„Ha és amennyiben az ORFK közlése tényszerűen igaz, tehát a közteres kamerák nem felelnek meg a külön jogszabályban foglalt követelményeknek, akkor az ennek alapján megbírságolt autósok újrafelvételi eljárást kezdeményezhetnek” – válaszolta a Vezess kérdésére Vágány Tamás, a D.A.S. Jogszerviz csoportvezető jogtanácsosa.
Az autós jogvédő a 18/2008. (IV. 30.) GKM rendeletre utal, ami a gépjárműről és annak hatósági jelzéséről felvételt készítő eszközre vonatkozó követelményekről szól, a befizetett bírságok pedig a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, Ket. (2004. évi CXL. tv.) alapján igényelhetők vissza.
Szerinte tehát nem az az elmúlt 2 hétben nagy port felvert ügy kulcsa, amire Tarlós István főpolgármester is utalt a bírságbefizetés megtagadására felszólító nyilatkozataiban, hogy nem volt jelen a szabályszegés észlelésénél a közterület-felügyelő. Hanem, hogy a felügyelet által használt kamera szabálytalan az ORFK szerint.
„Ha a közteres kamerák nem felelnek meg a GKM rendeletnek, akkor nem képezhette bírság alapját az azokkal készült felvétel” – mondja Vágány, aki szerint innen nézve az sem igaz, hogy aki már befizette az így kiszabott 50 ezres bírságot, az elveszítette a pénzét.
Két feltétel teljesülése esetén ők is kezdeményezhetnek újrafelvételi eljárást:
1, Ha a bírságuk jogerőre emelkedésétől számítva nem telt el még 6 hónap. Mivel a III. kerületben februárban kezdődtek a bírságolások, itt az összes érintett időn belül van.
2, Ha nem telt el 15 nap azóta, hogy a megbírságoltak tudomására jutott ez a lehetőség. Mondunk 2 példát erre, hogy érthető legyen. Pl. valaki a bírságával kapcsolatban írásos tájékoztatást kért a kamerák hitelesítő adatairól, és megkapta a rendőrség levelét arról, hogy nincs ilyen a közterületnek. Ez új fejlemény az ügyben, ekkor a kézhez vételtől ketyeg a 15 nap. De „tudomásszerzés” lehet akár ez a cikk is a megbírságolt autósnak, aki itt és most e sorokat olvasva értesül pénzének visszakövetelési lehetőségéről. Neki a mai naptól van 15 napja.
Vágány Tamás igennel felelt kérdésünkre, hogy a D.A.S.-hoz fordultak-e már megbüntetett autósok ezzel kapcsolatban.
Mi ez az ügy?
Februárban két-két kamerával elkezdte bírságolni a Kötelező haladási irány tábla megszegőit a Bécsi út-Szépvölgyi út, valamint az Evező utca-Lajos utca kereszteződésében a III. kerületi közterület-felügyelet. Egyes autósok 6-8, de akár 15 darab 50 ezer forintos csekket kaptak, vagyis személyenként akár több százezres büntetést.
Cikkünk sokszorosan megbírságolt főszereplőjének tévés szereplése után Tarlós István főpolgármester kijelentette: ne fizessék be az autósok a csekkeket, mert a KRESZ megszegésénél nem voltak jelen a közteresek, márpedig ez így szabálytalan. Később kiderült, az ő felesége is kapott csekket. Bár az óbudaiak nemrég kezdték alkalmazni a kamerás bírságolást, nem új a gyakorlat, többek között a VIII. kerület és a XIII. kerület is működtet szabálytalanul kanyarodó autósokat figyelő kamerákat.
Mennyi bírságot szedtek be? Mennyi követelhető vissza?
Abból kiindulva, hogy csak februárban, és csak az óbudai közterület-felügyelet ebben a két kereszteződésben 203 millió forintnyi bírságot szórt szét, elképesztően magas összeg lehet, amit a különböző kerületek 50 ezres csekkek formájában együttesen kiszabtak. Kikértük a márciusra vonatkozó adatot is a III. kerületiektől, eddig nem érkezett meg a válaszuk.
Jóval hosszabb ideje működik hasonló kamera a VIII. kerületben. Egy hete kérjük tőlük a bírságok számát, és a teljes bírságösszeget, különös tekintettel a József körút-Baross utca találkozását figyelő készülékekre. Telefonos ígéretük szerint hamarosan elküldik részünkre a számokat.
Velük ellentétben a XIII. kerületi közteresek által a Lehel téri piac Bulcsú utcai kihajtójánál 2016. júliusa óta működő kamera felvételei által kiküldött bírságok számáról nincs külön adat, állította megkeresésünkre Fábián-Brocskó Márta, „mivel ilyen adat gyűjtésére jogszabály nem kötelezi” őket. A felügyelet-vezető azt ugyanakkor elmondta a Vezess érdeklődésére, hogy csak a Kötelező haladási irány megszegése miatt, és csak márciusban 843 esetben szabtak ki bírságot a munkatársai.
Összességében feltételezhető, hogy akár milliárdos nagyságrendű is lehet az a bírságösszeg, amit a fővárosi kerületek együttesen, kamerás felvételek alapján kiküldtek az elmúlt években. Ebből ugye a 6 hónapnál nem régebbi befizetések kérhetők vissza.
Túlzó az 50 ezres bírság? Mennyi legyen?
Fábián-Brocskó Márta felügyelet-vezető és a D.A.S. Jogszerviz csoportvezetője is egyetért abban, hogy az 50 ezer forinttal valamit kezdeni kell. „Nagyon sok, ezen érdemes változtatni” – mondja a közteres, aki szerint érdemes lenne az objektív felelősség alól kivéve szabálysértéssé minősíteni a Kötelező haladási irány megszegését. Onnan viszont ő a maximális, 25 ezres összeget használná.
„A közigazgatási eljárás keretében kiszabott un. objektív bírságok jellemző tulajdonsága, hogy fix összegűek, és nagyságuk aránytalan a szabályszegés súlyához képest” – teszi hozzá a jogvédő.
Update, 8 óra 53-kor:
Megjöttek a válaszok a III. kerülettől, a 3 legfontosabb részt szó szerint idézzük:
1, „Márciusban kamera felvétellel rögzített szabályszegés 1968 db volt.”
2, „A felszerelt kamerák továbbra is ott maradnak. Működnek és a térfigyelő rendszerbe az élő képet továbbra is közvetítik. A rendszer a szabályszegéseket továbbra detektálja, azonban polgármester úr kérésére a rögzítést felfüggesztettük, azaz további intézkedésig a péntek déltől rögzített szabályszegések miatt bírságot nem küldünk ki. Az erre felhatalmazottak rögzítési jogosultságát a rendszerben töröltük. A postán lévő bírságokat természetesen az ügyfelek még megkapják.”
3, „Álláspontunk szerint a bírságokat jogszerűen szabtuk ki, melyet megerősít az a tény is, hogy az elkövető a befizetéssel azt elismerte. Jelenleg semmilyen arra jogosult szerv nem állapította meg azt, hogy a bírság kiszabása jogszerűtlenül történt. Voltak akik visszakérték a befizetet összeget, de az előbbiek miatt visszafizetés nem történt. Perről nincs tudomásunk. Nem tartjuk nyilván, hogy ki fizette be a legtöbbet, egyébként ennek jelentősége sincs, mert ha magánszemélyről volt szó akkor kérelmére az első kézbesítés előttiből csak egyet kellett befizetnie. Másrészt pl. lízing cégek minden további nélkül befizették majd kiterhelték a lízingbe vevőre.”