekben. Olajok, zsírok oltására ezek nem annyira alkalmasak.

Konyhai tüzek oltáshoz – F jelöli az olaj, zsírtüzet – az ABF jelölésű készülékek a legalkalmasabbak. Egy 2 literes ABF palackkal 40 liter, hevítéstől begyulladt növényi olajat lehet eloltani. Nemhogy háztartásban, de nagyobb konyhákon sem nagyon fordul elő ilyen mennyiségű forró olaj.

Külső tartályos habbal oltó

Külső tartályos habbal oltó

Oltóanyag

Oltani lehet porral, habbal, vagy gázzal. A por szinte mindenre jó, többféle is van belőle, ezek mindegyike másként hat. A habok szintén eredményesen használhatók a legtöbb tűznél. Beltérben bármelyik használható, fagyveszélyes helyen, kültérben pedig fagyálló töltettel ellátott habbal oltót érdemes használni. A fagyálló hab nem olcsó mulatság, 30-40 százalékkal drágább a mezei változatnál, és minimális mértékben az oltási teljesítménye is kisebb.

Karbantartás

Magyarországon a tűzoltókészülékek karbantartása évente kötelező. Az otthon, autóban tárolt, saját célra vásárolt készüléket nem kell kötelezően ellenőriztetni, nem is büntetnek meg érte, ha elmarad a karbantartás. Ennek ellenére mégis érdemes ezeket legalább ötévente megvizsgáltatni és tízévente lecserélni. Ugyan a csere nem kötelező, csak anyagilag ésszerűbb újat venni, mint elvégeztetni a 10 éves nagy szervizt, ami majdnem akkora költség, mint a csere. A készülékek teljes élettartama 20 év.

Fontos, hogy ha egy készülék már működött, bármilyen kis mennyiség is hiányzik belőle, azt újra kell töltetni, átvizsgáltatni. Ilyenkor a szelepbe jutott por miatt már valószínűleg nem tömít rendesen a rendszer és a legközelebbi használatkor az elillant hajtógáz miatt az égvilágon semmire nem lesz jó a tűzoltókészülék.

Munkában a habbal oltó

Munkában a habbal oltó

El tudjuk oltani?

Attól függ. Ha az autó elektromos rendszerének hibájából gyullad ki valami az utastérben, vagy a cigaretta esett rossz helyre, akkor egy kisméretű, néhány másodperc üzemidejű készülékkel is megmenthető az autóbelső a kiégéstől. Ha viszont a benzin kap lángra akkor már jóval nehezebb a feladat, egy palackkal valószínűleg nem oltható el egy lángoló autó. Ennek ellenére ilyenkor sem felesleges a használata, hiszen értékes időt nyerhetünk vele. Például arra, hogy a rövid időre lecsillapított lángoktól hozzáférjünk mentésre váró, gyerekülésben rekedt, vagy magatehetetlen utashoz, értékhez.

Nagyjából fél órára elegendő a 450 liternyi töltet

Nagyjából fél órára elegendő a 450 liternyi töltet

Érdekes, hogy az Országos Tűzvédelmi Szabályzat előírása szerint már nem a tűzoltókészülék töltőtömege a mérvadó, hanem az oltási teljesítmény, addig a KÖHÉM rendeletben, ami előírja, hogy milyen készülékkel kell felszerelni egy teherautót, buszt, még mindig töltőtömeg szerepel. Pedig a technológia túllépett már ezen a szinten, és a készülékek között is óriási különbségek vannak. A kötelező tűzoltókészülék hiányát büntetik, 20-50 ezer forint közötti bírsággal. De nemcsak a hiányt, hanem az elmaradt karbantartást is büntetik, ennek 10-30 ezer forint a tarifája.