Köztudottan alig olvassa el valaki a szerződések apró betűs részeit. A kgfb-nél mi segíthet sokat balest után?
Sokan azt hiszik, karambol után a biztosítóknak csak az autókban keletkezett kárt kell megtéríteni, de ez nem így van. A közlekedési balesetben nyolc napon túl gyógyuló sérülést elszenvedő autósoknak, motorosoknak, kerékpárosoknak és gyalogosoknak vagyoni kártérítés és sérelemdíj jár az egészségkárosodásuk és az életükben bekövetkezett változások után. Ma Magyarországon rendkívül kevesen élnek ezzel a lehetőséggel.
Kérem, mondjon példát ezekre.
Vagyoni kártérítés során leegyszerűsítve a gyógyuláshoz közvetlenül kapcsolódó költségeket lehet megtéríttetni a biztosítóval, például a gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök árát, az ápolási költségeket stb. Sérelemdíjjal pedig a testi mellett a lelki sérüléseket lehet valamennyire kompenzálni.
Milyen indokkal, és mire kérhető sérelemdíj?
Az egyik menedzser ügyfelünk hetente kétszer kocogott, ám a balesete után már nem tud többé. De arra is kérhető, ha korábban mondjuk kertészkedett, gondozta a növényeit, és nem képes erre a baleset után. Mindig azt kell megnézni, hogy milyen volt a baleset előtt az élete, és milyen azt követően. Hogy mi minden változott meg.
Ezek a határán billegnek annak, amit szórakozásnak hívunk, de tovább megyek: arra is kérhető sérelemdíj, ha valaki koncertre járt a kedvenc klubjába, de miután elgázolták, többé nem tud elmenni?
Így van, erre is kérhető. Rengeteg jogalapja lehetséges a sérelemdíjnak.
Boros Árpád cégügyvédként dolgozott évtizedekig, majd 2009-ben megkereste egy baleset áldozata. Azóta őket képviseli
Jól tudom, hogy a sérültek mellett a családtagok is kérhetnek?
Az ügyeink többségében a családtagok is kapnak kártérítést a biztosítóktól, ami evidens, ha az ő életük is érdemben megváltozott a baleset következtében. Rendszerint a szülők, házastársak segítik a gyógyulást, ők ápolják a sérülteket.
Kívülállóként nehéz elképzelni olyan fix összeget, ami egy életre segítséget nyújt valakinek a maradandó sérülése után.
Fontos megemlítenem, hogy az egyszeri kártérítések mellett havi járulékot is kérünk a súlyosabb esetekben. Fontos az is, hogy a kártérítési ügyek elévülése 5 év.
Ezek szerint bárki, akinek az elmúlt 5 évben ilyen balesete volt, most hívhatja az ügyvéd urat, aztán ön pénzt csinál az egykori balesetből?
Mindenképpen érdemes felvenni velünk a kapcsolatot, ha korábban nem kötött egyezséget a biztosítóval. Előfordul, hogy valamilyen összeget felkínál a biztosító. Tapasztalataink szerint ritkán teszik, és nem éppen az az összeg szerepel az ajánlatukon, ami járhatna. A sérültekkel igazából nem foglalkozik senki, a baj az, hogy ők maguk sincsenek tisztában a lehetőségeikkel.
Rengeteg embernek nincs pénze ügyvédet fogadni, ráadásul egy baleset pluszterheket ró a családokra, a sérült mellett családtagok is kieshetnek a pénzkeresetből. Mennyibe kerül a szolgáltatásuk, és pontosan mit csinálnak ezért?
Az ügyfeleink csak akkor fizetnek, ha az ügy végén sikerül kártérítést kapni. Elsőként alaposan feltérképezzük a sérült és családja baleset előtti életét a munkájától a kocogáson és kertészkedésen át a koncertre járásig, majd megnézzük, hogy mi minden változott. Meg hogy mire mennyit kell költeniük a gyógyulás érdekében. Ezután elkészítünk egy egyezségi ajánlatot a biztosító felé, majd rendszerint személyesen találkozunk velünk, amivel elkezdődik az alkufolyamat. Általában egy év is eltelik a baleset után, mire megszületik az egyezség, ezért a súlyosabb esetekben előleget is szoktunk kérni, hogy ezzel a pénzzel segítsük a bajba került családokat.
Hány százaléka a sikerdíj a kártérítés összegének?
Nézze, erről nem szívesen beszélnek az ügyvédek, általában 20 százalék szokott lenni. Nálunk minden esetben egyéni megállapodás születik, és nem titok, hogy az anyagilag rosszabb helyzetben lévőknél kisebb, mint a jómódúaknál.
Nem csak vétlen áldozat, hanem a baleset részbeni felelőse is kérhet kártérítést (fotó: MTI)
Egy év is eltelhet az egyezségig, de mi van, ha nem egyeznek meg? Ez milyen gyakori?
Nyolcvan százalékban sikerül megegyezni a biztosítókkal, de ha nem, akkor perre megyünk.
Kérem, mondjon konkrét összegeket egyszeri kártérítésre és havi járulékra is. Milyen összegekről beszélünk?
Utasként szenvedett életveszélyes sérüléseket egy ügyfelünk, aki ma már szerencsére sokkal jobban van, újra dolgozik a régi munkahelyén, de idáig hosszú, áldozatokkal teli volt az út számára, és a családjának is. Szerencsére az ő esetében peren kívül sikerült megegyezni a biztosítóval, 20 millió forintot kapott, és két családtagja 1,5-1,5 milliót. Van olyan ügyfelünk, aki nemrég ébredt fel a kómából, miután egy busz elgázolta. Nála 170 millió forint szerepel az ajánlatunkban, amiből per lesz, mert a másik fél nem fogadta el. De nem szerepelnek mindig ekkora összegek és ilyen súlyos sérülések az ügyekben, van olyan idős ügyfelünk, aki a nyugdíja melletti kis pluszkeresetétől esett el a balesete miatt. Neki havi 27 ezer forintot szereztünk élete végéig ennek kárpótlására.
Jól tudom, hogy nemcsak a vétlen áldozatok, hanem akár a balesetek okozói is kérhetnek kártérítést, ha megsérültek? És ha igen, önök képviselnek ilyen ügyfeleket?
Ha valaki csak részben felelőse egy balesetnek, akkor kérhet kártérítést. Mondok példát, bár nyilván nagyon leegyszerűsítő lesz. Ha az autós 50-es táblánál 60-nal ment, amikor kiszaladt elé egy gyalogos, akit aztán elgázolt, majd nekiment valaminek, és ő is megsérült, ráadásul zebra sehol nem volt, akkor a gyalogos is felelőssé tehető, és az autós is kérhet kártérítést. A leendő ügyfelünk felelősségével kapcsolatban mindig megnézzük a rendőrségi határozatot, hiszen egy dolog, amit elmond az autós, gyalogos stb., aztán egy dolog, amit a rendőrség állít, és a kettő nem feltétlenül azonos. Volt olyan ügyünk is, hogy elvállaltuk a rendőrségi határozat előtt a képviseletet, majd a rendőrség meglepetésünkre kihozta, hogy teljes mértékben az ügyfelünk a felelős. Megfellebbeztük, majd a végén mégis az derült ki, hogy nem ő okozta a balesetet, hanem a másik fél.
Térdre ereszkedve bocsánatot kérne a haragosától, hogy ne induljon ön ellen büntetőeljárás?
A kártérítés lehetősége mellett a mediációról is keveset hallani. Nyolc napon túli sérüléses baleseteket büntetőeljárás követi, ilyenkor a rendőrök elvileg mindig megkérdezik a sértettet és a sérülés okozóját, hogy szeretnének-e mediációt. Ez egyfajta személyes átbeszélése a történteknek egy kormányhivatal mediátora irányításával, és ha sikerrel jár, akkor de jure az ügy elsimítása. Ehhez tulajdonképpen elégséges, hogy a baleset okozója eleget tegyen a sértett kérésének.
„Olyan, mint a bírósági tárgyalás, de mégsem az. Egyfajta kerekasztal-beszélgetés, ahol ha a felek meg tudnak egyezni valamiben, akkor azt a mediátor határozatba foglalja, megtörténik a közös jogcselekmény, és felmentik az okozót a baleset elkövetése alól. Legtöbbször pénzt kérnek a sértettek, és akinek van, annak nyilván megéri, hogy ne induljon ellene büntetőeljárás, de tulajdonképpen akármi más kérhető. Térdre ereszkedve kérjen tőle bocsánatot a másik fél, vagy ássa fel a kertjét” – mondja Boros Árpád.
Nem minden esetben él a mediáció lehetősége, súlyos következményekkel járó vagy halálos baleseteknél nem engedi az ügyészség. Ezeknél már nem vehető meg pénzért a büntetlenség.
