„Sziasztok! Én már láttam az Üllői úton új rendszámos autót” – írta egy olvasónk, akinek sajnos nem sikerült lefotózni a Nissan Leafet. Megkérdeztük a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEKKH), ahol elmondták, „a zöld rendszámoknál átléptük az N betűkombinációt, ott már a P betűjelű rendszámok kiadása zajlik a PAV001-től”.
A sima, nem zöld színű P-s rendszámokat novemberben kezdte gyártani a Plaket Kft., és a héten megindult ezeknek is a kiszállítása az okmányirodákba, az ügyintézők december 16-tól osztják az igénylőknek.
Egyszerű az átállás a kifutóról az újra: az érkező igényekre az utolsó darabokig az N-es rendszámokat adják ki a hivatalnokok, majd ezek elfogyása után nyúlnak a P-betűsökhöz. Nyilvánvalóan nem esik azonos napra az ország különböző pontjain az átállás. Akár több hét is eltelhet egy nepperek által kedvelt fővárosi okmányiroda első P-betűs rendszámának kiadása, és egy kevésbé pörgős vidéki hivatal utolsó N-es azonosítójának kiadása között. Egyes helyeken lehet, hogy még január végén is az N-betűs lemezeket osztják, miközben máshol egy hónapja már a vadiúj fémlapokat.
Arra nincs lehetőség, hogy valaki – mivel látott már az utcán – a kezébe nyomott N-es helyett inkább P-betűset kérjen, mert neki az jobban tetszik. Az ügyintézők sorban adják ki a rendszámokat.
Miért a P betű jön az N után?
Joggal felmerül a kérdés, hiszen az ABC-ben az O betű következik a sorban. „Azért nem lehet O karakterrel kezdeni, mert összetéveszthető a Q és a 0 karakterekkel (Pl.: OOQ-011)” – szól a KEKKH hivatalos indoklása.
Másik érdekesség, hogy az elmúlt másfél évtizedben egyik betű sem futott ki annyira gyorsan, mint az N. Különösen a közvetlenül előtte használt M és L betűkkel összevetve feltűnő a mindössze egy és háromnegyed évnyi használat, aminek egyszerű a magyarázata: az új és a külföldről behozott használt autók együttes száma magasabb a korábbiaknál.
Az alábbi dátumok jól mutatják, hogy mekkora a különbség az összeomlás utáni évek pangása, és a tavaly óta egyre erősebb piacpörgés között. Az új autók értékesítése és a használtak behozatala évről évre határozottan emelkedik, azaz egyre több üzembentartó jelentkezik vadonatúj azonosítóért az okmányirodákban.
Itt látható, hogy melyik betűt mikortól meddig adták a hivatalok:
– M: 2011.11.22-én szállították az első rendszámot, 2015.03.11-én adták ki az utolsót.
– L: 2007.12.04-én szállították az első rendszámot, 2012.03.27-én lett kiadva az utolsó.
– K: 2005.12.09-én szállították az első rendszámot, 2007.10.25-én adták ki az utolsót.
– J: 2003.12.22-én szállították az első rendszámot, 2005.11.11-én adták ki az utolsót.
A szemfüles olvasó két furcsaságot is kiszúrhat a hivatalos dátumok összevetésekor. Az egyik a J és a K kifutása utáni pár hetes szünet, a másik pedig, hogy az L betűt még hónapokig adták egyeseknek az első M-es rendszám kiadása után.
Továbbra is kérhető majdnem bármilyen privát rendszám
Változatlanul él a lehetőség, bárki választhat magának a még ki nem adott 3 betű és 3 szám rengeteg variációjából bármit, aminek a hatósági díja jelenleg 112 450 forint. Ugyanennyiért az is kérelmezhető a hatóságnál, hogy az autón jelenleg használt, valamiért a tulaj szívéhez nőtt azonosítót „egyénileg kiválasztott rendszámmá” minősítsék, így az örök életre megmarad, újabb és újabb autókra áttehető.
Szintén kérhető, de immár 435 000 forintért a KEKKH által „egyedileg előállított rendszámtáblának” nevezett 4 betű és 2 szám, vagy 5 betű és 1 szám variációja, aminek két feltétele van. Szabadnak kell lenni a kiválasztott rendszámnak, amiről az online adatbázisoknál megbízhatóbb információt az okmányirodákban vagy a kormányablakoknál az ügyintézők tudnak adni. A másik feltétel szerint akkor adható ki ilyen betűsor, vagy éppen értelmes szó, ha közrendbe, közerkölcsbe vagy jogszabályba nem ütközik.
Itt sok esetben már nem annyira éles a határvonal, ezért szó szerint közöljük az ide vonatkozó magyarázatot. „Közrendbe ütközőnek kell tekinteni az egyedileg előállított rendszámtáblát, ha annak jelkombinációja sérti Magyarország államberendezkedésének és jogrendszerének az Alaptörvényben meghatározott alapvető elveit és intézményeit, az ott meghatározott alapjogokat és kötelezettségeket, valamint azokat a feltétlen érvényesülést kívánó jogi normákat, amelyek közvetlenül védik az ország társadalmi-gazdasági rendjének alapjait, így különösen, ha a jelkombináció önkényuralmi jelképre utal, illetve jelentéstartalma önkényuralmi rendszert jelképező személlyel azonosítható. Közerkölcsbe ütközőnek kell tekinteni az egyedileg előállított rendszámtáblát, ha annak jelkombinációja sérti a nagy többség által elfogadott, pozitív értékeket, így különösen, ha az erkölcstelen, durva, agresszív, trágár jelentéstartalomra utal.”
Kérdés, hogy ki hol húzza meg a trágárság határát, a lényeg, hogy végül a kérelmet elbíráló KEKKH dönt erről. Jogszabályba ütköző lehet mondjuk védjegyoltalom alatt álló szó (egy példa: PEPSI), szintén tiltott az NSDAP (Nemzetiszocialista Német Munkáspárt), de mondjuk a TEK nem tartozik ebbe a kategóriába, annak használata nem ellentétes a jogszabállyal.
Dobták a területalapú rendszám ötletét
Pedig a kormányzat környékéről röppent fel pár éve, és a kontinensen ez a legelterjedtebb, valamint a járműről meg az üzembentartójáról a legtöbb információt adó azonosító. Mivel a használtan behozott ilyen-olyan életkorú járművek nálunk ugyanazt az N, majd P betűt kapják, mint a nullkilométeres vadonatújak (és így volt ez a korábban használt betűknél is), a jelenlegi rendszer szinte semmilyen érdemi információt nem tartalmaz, és meglehetősen nagy a káosz a járművek orrán és farán.
Azt hittük pár éve, hogy komolyan gondolja a kormányzat az átállást a területalapú rendszámra, amit sokan újabb pénzlenyúlásnak gondoltak. Talán emiatt, talán másért, csendben elült az ötletelés erről. Nemrég megkérdeztük a KEKKH-t, mi a helyzet, azt válaszolták, hogy nincs tudomásuk készülő bevezetésről.
A számítások szerint nagyjából 2030 környékén fogynak el az ABC-sor szerint a betűk, akkor fut ki a mostani rendszer.
Fillérekért árul autókat az állam – fotók és árak itt!