A Kia a világ egyik legnagyobb hibridpiacán, az Egyesült Államokban 2014-ben 7 százalékos részesedéssel rendelkezett, ami nagyobb volt, mint a General Motorsé (5%), illetve a Tesláé (2%). Ráadásul a gyártó bekerült a top 5-be az értékesített modellek tekintetében, mivel az Optimából 37 222 darabot adtak el két évvel ezelőtt, ezzel pedig megelőzte a Ford Fusiont is. A Kia sikere nem a kezdők szerencséje, hiszen már korábban is foglalkozott hibridekkel. Tegyünk egy visszatekintést a szöuli gyártó háza táján, honnan indult számukra az elektromos hajtásláncok fejlesztése!
Kia Optima
A gyártó egyik legnépszerűbb típusából, az Optimából is kínál jelenleg hibrid változatot. A típus története egészen 1995-ig nyúlik vissza, amikor bemutatta a Clarus elnevezésű ötajtós modellt, mely az Optima elődjének tekinthető. Ez volt a cég első sorozatgyártásban készült szedánja, amibe még Mazda-motorokat építettek. A Dél-Koreában, Európában és Ausztráliában forgalmazott modell második generációját 1998-ban dobták piacra. Ez viszont már a Hyundai Sonata alapjaira épült.
A Clarus bemutatásával a vállalat az 50. évi fennállását ünnepelte.
2005-ben megérkezett a teljesen megújult Optima, melyet Európában és az Egyesült Államokban Magentis néven hoztak forgalomba. 5 évvel később pedig színre lépett a harmadik generáció, melynek formatervét a német dizájner, Peter Schreyer álmodta meg. A Hyundai i40-essel közös platformra épülő modellnél első ízben jelent meg a hibrid hajtás. Ezt a modellgenerációt a Kia már világszerte Optima néven hozta forgalomba.
Bemutatkozik a hibrid hajtás
A hibrid hajtású Optima 2010-ben mutatkozott be a Los Angeles-i autókiállításon, piaci forgalmazása pedig egy évvel később kezdődött az USA-ban. Már az első évben 19 672 darabot értékesítettek ebből a modellből és a Hyundai Sonata hibrid változatából, melynek köszönhetően 2011-ben a második legkeresettebb hibrid autó lett a Toyota Prius után az Egyesült Államokban.
2010-ben megérkezett az Optima harmadik generációs változata.
A testvérmárkának tekinthető Hyundai nem véletlenül került képbe, ugyanis a harmadik generációs Optima a Sonata hibrid hajtásláncát használta. Ennek köszönhetően a tengerentúli piacon 2,4 literes, míg Európában és Koreában 2 literes szívómotorral készült, melyhez hatsebességes automata váltó csatlakozott. A csendes üzemmódért egy 30 kW teljesítményű elektromos motor felelt, mely a szupervékony lítíum-polimer akkumulátorcsomagból használta fel az elektromos energiát. Ezzel a párosítással az Optima 6 l/100 km-es városi fogyasztási értékkel rendelkezett. Az elektromos motort ugyanakkor akár 100 kilométer/órás sebességig is igénybe lehetett venni.
Nem ez volt ekkortájt az egyetlen modellváltozat, amibe a Kia beletette a hibrid hajtást. A cég 2008-ban mutatta be az európai piac számára nem elérhető kompakt autóját, a Fortét, melyből 2009-ben különleges, LPG – elektromos hibridet készített. A modellváltozatban 1,6 literes, 114 lóerős LPG erőforrás, valamint 20 lóerős (15 kW) elektromos motor dolgozott.
Színre lép a plug-in hibrid
2016-ban mutatta be a Kia az Optima negyedik generációs változatát. A Hyundai Sonatával közös platformra épülő modell formaterve ugyancsak Peter Schreyer keze munkáját dicséri. A négyajtós szedán, valamint az ötajtós kombi változatban gyártott Optima a Hyundai Sonatával közös hajtásláncot használja. Újdonság viszont a plug-in hibrid változat, mely 9,8 kWh teljesítményű akkumulátorral készül. A járműben 50 kW-os elektromos, valamint 2 literes, négyhengeres GDI erőforrás dolgozik, melyhez egy hatsebességes automata váltó csatlakozik. Tisztán elektromos üzemmódban 54 kilométert képes megtenni.
Az Optima plug-in hibrid hajtáslánccal szerelt változatát akár otthon is fel lehet tölteni.
Az Optima plug-in hibrid optimalizált helykihasználásának köszönhetően a csomagtartó térfogata a nagy kapacitású akkumulátor plusz helyigénye ellenére is eléri a 307 litert. Az új akkumulátor a hátsó ülések mögött, illetve a pótkerék üregében helyezkedik el. A hálózatról tölthető hibrid hajtáslánc alkalmazása lehetővé tette az előző generációs Optima hibridénél kisebb (65 helyett 55 l-es) üzemanyagtartály beépítését.
Az Optima megkapta a Soulból ismert HVAC-rendszert.
Az Optima Plug-in Hybrid megkapta azt az elektromos üzemű Kia Soul EV modellből átvett, fejlett HVAC rendszert, amely „egyszemélyes vezető” üzemmóddal is működtethető. Ez az egyedi üzemmód kizárólag a vezetőülésnél biztosít szellőzést és fűtést. Ez a megoldás nem azonos azokkal, amelyek pusztán a légbevezető csatornákat zárják el, más irányba vezetve a levegőt, hiszen azok esetében a rendszer energiafogyasztása nem csökken. A Kia ellenben mérsékli az akkumulátor terhelését, illetve a fűtésből és légszállításból eredő energiafogyasztást is.
Az Optima-kínálat sportkombi változattal bővült.
A Kia Optima sportkombi változatáról a 2016-os genfi autószalonon rántotta le a leplet, melyből várhatóan nálunk a plug-in-hibrid hajtáslánccal szerelt variánst forgalmazzák majd. Az Optima globálissá válását jól tükrözi, hogy Kínában, Malajziában, Kazahsztánban, Dél-Koreában, de még az Egyesült Államokban is gyártják. Az új Optimát idén a „Piros Pont Díjjal” (Red Dot Award) is kitüntették.
Környezetbarát SUV
A crossoverekre egyre nagyobb igény mutatkozik, ami nem csoda, hiszen a klasszikus városi akadályokat, így például a fekvőrendőröket, az útpadkákat, valamint a kátyús főutakat is könnyebben leküzdik, mint a hagyományos kialakítású személyautók. Hazánkban is egyre nagyobb az érdeklődés a szabadidő-autók iránt. Ebbe a gyorsan fejlődő szegmensbe szánja az új Nirót a Kia.
A Kia Niro a genfi autószalonon mutatkozott be az európai nagyközönség számára.
Az autót 2013-ban még koncepcióautóként mutatták be, a sorozatgyártásra szánt változatra alig három évet kellett várni. A modell hajtáslánca egy közvetlen befecskendezéses, 1,6 literes, 147 Nm nyomatékú, 105 lóerős benzines, valamint 44 lóerős elektromos motorból áll. Az 1,56 kWh kapacitású lítium-polimer akkumulátor a hátsó ülések alatt kapott helyet. A hibrid hajtáslánc összteljesítménye 141 lóerő, amivel 162 kilométer/órás végsebességre képes.
A Kia Niro a kategóriának megfelelő felszereltséggel készül.
Az új motor elsőként kombinálja az Atkinson-ciklust, a hűtött kipufogógáz-visszavezetést (EGR), a közvetlen benzinbefecskendezést, valamint a hosszú löketű kialakítást a minél kedvezőbb üzemanyag-fogyasztás érdekében. Még takarékosabbá, tisztább üzeművé teszi a Nirót az a kipufogóhő-visszanyerő rendszer, amely a kipufogóban elhelyezett hőcserélőn vezeti át a hűtőfolyadékot, ezáltal a motor gyorsabban éri el az üzemi hőmérsékletet.
A Kia Niro a hibrid hajtásláncnak köszönhetően mindössze 89 g/100 kilométeres károsanyag-kibocsátással – amely nagyjából 3,9 literes üzemanyag-fogyasztásnak felel meg – üzemeltethető, ami jó hír lehet a kevésbé szennyező crossovereket kedvelő vásárlóknak.
A Kia Niróval és az Optima plug-in-hibriddel tehát tovább folytatódik a szöuli cég hibrid történelme. Ezektől a modellektől azt várják, hogy növeljék a szöuli gyártó piaci részesedését Észak-Amerikában és Európában. Nálunk minden bizonnyal szépen araszolgatnak majd előre a hibridek tekintetében, hiszen az Optima jogosult a zöld rendszámra és annak vásárláshoz és használatához köthető előnyeire. Köztük Budapesten és a nagyobb megyeszékhelyeken történő ingyenes parkolásra is.
