Megfontolandónak tartjuk az új KRESZ megírását – nyilatkozta Lázár János a minap, szokásos csütörtöki kormányinfóján. Egyre nehezebb számon tartani, hogy az elmúlt években hányszor jelentette be a mostanihoz hasonló módon a kormányzat valamely része, megírják végre valahára az új KRESZ-t. Ezúttal egészen magas szintről jött a mondat, mint mindig, most is reménykedünk, hogy lesz belőle valami.
Szerencsére a közlekedési témák gazdájának számító Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM), és háttérintézménye, a Közlekedéstudományi Intézet (KTI) szakértői a politikusi nyilatkozatok közben számos részletet elárultak már a Vezessnek az elmúlt években az általuk ideálisnak gondolt új szabályozásról. Most felsoroljuk, hogy milyen változásokban gondolkodnak az illetékesek.
Új táblák, kevesebb a régiekből
A járműipar fejlődése nem vár a magyar politikusokra, így annak ellenére raktak ki pár hete az elektromos autók töltési pontját jelző vadiúj KRESZ-táblát az M7-es egyik pihenőjébe, hogy az a KRESZ-ben nem szerepel. A technikai változásokra reagálva a leendő szabályozás még több új táblát hozhat, és a feltűnő sárga színt is gyakrabban használnák, miközben erre is egyre több példát látni az utak mentén. A jogalkotók azt akarják elérni, hogy az autósokban tudatosuljon: ha a feltűnő sárga színt látják, mondjuk egy már ismert sebességkorlátozó tábla körül, akkor különösen veszélyes közlekedési ponthoz, szakaszhoz értek, fokozottan figyeljenek.
Ennél nagyobb súlyú változásnak ígérkezik a KTI vágya a táblarengeteg ritkítására. Az új szabályozással egyszerűbb viszonyokat akarnak, el akarják érni a ma olykor a sofőröket összezavaró táblaerdő csökkentését. Kevesebb, de egyértelműbb, markánsabb jelzésekkel váltanák fel a helyenként egymás hegyére, hátára pakolt táblákat.
A hatályos KRESZ-ben nincs ilyen jelzés, a valóságban van
Óvatosan változó sebességhatárok
Sokakat talán ez érdekel a legjobban, ha a közlekedési szabályok tervezett változásáról hall. Az elképzelt módosítások célja itt a biztonságosabb haladás, iránya, hogy egy adott útfelületen közlekedő járművek között lehetőség szerint minél kisebbre szűkítsék a sebességkülönbséget.
Összességében kevesebb sebességhatárt tartanak ideálisnak a szabályalkotók, jelenleg 10-20-30-40… km/órától a 130 km/órásig tízesével gyakorlatilag minden van, sőt, az autók haladását 5 km/órában maximáló tábla is. Ezekből talán kevesebb lesz, és ami marad, azokat okosabban akarják kihelyezni. A kulcsszó a homogenitás. Nyilvánvaló, hogy minél nagyobb a járművek között a sebességkülönbség, annál veszélyesebb azon az úton közlekedni, ezért a cél a korlátok és a ténylegesen választott sebességek közelítése. Erre is láttunk már példát az M0 korábban mesterségesen lassított szakaszán a közelmúltban engedélyezett nagyobb tempóval.
Példa lehet majd erre, hogy az autópályákon feljebb vinnék a teherautók sebességkorlátját a mostani 80-ról 90-re, amit már olvasóink is szeretnének. A kamionok 2011-ben bevezetett előzési tilalma mögött is nagyrészt az állt, hogy ne akadályozzák, ne veszélyeztessék a belső sávban a 130-cal érkező személyautósokat.
Sebességcsökkentésre számíthatunk ugyanakkor az ország legrosszabb állapotú, négy-öt számjegyű, lakott területen kívüli útjain, amelyeken ma többnyire 90-nel lehet közlekedni. Csakhogy ezek jellemzően kátyúkkal teli, olykor éles törésű kanyarokkal tűzdelt szűk utacskák falvak között, amelyekről általában a felfestés is lekopott, így a legkevésbé biztonságos rajtuk 90-nel haladni. Állítólag szóba került olyan elképzelés, hogy ezek egy részén egységesen 70 km/óra lenne a maximum. A sebességhatárok általános csökkentésére vagy emelésére (például az autópályákon) ugyanakkor nem lehet számítani, ez már kényes terület a politika számára.
Sokkal egyszerűbb nyelvezet
Régi nyűge-baja a jelenlegi KRESZ-nek, hogy fából faragták a mondatait, amelyek olykor igen nehezen értelmezhetők. Különösen a jogosítványra hajtók bajlódnak a nyakatekert, gyakran jogászi megfogalmazásokkal, épp ezért a szakmában régóta elfogadott, és vissza-visszatérő vélekedés, hogy ezen mindenképpen változtatni kell.
Persze nehéz bombasztikusan új mondatokat fogalmazni a KTI munkatársainak, hiszen egy jogszabályban az is adott és lényeges, hogy hová helyezik a pontosvesszőt. Ennek ellenére évek óta halljuk a minisztérium és háttérintézménye felől, hogy egyértelmű céljuk sokkal közérthetőbb nyelvre átírni a szabályozást.
A sok tábla összezavarja az autósokat?
Kereszteződések, jobban szétválasztott útfelületek
Pár éve jött az információ a KTI irányából, hogy hasznosnak tartanák egy alaposabb háttértanulmány keretében megvizsgálni a kereszteződések és a tiltó táblák viszonyának megváltoztatását, ennek hatásait. Úgy tudjuk, felmerült a lehetősége, hogy osztrák és német mintára nálunk sem oldaná fel egy kereszteződés a tiltást, hanem csak annak a feloldó táblája.
Tudomásunk szerint céljuknak tartják a jogszabályalkotók, hogy idővel minden közlekedőnek legyen elsődleges tere, és ott, a saját útfelületén élvezzen elsőbbséget. A járda és a gyalogút a gyalogosé legyen, a kerékpárút, kerékpársáv a bringásoké, az úttest pedig az ilyen-olyan gépjárműveké. Amint arról többször írtunk már, ezzel nem feltétlenül ért egyet a Magyar Kerékpárosklub, amely sok helyütt ellenzi a külön kerékpárutakat.
Kérdéses korlátozások
Vezetés közben jelenleg tilos mobillal telefonálni a KRESZ szerint, de a szabályozás nem tiltja a tablet használatát. De cigit gyújtani is lehet, meg falatozni a sofőrnek közben, pedig egyik sem növeli együttélését a körülötte hömpölygő forgalommal.
Ezzel kapcsolatos kérdésünkre korábban azt írta az NFM: “A KRESZ folyamatban lévő felülvizsgálata során a minisztérium az általános európai gyakorlat figyelembevételével megvizsgálja a járművezetők számára tiltott magatartások tételes felsorolásának, újabb tilalmak (pl. dohányzásé, étkezésé, számítógép-használaté, televíziózásé vagy videózásé stb.) bevezetésének lehetőségét. Megfontolásra érdemes azonban, hogy – leginkább az újfajta szórakoztatóelektronikai eszközök rendkívül gyors ütemű megjelenése miatt – mennyire követheti nyomon egy kormányrendeleti szintű szabályozás a tilalmasnak tekinthető tevékenységek körének bővülését.
A jogszabályi tiltás hatékony ellenőrzés nélkül nem érheti el célját, e nem kívánt magatartások tetten érhetősége azonban erősen korlátozott, mellőzésük hatósági eszközökkel nehézkesen kényszeríthető ki.” Később pedig annyit tett hozzá a minisztérium, hogy indokolatlan tilalmakkal nem érdemes túlterhelni a közlekedőket, “ezért kizárólag olyan tiltásokat érdemes a szabályozásba emelni, amelyek tömeges jelentkezésük miatt fokozott baleseti kockázattal járó magatartások visszaszorítását eredményezhetik”.
Nem biztonságos így vezetni, de a szabályok engedik
Na és persze „az emberek akarata”
A tervezett új KRESZ miatt 2013-ban az autósok véleményét is kikérték. “A Nemzeti Ügyek Kormánya kiemelt figyelmet fordít a magyar emberek véleményére…, a mindennapi életet segítő javaslatok begyűjtésére” – ezzel a hangzatos mondattal kezdte begyűjteni a Miniszterelnökség a KRESZ jobbá tételére szánt népötleteket. A voksok száma szerint akkor ez a 3 javaslat nyert. „Javaslom, hogy…
– a forgalomirányító lámpák esetében a váltás idejének jelzését. Sok helyen lehet látni olyan készüléket, amely jelzi a váltás idejét. Ezen lámpák nagyban segítik a biztonságos közlekedést
– vizsgálják felül a kihelyezett jelzőtáblákat és csökkentsék azok túlzsúfoltságát útjaink mentén. Úgy gondolom, hogy csupán a legfontosabb információkat nyújtó táblákra kellene szorítkozni (a sok “fölöslegeset” elhagyva), hogy kevésbé vonja el a vezetéstől a sofőrök figyelmét, kevésbé “zavarja meg” őket. Valamint kiemelten kellene figyelni az ideiglenesen kihelyezett táblák visszaszedésére is
– a forgalomirányító lámpák kiegészítő jelzéseinek biztonságosabbá tételét. Forgalomirányító lámpa esetében a kiegészítő jelzés egyszerűen eltűnik. Hasznos osztrák gyakorlat, hogy előtte 2-3-szor villog, így nem hajt be az autós a „pirosba”, van ideje megállni.
Ha nem akarnak hülyét csinálni a szavazókból, akkor valamilyen formában ezeknek is helyet kell szorítani az új szabályozásban.
Mikor lesz az ígéretekből valóság?
Elméletileg könnyebbség, hogy a KRESZ kormányrendeleti szintű szabályozás, vagyis a módosításához nincs szükség az országgyűlésre. Ha a kormány tényleg komolyan gondolja, és nem kommunikációs trükkökkel eteti a túladóztatott autósokat, az eddig felvetett ötletekből talán nem is lenne évekig tartó munka az új szabályozást életre hívni.
Megkérdeztük a Miniszterelnökséget, amely most a következő választ adta. A kormány javaslatot tett az új KRESZ megalkotására. A javaslatok vizsgálata és szakmai áttekintése az érintett tárcák (NGM, NFM, BM) részéről jelenleg is zajlik.
