Mint olvasóink már bizonyára tudják, pár hete egy Dacia Dusterrel Földes Attila kollégámmal átszeltük Romániát, Nagyváradon és a Transzfogarasi úton át Bukarestig hatoltunk, majd Szeged irányában tértünk haza. Jártunk autópályán, hóban és patakban, egy „itt balra” helyett „itt jobbra” miatt a Vidraru-tavat véletlenül nem az aszfaltos, hanem a köves-sáros oldalról kerültük meg, mintegy 30 kilométeres erdei bukdácsolással. Autóztunk zsúfolt, keletiesen nemtörődöm stílusú közlekedéssel súlyosbított nagyvárosban (ez Bukarest), stresszeltünk ész nélkül, bármikor előző helyiek között országúton (bárhol) és siklottunk csodás minőségű, háborítatlan sztrádán (itt-ott, ahol elkészült).
A Duster végig kiváló útitársnak bizonyult. Nagy hasmagassága, nyomatékos dízelmotorja, kapcsolható 4×4-hajtása és általános, jó értelemben vett igénytelensége optimális, ha nem villogni, Autobahnon hasítani, komfortban kilométerek ezreit gyorsan letudni, hanem csak úgy kirándulni, nézelődni, néha a kitaposott utakról letérni vágyunk.
Medveveszélyes, elhagyatott környék, de gyönyörű
Az olcsó, de jó gyári navigáció, a tempomat, az egyszerűségében is jól szabályozható klíma és a tágas kabin kellő komfortot nyújtott, az elektromos kézifék, a kulcsnélküli nyitás-indítás, a LED-es fényszóró vagy a motoros csomagtérnyitás pedig egyáltalán nem hiányzott a túrán. Ez a kocsi ezen a vidéken így jó, így kerek. Régóta mondogatom, ha kérdezik ismerősök, rokonok, olvasók, hogy milyen autót vegyenek saját pénzből, hazai használatra: lehet jobbat kapni, de nagyon nehéz megmagyarázni, hogy ide, nekünk megéri-e bármi, ami ennél korszerűbb, selymesebb, komplikáltabb, és persze drágább.
Dacia a Tarnszfogarasi út kanyargós útján
De hogy a mérleg egyensúlyban legyen: vannak ám rossz tulajdonságai is. Az ülés kényelmetlen, hosszabb távon (200+ km) nagyon, főleg a jobb első. A rádió fahangú, a motor nagy tempónál hangos, elnyomja a zenét. A fogyasztás a röhejes 0,41-es alaktényező miatt autópályán nagyon el tud szaladni, 130 tempomatnál 7,5 literen sem kell elcsodálkozni. (Ha 120 alatt maradunk, simán megáll 6,5 alatt a 4×4-es dízel Duster.) A felezőt a rövid egyessel váltotta ki a gyártó, ezért egyesben ugrik, kettesben nehezen indul meg a kocsi elinduláskor. És nagyon nehéz alaposan kitakarítani a kocsit, mert a szőnyeg valamiféle olyan olcsó, ritka szőrű textil, ami szinte lerántja a szálak tövére a koszt és nemigen akarja elengedni többé.
Gyönyörű hegyek, csodaszép Dusterrel
Mindez kerül itt és most legeslegdrágább, Exception kivitelben tízezer híján ötmillió forintba. Szerinted megéri?
Ha lemaradtál valamiről:
A Dacia 50 árnyalata: érdekes Dákók Romániából
50 éves a Dacia: márkatörténelem
A bukaresti Tiriac autógyűjtemény
Mielőtt Romániába indulsz kocsival, olvasd el!
Kabrió Daciától székely faautóig: a Bukaresti Autószalon
Átkelés Dusterrel a Transzfogarasi úton
