Nemrég törvénytervezet született a szomszédos Romániában, amely a kötelezően elvégzendő 11 osztály után engedné csak a jogosítvány megszerzését. A jogalkotók így akarják garantálni, hogy aki autót vezet, „az rendelkezzen a közlekedési szabályok megértéséhez és elsajátításához szükséges értelmi képességekkel”.
Nálunk a 8 általános elvégzése az alapfeltétel, és bár kedvezőbb a közlekedési helyzet, az elmúlt években folyamatosan romlottak a legfontosabb baleseti statisztikáink. 2015-ben összesen 644-en haltak meg az utakon, 2013 óta sajnos emelkedik ez a szám. A 2016 egészére vonatkozó adatokat még nem ismerjük, de a féléves statisztikák nagyon meglepőek – itt érdemes megnézni.
Közlekedési balesetben meghaltak és megsérültek együttes száma
Vajon hosszabb távon kevesebb lenne a baleset, ha kizárólag a minimum érettségivel rendelkezők kaphatnának jogosítványt, és idővel javulhatna ettől útjainkon a közlekedéskultúra?
Ellenérvek már most vannak, és botrány lenne belőle
„Elképzelhetőnek tartom, hogy javítana a közlekedési kultúrán a jogosítvány érettségihez kötése, sőt, talán a közúti biztonságon is, de az ellene szóló érvek miatt ez nem látszik reális alternatívának” – mondja Holló Péter, a Közlekedéstudományi Intézet professzora, aki, ha lenne ilyen hazai elképzelés, valószínűleg nem támogatná azt.
Pausz Ferenc, az ORFK Közlekedésrendészeti Főosztályának korábbi vezetője szerint sanszos, hogy még csak nem is lenne biztonságosabb egy ilyen korlátozástól a közlekedés. Az érettségi nélkül autót vezetni akarók egy részében a tiltástól még tovább élne a vágy a járművezetésre, és simán lehet, hogy jogsi, azaz mindenféle képzés nélkül ülnének volán mögé. A volt főrendőr szerint megnőhetne az engedély nélkül vezető autósok száma az utakon, ami éppen hogy növelné a balesetek kockázatát.
„Biztosan nagy felháborodást keltene az érettségi alapú korlátozás, ahogyan régebben botrányt okozott a 8 általános helyett csak az írás-olvasás alapfeltételül szabása, innen ugye visszatértünk a 8 általánoshoz. Ezzel átesnénk a ló túloldalára, mert olyanokat zárnánk ki a közlekedésből, akik nem képesek érettségit szerezni, vagy éppen nem akarnak. Én nem zárnám ki őket. Akinek van 8 általánosa, az feltételezhetően fel tudja fogni körülötte a forgalomban történő dolgokat, és meg tudja azokat oldani, meg van az az alapvető intelligenciája. Másrészt érettségizettek, de diplomások is simán bukhatnak, és valószínűleg buknak is a vizsgákon” – mondja a volt rendőrségi vezető.
Ha nem akarnánk, akkor is csökkenteni kell a halottak számát
A román szigorítás ötlete, és az elmúlt évek számos magyarországi rendőri intézkedése mögött az Európai Bizottság ún. Fehér könyve áll. A bizottság éppen a magyar EU-elnökség idején, 2011. március 28-án tette közzé a 2020-ig meghatározott legfontosabb uniós közlekedéspolitikai feladatokat. A Fehér könyvnek nevezett elvárásgyűjtemény mások mellett (pl. károsanyag-kibocsátás mérséklése) a halálos balesetek számának csökkentését írja elő évről évre, és a 2020-as cél elérése érdekében időarányos számokat határoz meg minden esztendőre a tagországoknak.
A zöld és a lila csík a 2010-es és a 2015-ös “elvárt” adatot jelzi
A halálos balesetekkel és az utakon meghaltak számával kapcsolatban szimpatikus, de rendkívül ambiciózus a cél: “A közúti baleseti halálozást 2050-re szinte nullára kell csökkenteni. E céllal összhangban az Európai Unió arra törekszik, hogy 2020-ra felére csökkenjen a közúti sérülések száma (2010-hez képest – L. Cs.). Gondoskodni kell arról, hogy az Európai Unió a közlekedésbiztonságban és -védelemben világelső legyen valamennyi közlekedési mód tekintetében.”
Egymillió lakosra vetítve jelenleg közel 50 balesetben elhunyt személy az uniós átlag, Magyarországon a jelenleg elérhető legfrissebb éves adat szerint ez a szám 64. A tévhittel ellentétben nem Dél-Európában a legrosszabb a helyzet, hanem Lettországban, ott 106, míg a második Romániában 91.
Régi nóta, mégsem hallják a jogalkotók
A magasabb iskolázottság feltételül szabása helyett más módszereket vezetnének be a szakértők a friss jogosítványosok magabiztosabb tudásának elősegítésére. Pausz több évvel ezelőtti főrendőrködése idején felmerült, hogy kötelezővé kellene tenni a tanulóvezetőknek a vezetéstechnikai tréninget, amelyen szélsőséges körülmények között (vizes felület, rántópad stb.) extrém helyzetek kezelését is begyakorolhatnák. Számos nyugati országban létezik ilyen, nálunk ötlet maradt csupán, a jogalkotók legyintettek rá.
Szintén nem új, számos államban alkalmazott megoldás a többlépcsős jogosítvány. Ennek lényege, hogy az elméleti és gyakorlati tanfolyamok sikeres elvégzése után csak úgynevezett ideiglenes jogosítványt kaphatna a tanuló, amivel egy esztendőn át kizárólag tapasztalt kísérővel vezethetne. Ez a családtag vagy barát a sok éves tapasztalatával segíthetne rutint szerezni, amit követően egy újabb vizsgával véglegesíthetné a tanuló a vezetői engedélyét. Nem kérdés, hogy magabiztosabb résztvevője lenne ez után a forgalomnak.
Mielőtt bárkiben felmerülne annak a kedvezménynek az eltörlése, miszerint 17 éves kortól már autóba ülhetnek a tanulók, Holló az érettségis javaslat egyik ellenérvéhez hasonlót hoz fel: a tiltástól a vágy nem csökkenne a fiatalokban, többen ülnének a jogsi megszerzése előtt autóba.
Az általunk megkérdezett szakértők szerint jelenleg tehát megfelelőek az iskolázottságra és életkorra vonatkozó alapfeltételek, ám a képzésen, a jogosítvány megszerzésén sokat kellene javítani. Kormányokon átívelő, hosszú évek óta megoldandó probléma ez.
Sőt, már az általános iskolában kötelezően kellene oktatni a KRESZ-t, és a közlekedéskultúrát. Ez is régi adóssága a politikusoknak
Magasabb életszínvonal kell
Nem tudni, mennyi diplomás okoz balestet, ahogyan azt sem, mennyi a csak 8 általánost végzett felelőtlen Fittipaldik aránya. Az ORFK nem tartja nyilván, aminek több oka van. Eleve nincs minden balesetnél helyszínelés, de ahová kivonulnak, ott sem mindig egyértelmű az okozó kiléte, ám ha az lenne, a rendőrök akkor sem rögzíthetnék a sofőrök iskolai végzettségét.
Könnyebb lenne a minap a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumba (NFM) olvadt Nemzeti Közlekedési Hatóság által felügyelt B-kategóriás vizsgákon résztvevőkről összegezni (2016-ban 89 ezer ember), hogy a megbukottak között mi az aránya a 8 általánost végzetteknek, érettségizetteknek vagy diplomásoknak. Kérdésünkre az NFM közölte, nincs ilyen statisztika.
„A balesetokozók iskolai végzettségéről szóló kimutatást sehol nem ismerek, de olyat igen, hogy a szegénységben élők gyakrabban válnak baleset áldozataivá. Ennek oka, hogy hozzájuk nem jut el a baleset-megelőző felvilágosítás. Ahol növekszik az életszínvonal, ott tovább járnak iskolába a diákok, márpedig számtalan statisztika bizonyítja, hogy az egy személyre jutó magasabb GDP-s országokban kevesebb a baleset és a közlekedés során megnyomorodott ember” – állítja Holló Péter.
A Vezess Facebook-oldalán már több ezren szavaztak – itt az eredmény!
