Újra bedobta Lázár János, hogy tárgyalásokat kezdeményez az autózás terheinek esetleges csökkentéséről. Támogatandó ötlet, a hangsúly mégis azon van, hogy újra, 2015 őszén ugyanis már konkrét díjak eltörlését ígérte a kormány 2016 januárjára. Természetesen a Vezess most is számos kérdést feltett a Miniszterelnökségnek, a válaszaikból kiindulva sorra vesszük, hogy
- milyen tehercsökkentésre lehet esély
- mit javasolt a legjelentősebb autós érdekszervezet
- mely tárcák dolgoznak a javaslatokon, mi történik januárban
- hogyan ismerte el a kormány a túladóztatást
- mit ígértek tavaly, és azóta kikkel tárgyaltak erről
- végül mennyiből enged, ha enged a kabinet, azaz mennyit szed be évente az autósoktól
Változhat a vagyonszerzési illeték, a regadó, a teljesítményalapú adó
Kérdéseinkre küldött válaszlevelében a Miniszterelnökség összeadott néhány autós illetéket és adót, ha nem is mindet, majd megnevezte, hogy milyen változtatásokban gondolkodik.
„Egy új autó vásárlása esetén – típustól függően – 200-330 ezer forintot kell fizetnie a tulajdonosnak, beleértve a vagyonszerzési illetéket, okmányok kiállítását, regisztrációs adót. Ez alapján mindenképpen indokolt áttekinteni a vagyonszerzési illetékekkel kapcsolatos, gépjárművek vásárlására vonatkozó szabályokat, és a regisztrációs adó szabályait is, mivel ezek jelentik a legnagyobb terhet a gépjárművet vásárlók részére.”
Mindez rímel a Miniszterelnökség által a tervezett tehercsökkentésről többször megkérdezett Autós Nagykoalíció javaslatainak egy részére. Elnökük, Knezsik István egy kormányzati egyeztetésen hét pontba foglalta az autósok, motorosok életének javítására, könnyítésére vonatkozó ötleteiket. Ebből „rezsicsökkentésként” ők a kW-alapú jelenlegi adózást szeretnék átalakíttatni a környezetterhelés felől közelítve, nem a teljesítményt, hanem a valós károsanyag-kibocsátást adóztatva.
Knezsik rögtön hozzáteszi, a régi, korszerűtlen autók jelenlegi – valószínűleg többnyire kispénzű – tulajdonosait nem büntetné a javaslatuk, csak tulajdonosváltástól kezdődően kellene többet fizetni a környezetszennyező jármű után annak, aki a nagyobb terhek ellenére mégis ilyet vesz. Az Autós Nagykoalíció másik ide vonatkozó javaslata a regisztrációs adót is zöld szempontok szerint alakítaná át, jutalmazva a tisztább autók vásárlóit.
„Mértéket nem mondok, mert az már politika, de mi letettünk az asztalra olyan javaslatot is, amely nullszaldós lenne a költségvetés számára” – válaszolta Knezsik a Vezess kérdésére, hogy mégis mennyi lenne szerintük az ideális összeg.
Ma egy 2014-es évjáratú, 136 lóerős Toyota Prius hibrid vásárlója 30 ezer 300 forint teljesítményadót fizet, míg egy 2005-ös évjáratú, 130 lóerős VW Passat 1,9 TDI vevője 22 ezer 310 forintot. Előző autó károsanyag-kibocsátása 99 g/km, utóbbié 159 g/km a gyári adatok szerint, mégis a zöldebb után kell többet fizetni. Ezen változtatnának úgy, hogy a régi autók kispénzű tulajdonosai se járjanak rosszul
Mi történik most, mi lesz januártól?
A Miniszterelnökség – írták szerkesztőségünknek – több „érdemi, megfontolást igénylő javaslatot” kapott a szakmai érdekképviseletektől, ezért „javaslatot tett a kormánynak egy akcióterv kidolgozására”. Válaszuk szerint a javaslatok vizsgálata és szakmai áttekintése már folyik három tárcánál, a Nemzetgazdasági Minisztériumban, a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumban és a Belügyminisztériumban.
Sőt, a Miniszterelnökség irányításával hamarosan létrejön egy kerekasztal, amely „az ágazati (közlekedés, gazdaság) szakemberek mellett az autós szakma képviselőiből fog állni. A kerekasztal feladata a javaslatok szakmai áttekintése, a jogi szabályozás felülvizsgálata és előkészítése” – válaszolták a Vezessnek.
Megkérdeztük erről Knezsik Istvánt, szerinte januárban ülnek le újra egyeztetni.
Végre elismerik a túladóztatást
Kormányzati ciklusokon átívelő, évtizedes sérelme a magyar járműfenntartóknak a túladóztatás, és a terhek az elmúlt években csak tovább növekedtek. A legújabb adók ráadásul szimpla pénzbehajtásnak tűnnek, ezért részben meglepő, hogy a kabinet, ha nem is sajtótájékoztatón, de egy újságnak küldött válaszlevélben elismeri, túl sok pénzt szed be. Igaz, közelednek a választások.
„A visszajelzéseket és az igényeket megvizsgálva a kormány számára egyértelművé vált, hogy az autóstársadalmat érintően kiemelt figyelmet kell fordítania az eljárási díjak mértékének kezelésére. Az autó vásárlásával, fenntartásával kapcsolatos költségek azonban a maguk komplexitásában, egységesen kezelendők, tekintettel arra, hogy egy autó vásárlása esetén is már komoly összegeket kell kifizetniük az állampolgároknak az állami szolgáltatásokért, eljárásokért” – írta a Miniszterelnökség.
Nem először ígérgetnek, sokadjára egyeztetnek és kerekasztaloznak
Régóta lebegteti a jelenlegi kormány, hogy csökkenti az autósok terheit. Már 2015. október 1-jén bejelentette Lázár, hogy 2016. január 1-jén eltörölhetik egyebek mellett az okmánycserék, a gépjármű-üzembehelyezés, a forgalmi engedély és a törzskönyv díját. Akkor rákérdeztünk, hogy mikor lesz ez 100 százalék, van-e elkészült törvényjavaslat stb.
„A gépjármű-tulajdonosokat is érintő megszüntetni vagy csökkenteni javasolt eljárási díjak, illetékek körének véglegesítése jelenleg is zajlik. Ezzel kapcsolatban időben fogunk tájékoztatást nyújtani. A parlament általi jóváhagyást követően a törvénymódosítások 2016. január 1-jével lépnek majd hatályba” – válaszolta a Miniszterelnökség még tavaly október 6-án.
Ma mindannyian tudjuk, hogy nem nagyon törölték el mások mellett az okmánycserék, a gépjármű-üzembehelyezés, a forgalmi engedély stb. díját, viszont újabb egyeztetésbe kezdtek idén nyáron.
Júliusban és augusztusban Lázár János kezdeményezésére a Miniszterelnökség egyeztetett az Autós Nagykoalícióval, a Magyar Autóklubbal, valamint a Magyar Autós Szakmai Szövetséggel. Aztán hónapokig megint csend volt erről, ezt követően jött a minap a cikkünk elején idézett újabb bejelentés.
Autós szervezetek, civilek, de még fideszes polgármesterek is tiltakoztak a kormány matricarendszere ellen, aminek a bevezetése után közel 30 milliárd forinttal nőtt az útdíjból származó bevétel. A járműfenntartók nem kaptak cserébe semmit
Közel ezermilliárdot beszednek évente a járműfenntartóktól
Pontosan összegereblyézni szinte lehetetlen, hogy mennyit fizetnek be egy évben az autósok a költségvetésbe ilyen-olyan címen. A 2016-ban várhatóan értékesített kb. 120 ezer új jármű (amiből kb. 92 ezer személyautó és kb. 20 ezer kishaszonjármű) áfája nem szerepel különbontva a KSH adatai között, de százmilliárdos tétel. Kisakkozni a precíz számot nem lehet, mert egy részét cégek veszik, más részét magánszemélyek, harmadrészére külföldi rendszám megy stb.
A hazai töltőállomásoknál megvásárolt üzemanyag áfája és jövedéki adója viszont ismert, 2015-ben mintegy 600 milliárd forint volt, állította megkeresésünkre Grád Ottó, a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára. Gépjárműadóból 44 milliárd forint folyt be tavaly, cégautóadóból 31,5 milliárd, és lehetne folytatni az autópálya-matricák után befizetett díjjal, a regadóval, a műszaki és az eredetiségvizsgák díjával, meg a forgalomba állítás ilyen-olyan költségeivel. Annyi minden után fizet, aki autót vesz, vagy csak fenntartja a régit, hogy simán kifelejt az ember párat.
Azt a kettőt azonban semmiképpen nem felejtjük el megemlíteni, amiket tulajdonképpen a semmiért fizettet az autósokkal pár éve a mostani kormányzat. 2012 júniusában szavazták meg 248 kormánypárti igen szavazattal a következő évtől fizetendő biztosítási adót, amely a kgfb-re az éves díj 30 százalékát rakja rá még pluszban, maximálva napi 83 forintban gépjárművenként. Csak erre az új adóra 2013-ban 26 milliárd forintot fizettek be pluszban az autósok, 2014-ben 28,7 milliárdot, tavaly már 29,9 milliárdot, és idén is befizetnek vagy 30 milliárdot.
Talán ennél is nagyobb felháborodást okozott számos fontos, korábban ingyenes közút használatának fizetőssé tétele 2015 januárjától. Előzetesen sok szám repkedett a várható pluszbevételről, majd kiderült: a 2014-es év 210,12 milliárd forintjával szemben 2015-ben már 243,47 milliárdot szedtek be útdíjból. Azaz a baleseti adóval együtt évi közel 60 milliárd forint plusz, friss, korábban sosem volt kiadást raktak az autósok nyakába.
Mindent összeadva meghökkentő szám jön ki, hiszen a nagyságrendet nézve az ezermilliárd forinthoz közelít a járművekhez így-úgy kapcsolódó állami bevétel évről évre. Lesz miből engedni.
