Megszűnt a Phantom, jön a Phantom. Sőt, érkezik egy jó eséllyel minden korábbinál népszerűbb modell is, egy Rolls-Royce SUV, amit az esti vacsoránál mellettem ülő mérnökúr azonnal pontosított is: nem SUV, hanem high bodied Rolls-Royce – azaz emelt karosszériájú RR.
Amíg a két új modell 2018-ban megérkezik, addig kizárólag a kisebbik modellcsalád különböző változatait árulja a BMW fennhatósága alá tartozó brit luxusmárka, amelyek név szerint a Ghost, a Ghost EWB (hosszított tengelytávú), a Wraith (kupé) és a vászontetős Dawn (kabrió). Ezeket a modelleket próbáltuk ki egy elsőre kicsit idegennek tűnő környezetben, a Magas-Tátrában. A helyszínválasztás ellenben abszolút tudatos volt, mivel az esemény célja pontosan az volt, hogy elhitesse velünk: a Rolls-Royce egész évben használható autókat gyárt. A kisebbik méretű Rollsok erre tökéletesen alkalmasak, ami azért is fontos, mivel azokat a tulajdonosok többsége saját kezűleg kormányozza ahelyett, hogy képzett sofőrökre bízná ezt a feladatot.
A márka eleganciájából adódóan persze itt most nem hóban driftelésre kell gondolnunk, bár egy rövidke próba erejéig kiderült: még az sem lehetetlen egy 2,5 tonnánál is nehezebb Ghost volánja mögött. A kizárólag elegáns brit akcentussal beszélő instruktőrök egy rövidke fejtágító előadáson ismertették a tényt, amelyet érdemes a téli gumik választásakor is figyelembe vennünk: a keskeny gumik előnyös tulajdonsággal bírnak havas útfelületen. A Rolls-Royce-modelleket pedig súlyukhoz és méretükhöz viszonyítva tényleg keskeny abroncsokkal szerelik, és ezáltal kedvezőbb tapadással bírhatnak négykerék-hajtású modelleknél is havas útfelületen. A példában a négykerék-hajtású Porsche 911 neve is említésre került, de azért ezt nem ecsetelték sokáig, legyen elég annyi: hogy szélsőséges esetben még az is előfordulhat, hogy jobban tapad a kizárólag hátul kaparó Rolls.
A hátul utazó a főnök, a médiarendszer innen is irányítható
A vezetőülésben sincs rossz dolga a kiválasztottaknak – de a rövid Ghostot jellemzően a tulajdonosok vezetik
Tényleg halad a hóban
A Kempinski High Tatra Hotel előtt ezalatt felsorakoztak a Rolls-Royce-modellek, és bepattanva a Ghost modellbe, azonnal átéreztük azt, mit jelent a valódi luxus. A vastag bőrkárpitozás, a fényes alumíniumfelületek és faberakások igényes harmóniája azonnal megcsapja az utast, hiába látott már hasonlót igényes és szintén nehezen megfizethető luxusautókban. A kidolgozottság mértéke egy Rolls-Royce-ban szembeötlően jobb és igényesebb, és ez a kulcsfontosságú tényező a nemesebb hangulat előteremtésében. A gyönyörű és süppedős bársonypadlóba csak azért nem taposunk most mezítláb, mert a téli bakancsban nehézkes lenne a sofőr- és autóváltás gyors lebonyolítása.
A volán mögött ülőknek sincs igazából rosszabb dolga, mint a hátsó sorban terpeszkedőknek, ahonnan természetesen teljes hozzáférés biztosított a médiarendszerhez, így a sofőr által választott zenei élmény bármikor felülírható a két ülés közé szerelt vezérlőelemekkel, az első ülések háttámláján elhelyezett méretes kijelzőkön keresztül.
| Jármű típusa |
RR Ghost (EWB) |
RR Wraith (kupé) |
RR Dawn (kabrió) |
| Motor (ccm) | V12, 6592 | V12, 6592 | V12, 6592 |
| Teljesítmény (kW/LE/ford.) | 571(420)/5250 | 632(464)/5800 | 571(420)/5250 |
| Nyomaték (Nm/ford.) | 780/1500 | 800/1500 | 780/1500 |
| 0-100 km/h (s) | 5,0 (5,1) | 4,6 | 4,9 |
| Végsebesség (km/h) | 250 | 250 | 250 |
| Saját tömeg (kg) | 2470(2520) | 2360 | 2560 |
| Fogyasztás (l/100 km) | 21,2 | 21,2 | 21,4 |
A szálloda körüli havas útviszonyok leküzdése valóban meg sem kottyan az RR-karavánnak: a 600 lóerő körüli V12-es motorok akár 800 Nm-es nyomatékkal is folyamatosan és állandó beavatkozás nélkül képesek haladni, hála a kifinomult hajtásláncnak, annak ellenére, hogy utóbbi érték már 1500-as fordulat mellett is rendelkezésre áll.
A száraz országutakra kanyarodva annyiban változik csak a helyzet a Ghost volánja mögött, hogy itt már nyugodtan taposhatunk izomból a gázpedálra, amennyiben úgy kívánja a helyzet. A korábban próbált, menet közben megszűnő Phantom modellhez képest itt a szó hagyományos értelmében is beszélhetünk vezetési élményről. Elfogadhatóan közvetlen a kormányzás közvetlensége, nincs vészes oldaldőlés a kanyarban, de főleg a motorerő képes feloldani és tovább fokozni a teljes elszigeteltség okozta ámulatot. A Ghostban az 571 lóerős V12-es hangja persze padlógázon is rendkívül távolinak tűnik, és a mindig szögegyenesen álló karosszériában csak a gyorsabban futó út menti fák azok, amelyek segítenek a belső szerveinknek a sebességérzet kialakításában.
A Wraith érezhetően erősebb és közvetlenebb, de ízig-vérig luxusautó így is
Emily, a szárnyas múzsa
Belülről nagyon hasonlítanak egymásra a modellek, de az óráról mindig eldönthető, miben ülünk
A kupé formájú Wraith az, amely kicsit közelebb áll egy hagyományos autóhoz, ezt a futómű hangolásán és a csöppet erőteljesebb, de még mindig elegánsan visszafogott motorhangon érezni. A 632 lóerős kupéban az úthibákat már nem nyeli el teljes mértékben a futómű, mint a Ghost esetében, persze ez relatív, mivel az, hogy érzékeljük azokat, még nem azt jelenti, hogy zavaróak lennének. A kabrió Dawn modell ennél visszafogottabb valamivel, valahol a Ghost és a Wraith között van félúton, de ami a legmeghökkentőbb: ebben az autóban valóban nem érezni, hogy egy vászontetős autóban utazunk, ugyanolyan csend honol az utastérben, ha felhúzott tetővel autózunk.
A Dawn eleganciája nyitott tetővel sem változik. Fedett állapotban egy kupé kényelmét biztosítja
Izomból csapatás finom mozdulatokkal
A gyér kihasználtságú poprádi repülőtér kifutóján és szervizútjain kaptunk némi lehetőséget, hogy a Rolls-modellek valódi erejét kihasználjuk. Az álló helyzetből 250 km/óráig történő gyorsítás úgyis lenyűgöző, hogy 3 emberrel az utastérben történik, és az üres kifutópályán semmihez sem tudunk viszonyítani. A hivatalos 0-100 km/h közötti 4,6 másodperc után nagyjából 10 másodperc után érjük el a 200-as utazósebességet, ahol továbbra is iszonyatosan stabil marad a Wraith, és az instruktor szerint elengedett kormánnyal is simán a fékbe taposhatnánk – de ezt nem merjük kipróbálni. A szélzaj valahol 220 környékén erősödik fel kissé, de ettől még ennél kényelmesebb GT-t nehéz volna találni, és simán gyorsítunk tovább 250-ig.
A szlalomozásnál és a nagy sebességű sávváltásoknál a szokásosnál nyugodtabb kormánymozdulatokra van szükség, a Rolls-Royce légrugós futóműve így viselkedik igazán kiegyensúlyozottan, a hirtelen kormánymozdulatokra kicsit esetlenebbül reagál. A fékhatás a méretes test és tömege ellenére is lenyűgöző, 40 km/órás sebességről egy autóhossznál rövidebb út is elegendő az állóra fékezéshez – tehát a Wraith esetében valahol az 5269 mm körül.
És hogy miként viselkedik a hóban? A Ghost volánja mögött egy percig ezt is megtapasztalhattuk. A két állásban – kizárólag a menüből – kapcsolható menetstabilizáló elektronika az engedékeny állásban kellemesen kontrollálható farolást tesz lehetővé, inkább ez a beállítás ajánlott. Teljesen kikapcsolt állapotban sofőr legyen a talpán, aki elsőre megfogja az azonnal érkező teherautónyi nyomatékot, amely kapásból képes megforgatni a Rollsot saját tengelye körül. Gyakorlással természetesen ez is megszokható, persze kétlem, hogy bárki ilyesmire használná ezen autókat. Az viszont teljesen biztos és világos, hogy a Rolls valóban könnyen autózható zord körülmények között is, így akit eddig csak ezen félelme tartott vissza a vásárlástól, nyugodtan járuljon a pénztárhoz százmillió forint körüli összeggel a bankkártyáján.
Ilyen is lehet csinálni egy Rollsszal, de nem könnyű teljesen kikapcsolt menetstabilázáló mellett
