17 éves fiáért indult a szomszédos faluba István vasárnap hajnalban, Daninak még nincs jogsija, ezért 3-ra beszélték meg a találkozót a diszkó elé. Olyan mínusz 3-4 fok lehetett a téli éjszakában, de az út tökéletesen száraz volt – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk eheti sztorija.
Itt és így soha ne közlekedjen senki
Mintagyerekként Dani nem ivott, és már öt perccel 3 óra előtt kint várta édesapját a hajnali hidegben, aki pontosan érkezett. Beszélgetve hagyták maguk mögött a falut BMW kombijukkal, nagyjából 75-80 kilométer/órás haladás közben tűnt fel Istvánnak egy kerékpárját majdnem a sávjuk közepén ide-oda tologató férfi.
Olyan 50 méterre lehetett az E61-től a sötét ruhában kivilágítatlan kerékpárjába kapaszkodó gyalogos. István azonnal a fékre lépett, és balra kormányzott, mégis elkapta autója jobb elejével a 32 éves férfit, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. Sajnos még a mentő kiérkezése előtt meghalt.
Utólag derült ki, hogy ugyanazon a szórakozóhelyen bulizott a baleset előtt, ahol Dani, ám vele ellentétben italozott. A későbbi boncolás 2,10 mg/l ezrelék véralkohol koncentrációt mutatott a baleset idejére, ami a rendőrségi szaknyelv szerint közepes fokú alkoholos befolyásoltságot jelent.
Halálos baleset okozásával vádolták meg az autóst
Viszonylag gyorsan lezárult a nyomozás, mert Istvánon és Danin kívül nem volt külső tanú, a kirendelt orvos-, és műszaki szakértő is időben elkészítette a szakvéleményét. A 47 éves férfi védelmét Janklovics Ádám közlekedési ügyvéd látta el.
A védő a nyomozás elejétől az eljárás megszüntetését indítványozta többször, mert szerinte nem István szegte meg a közlekedési szabályokat. Azon az úton Kerékpárral, traktorral, lovas kocsival behajtani tilos jelzőtábla áll, vagyis az autósoknak nem kell kerékpárját toló gyalogosra számítani.
Janklovics állítása szerint a baleset kizárólag azért következett be, mert a kerékpáros több pontját is megszegte a KRESZ-nek. A 21. § (1) bekezdését, a (3) bekezdésének b) pontját, ráadásul fényvisszaverő mellényt sem viselt.
Mindezek ellenére vádat emelt az ügyészség István ellen halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétsége miatt.
Illusztráció (Getty Images)
A bíróság szerint a kerékpáros gyalogos volt
A tárgyaláson meghallgatta a bíróság Istvánt és Danit, valamint a műszaki-, és orvos-szakértőket is, a nyomozás során elmondottakhoz képest egyikük sem tudott újat mondani.
Végül a bíróság felmentette az autóst. Az ítélet indoklása szerint a kerékpáros eleve nem közlekedhetett volna azon az úton, viszont az elhunyt férfi nem is kerékpárosnak számít, hiszen a kerékpárt toló személy a KRESZ 1. számú függelék III/a pontja értelmében gyalogosnak minősül, és nem járművezetőnek. Márpedig a 21. § (1) bekezdése alapján a gyalogosnak a járdán, ennek hiányában pedig a leállósávon, az útpadkán, avagy a kerékpárúton kell közlekednie.
Gyalogosok csupán abban az esetben közlekedhetnek az úttesten, ha járda, leállósáv, útpadka és kerékpárút sincs, avagy azok közlekedésre alkalmatlan állapotban vannak. A gyalogosok tehát csak ilyen feltételek esetén közlekedhetnek az úttesten, és kizárólag annak a szélén.
Ebben az esetben szakértői eszközökkel megállapítható volt apa és fia elmondásán felül, hogy a biciklijét toló férfi nem az út szélén, hanem attól, mintegy egyméteres távolságban tartózkodott.
Erre a BMW-t vezető vádlottnak még abban az esetben sem kellett számítani, ha egyébként jogszerűen tartózkodott volna a sértett az úttesten, azaz ha nem állt volna tiltó tábla az út elején. Mindebből következik, hogy kizárólag a kerékpáros/gyalogos volt, aki a közúti közlekedés szabályainak a durva megszegésével előidézte a közvetlen veszélyhelyzetet, míg a vádlottat a balesettel okozati összefüggésbe hozható szabályszegés nem terheli – állapította meg a bíróság.
Az ügy ezzel nem ért véget, az elsőfokú ítélet ellen fellebbezést nyújtott be az ügyész. Hónapokkal később zárult a történet, amikor a másodfokú bíróság végül helyben hagyta az ítéletet.
