Kedves Olvasó! Engedelmével egy olyan hír felidézésével kezdem e riportot a magyar önvezető autós cégről, amely világszerte élénk érdeklődést keltett. Göteborgban idén 100 darab önmagát vezető Volvo kezd gigantikus tesztet, a városi forgalomban várhatóan kilométerek százezreit teljesítő ultramodern flotta egyben prezentálja majd a technika fejlettségét: itt tart 2017-ben a közvetlen emberi beavatkozás nélküli járműközlekedés.
Nos, ezekbe az XC90-esekbe a mesterséges intelligencia alapú felismerést, kvázi a Volvók agyának egyik szeletét egy budai cég szállítja. Remélem, ezzel az infóval képbe helyezem önöket az AImotive-val kapcsolatban, csak mielőtt bárki legyintene, hogy mi ez a hülyeség már megint.
Hol rejtőzik Godzilla?
Egy fővárosi mélygarázsba süllyedünk a lifttel, a garázscég megnevezést azonban másfél száz alkalmazottjával már rég kinőtte a vállalkozás. Kis séta után a sarkon túl három önvezető autó áll előttem. Két Prius, és egy Volvo, az egyiket mindjárt ki is próbáljuk. A svéd óriás-SUV a göteborgi teszt miatt fut idehaza, mi a két japán hibrid közül a felmatricázottal gurulunk ki mindjárt a budapesti forgalomba.
A világ legnagyobb önvezetős, élesben, városban működő projektje lesz a Volvo svédországi tesztje, fontos magyar háttérszereplővel. Említettem, hogy mit jelent a cégnévben az AI? Artificial Intelligence, azaz mesterséges intelligencia
Gyalogosvédelmi szempontból nem mondanám tutinak a kiálló kameráival tarajos sünre hajazó Priusokat , és az XC90-et, de ezekkel a tesztjárművekkel ellentétben a svéd kikötővárosban demonstráló Volvóknál már kasztniba rejtett szemek figyelik majd a környező világot. Hazánkfiai itt és most úttípustól függően 6-12 darab kamerát használnak autónként, mondja Takács Árpád, de a hivatalos titulusa szerint a cég outreach scientist-je gyorsan másfelé terel, és felnyitja a hamarosan kipróbálandó Prius csomagtartóját.
„Mi csak Godzillának hívjuk” – mutat az éjjeliszekrény méretű számítógépre, az ebben rejlő szoftver az ő igazi fejlesztésük. Árpád az informatikusok átlagember számára nehezen emészthető saját nyelvén egy órán át magyaráz fejlesztési eszköztárról, textúrákról, grafikus kártyákról, detektálásról és hasonlókról. Röviden összefoglalva egy teljes körű, mesterséges intelligencia alapú szoftvert fejlesztenek. Az autót vezető, és a szemeivel a közlekedésről milliónyi információt érzékelő embert akarják „kiváltani” az elsősorban kamerák által begyűjtött képek alapján a járművet irányító szoftverrel.
Kábé 300 darab átlagos laptop együttes fogyasztásával egyenlő energiát zabál ez az egyetlen számítógép. Ez a megoldandó problémák egyike jelenleg – mondja Árpád
Bekukkantva az utastérbe, látok pár extrát a pár éve ellopott egykori saját hármas Priusomhoz képest. Az anyósülés előtt hatalmas fejre fordított monitor, a fokozatválasztó karocska alatt méretes fémdoboz, ez a saját fejlesztésű Drive-By-Wire komponensük, mely kapcsolatot teremt a számítógépből érkező utasítások és az autó aktuátorai – pedálok, kormány, fokozatváltó, jelzések – között. Az extrák közé tartozik az az általuk beszerelt áramellátó egység is, mely Godzillát az autó akkumulátoráról meghajthatja.
A Tesla óriás-kijelzője sehol sincs
Kicentizzük a járdán parkoló taxist
Ezen az átlagos áprilisi csütörtök délutánon két utat tervezünk. Elsőként a közeli Montevideo utcában kocsikázunk majd, amely jogilag és technikailag – hát, hogy is fogalmazzak – segíti valamelyest a tesztet. Kishonti László cégalapító még a garázsba liftezésem előtt mesélte az irodájában, hogy Magyarországon előkészítés alatt áll az önvezető autók tesztelésének jogi háttere. Az AImotive Finnországban viszont már rendelkezik olyan engedéllyel, amellyel közúton tesztelhet, és ezt Kaliforniában is meg szeretnék szerezni.
Egyrészt azzal segíti a patkó formájú Montevideo a tesztet, mert részben az itt irodaházakat működtető cégek magánterülete. Másrészt technikailag azért érdekes, mert nincsenek forgalmi sávok az aszfalton. Tisztelt James Bridle, a magyar önvezető autóból nem csinálnál hülyét azzal, hogy karikát rajzolsz köré! Egyesek nyilván emlékeznek, ő volt a művész, aki márciusban megszerezte a maga 15 perces világhírnevét elmésnek gondolt trükkjével.
Csakhogy a magyar önvezető autó 21 különféle fix vagy mozgó objektumot tud megkülönböztetni a járdától a bokron át gyalogosig, ezekhez viszonyítva mozog, nem kellenek neki sávok. Ha nem fagy le Godzilla, és víg a kedve, szépen suhan a töredezett járdaszegély mellett, és nem lapítja ki a figyelmetlenül úttestre lépő embereket.
Sávok, felfestések nincsenek, a járdaszegély alig létezik
Miután nagyrészt elektromos üzemmódban átgurulunk az Ürömin és a Szépvölgyin át a Montevideóba, Árpád gyorsan elmondja, hogy biztonsági okokból az autó pedáljait itt még a kollégája kezeli majd. Oké, értem, mégiscsak élő emberek szaladgálnak mindenfelé, induljunk végre. Elindulunk! A Prius kormánya életre kel, kissé idegesen mozog jobbra-balra, így haladunk lépésben, de egyenesen. Szépen kicentizzük a járdán parkoló taxist, talán még azt is hihetné, hogy valaki rendre akarja utasítani ezzel, ám a gép nem kakaskodik. Aztán lefagy.
Árpád gyorsan pötyögni kezd valamit a combjára fektetett billentyűzeten, közben konzultál a balján ülő kollégájával. Próbálják megfejteni a probléma okát. Talán túl erősen süt bele a kamerákba a lemenő nap sugara? – tanakodnak. Megfejtik, újra üzemképes az önmagát vezető autó. Szépen, nyugisan ismét gurulunk az utcában, autók jönnek, mennek körülöttünk, él az irodaház-rengeteg, gyalogosok is bóklásznak két oldalt, és az út közepén is egypáran. Egyikük lelépne jobbról, mire a mesterséges intelligencia a tőle fejlettebb emberihez hasonlóan reagál: lassít, és udvarias kerülő mozdulatot tesz.
A Prius csak megy előre, megy, aztán megint lefagy. Az egyik kamerával lehet gond, hallom, a szokásos pötyögés közben, aztán újra éled a rendszer, újra nekivágunk. Közeledünk az utca derékszögű kanyarjához, szépen befordulunk újabb útszélre parkolt taxisok és telefonjukba révedő gyalogosok közé keveredve, majd ismét csak lefagy a hátam mögött Godzilla.
2015 nyarán 20 alkalmazottal dolgozott a cég, 2016 nyarán 100-zal, ma már 145-tel, ebből többen a Szilícium-völgyben, Japánban és Finnországban állomásoznak. Start upként indultak, azóta olyan pénzügyi befektetők szálltak be a vállalkozásba komoly euró milliókkal, mint pl. a Robert Bosch Venture Capital
Hogyan mozog a mélygarázsban parkoló autók között?
Egyeseknek beugorhatnak a Tesla egy ideje piacon lévő önvezető funkciós autói, ez a pár magyar srác meg küzd itt a napfénnyel, taxisokkal, miegyebekkel. Ugyan, mi értelme ennek? Árpád szerint a sima autók és a teljesen önmagukat vezetők között 5 különböző szintet különböztet meg a szakma. A Tesla ebből a 2-es szintet tudja, már ahogy tudja, ők az 5-ös szintet fejlesztik nagyjából tucatnyi versenytárssal a világban szerteszét küzdve azért, hogy valamelyikük egyszer prezentálhassa: az enyém kész, hibátlanul működik. De ez még arrébb van. Jelenleg mindenki fejleszt, tesztel, fejleszt és tesztel, és persze közben kijavítandó hibák jönnek elő. Erről szól ez a pár év.
Hol jelennek meg elsőként az önvezető járművek?
A pénz irányából érdemes közelíteni a válaszhoz Kishonti László szerint. „Egy alapból 100 milliós kamion teljes életére vetített költségének 60 százaléka a járművezető, miközben a kamiont megvásárló és fenntartó, valamint a kamionost fizető fuvarozó cégek 1-2 százaléknyi költségmegtakarításokon versenyeznek egymással. Különféle szoftverek segítségével próbálják a végtelenségig optimalizálni, hogy miként tudnak A-ból B-be, majd C-be eljutni a leghatékonyabban tényleg 1-2 százalékokért, miközben a sofőr 60 százalékot visz el. Ez utóbbit lesz képes nagyrészt kiváltani az önvezetés, ezért a fuvarozás az egyik terület, és persze a taxizás a másik, amelyeken pusztán gazdaságossági okokból megjelenik majd a technológia” – mondja. Nem véletlen, hogy az Uber és társai komoly pénzeket tolnak be a fejlesztésekbe, aki ezen a piacon elsőként tudja alkalmazni, az óriási összegeket spórolhat a még embereket alkalmazó riválisai ellenében. Ha valaki nem tudná, a város zajától távol mindez már működő valóság: önvezető traktorok százai szántanak sorban, egymás mellett haladva hektárok ezrein.
Közben visszaautózunk (hagyományosan, emberi irányítással) a cég mélygarázsába, jön a demó második része. Hogy teljesen őszinte legyek a kedves olvasóval, szempillám sem rebbent a felszíni lefagyások alkalmával, pusztán csak abból kiindulva, hogy az orrunk előtt naphosszat világító laptopok, a kezünkben melegedő telefonok is állandóan akadoznak. Megismétlem és hangsúlyozom, ez gép a hátunk mögött ezerszer, milliószor annyi adattal dolgozik. Persze a mobilunk nem gurulhat rá senki lábára 1,5 tonnával, Godzillának előbb-utóbb betonbiztosan kell tenni a dolgát.
A mélygarázsban már sokkal magabiztosabb produkciót mutat úgy, hogy sofőrünk a pedálok irányítását is átadja neki. Önmagától kanyarodik jobbra-balra, szintet vált a föld alatt, csak a végső parkolásnál áll meg biztonsági okokból. Úgy érzékeli, hogy túl kicsi a hely számára, és amint a videóban látható, valóban vészesen szűk helyet hagyott az a kék Focus.
A néhány hibával járó bemutató ellenére érzékelem azt a rengeteg munkát, ami már most tisztán látszik a Prius mozgásán. Nyilvánvalóan másik szintet lőttek be a már megvásárolható Mercedesek, Teslák és egyebek önmaguktól sáv mellett egy-két kanyart bevenni képes technikájától. Sok még itt a tennivaló, viszont már nem olyan sok az idő.
Mondj egy évet, kérem meg Árpádot! Mikor állnak majd a szalonokban olyan autók, amelyek a megvásárlásuk után hazavisznek önmaguktól engem egy borral színesített céges vacsoráról? Mikor lesz az, amikor csak beülök este, és a jármű önmagától haza fuvaroz Budapest belvárosában?
„Három éve azt mondtam volna, hogy 50 év múlva jutunk ide. Olyan szintű a fejlődés, hogy ma azt mondom, 10 éven belül itt leszünk. 2025 lesz az az év, amikor anytime, anywhere” – állítja Árpád.
Ki és mi alapján engedi majd ki az utcára az önvezető autókat?
Szokták mondani, a technika előrébb tart ezen a területen, mint a jogi szabályozás. Meg hogy egyáltalán nincsenek tisztázva jogilag a felelősségi kérdések. Kishonti László szerint eltúlzott ez a kérdés, szerinte egyszerű lesz a megoldás. A mérnökök és a jogalkotók együttesen kidolgoznak majd egy sztenderdet, amelyen ha átmegy a kocsi, lehet forgalmazni. Most is pont így van a sima személyautókkal, amelyeknek az ütközési tesztektől a környezetvédelmi előírásokig számos dolognak meg kell felelni. Ezeket teljesítik termékeikkel a gyártók, így árulhatják a portékáikat.
A drive by wire Prius tökéletes alap. Szótárunk szerint ezzel a kifejezéssel azokat az elektronikus berendezéseket jelölik, amelyek mechanikus vagy hidraulikus kapcsolat helyett pusztán elektromos jelekkel közvetítik a vezető szándékát a beavatkozó szervekhez (autóknál pl. elektronikus gázpedál, automatizált váltó, vagy a hibrideknél a regeneratív fékrendszer segítségével)
Végül jöjjön a leghülyébb újságírói kérdés
Szerencsére nem én tettem fel, még a cég irodájában említette Kishonti. Ez az ő megfogalmazása, de szerintem releváns, számára bármennyire is természetesnek tűnik a válasz. A kívülállónak nem.
Szóval a kérdés, szándékosan sarkítva. Ha mondjuk egy szélsőségesen balesetveszélyes szituációba keveredik az önvezető autó, amikor is szemből érkező kamion sodródik át az ő sávjába, közeledik ezerrel, miközben jobbra tőle terhes kismama sétál cicával, balra tőle nyugdíjas néni kiskutyával, ugyan kit üt el ilyenkor az önvezető autó?
Itt a válasz. „Én még soha nem hallottam olyan közlekedési balesetről szóló hírt, amelyben a sofőr azt magyarázta, hogy ő elkezdett gondolkodni, most akkor jobbra kellene rántani a kormányt, vagy balra, esetleg lassítson egyenesen. Adódhat ennyire szélsőséges helyzet is az utakon, de mint az összes baleset előtt, itt is a másodperc tört része alatt kell döntést hozni. Az életben természetes reakcióként az emberek manővereikkel a saját, és az autójukban ülő családjuk életét védik, és így tesz majd az önvezető autó is. Maximális lassítás mellett a bent ülőket védi majd elsősorban” – mondja a cégalapító, majd neki szegezi a kötekedőknek saját költői kérdését:
„Te megvennél egy olyan önvezető autót, és beültetnéd a gyereked olyanba, amelyik nem így van programozva? Ugye, nem!”
