A friss kenyerek kiszállítása után éppen a saját pékségéhez akart bekanyarodni Budapest külső kerületében Miklós. Lassított, majd megállt furgonjával a főúton, amikor vele szemben szintén megállt az ugyancsak kanyarodni készülő János utánfutós teherautójával. Ő a sütöde mellett vezető mellékútra szeretett volna befordulni, így útjaik keresztezték egymást, de a péknek volt elsőbbsége.
Az évtizedek óta balesetmentesen, figyelmesen vezető Miklós azonban – mivel jól ismerte ezt a kereszteződést -, intett a teherautó sofőrjének, hogy maga elé engedi. Pontosan tudta, hogy forgalmas a kerületnek ezen az útján, pláne utánfutós szerelvénnyel, nem olyan könnyű itt kanyarogni – így indul a közlekedési balesetek bírósági utóéletét bemutató sorozatunk e heti sztorija.
Éppen akkor ért oda Sári a Vespájával
János vette a jelzést, kettesbe rakta a váltókart, és lassan megkezdte a kanyarodást. Csakhogy vele szemben az útszélre indexelve már lehúzódott Miklós furgonja mellett jobbról a megengedett sebességhatáron belül elsuhant Sári a robogójával. A 21 éves egyetemista aznapi első szemináriumára ment Vespájával, amikor telibe kapta őt a szemből elé forduló teherautó.
Hiába kapott zöld jelzést a furgonostól a teherautós, összeütközött a robogóssal. Sári sajnos olyan szerencsétlenül csapódott az ütközőnek, hogy a későbbi orvosi vizsgálat szerint több csigolyája eltörött.
Nem ismerte el a felelősségét a teherautós
Hosszas nyomozás követte a balesetet, ami után vádat emelt az ügyészség János ellen közúti baleset gondatlan okozása miatt. Ügyvédjének a közlekedési büntetőjogra szakosodott Janklovics Ádámot választó sofőr nem ismerte el bűnösségét sem a nyomozáskor, sem később, a bíróság előtt.
A rendőrségen úgy nyilatkozott, hogy a balra forduláskor elkerülte a tehergépkocsi vonalát, ekkor látta meg a motorost, aki az álló furgont jobbról előzte, ezután ütköztek egymásnak. A motoros tulajdonképpen lassan jött, és ő is csak maximum 10 km/óra sebességgel haladhatott az ütközés pillanatában. Állítása szerint a tőle elvárható gondossággal járt el a balra kanyarodás közben, a motoros idézte elő a vészhelyzetet az álló furgon szabálytalan, jobbról előzésével.
Sárit a kórházban lábadozása közben hallgatta ki a rendőrség. Elmondása szerint már messziről látta az úton egymással szemben álló járműveket, és mivel az előtte álló furgon balra indexelt, ő arra készült, hogy biztonságosan elhalad mellette jobbról. Arra nem készült, hogy jármű fordulhat be a Vespája elé. Sajnos túl későn vette észre a teherautót, már nem tudta elkerülni az ütközést.
Illusztráció
Mit mondott a pék, akinek az udvariassága kellett a balesethez?
Természetesen Miklóst is meghallgatták a rendőrök, aki azért engedte el az utánfutós teherautóst, hogy megkönnyítse dolgát a forgalmas útszakaszon. Eközben ő is indexelt, készült rá, hogy a szerelvény befordulása után ő is behajthat a sütödéjéhez. Nem látta a sárga Vespát a tükörben, autók pedig nem fértek volna el mellette, ezért is intett nyugodtan Jánosnak, hogy jöhet.
Pontosan ugyanígy nyilatkozott hónapokkal később a bíróságon is, ahogyan Miklós sem változtatott álláspontján. Tagadta bűnösségét.
A baleset szereplőinek meghallgatásán felül a bíróság bizonyítékként értékelte a helyszíni szemle jegyzőkönyvét, a helyszínrajzot és az orvosi szakvéleményt is, amely szerint a robogós sérüléseinek gyógyulási ideje jóval meghaladja a 8 napot. Szerencsére Sári nem szenvedett maradandó károsodást.
Hogyan érvelt a védő, miként látta a bíróság a történteket?
A vádlott és védőjének érvelése szerint akkor engedi a KRESZ a jobbról előzést, ha valaki ténylegesen balra akar kanyarodni, és ezt a szándékát egyértelműen jelzi is. Márpedig ebben a konkrét helyzetben az ügyvéd szerint Miklós azért állt meg, hogy elsőbbséget adjon a vádlottnak, így a sértett nem előzhette volna meg jobbról, azaz szabálytalan volt az előzése.
A szituáció értékelésekor a bíróság szerint abból kell kiindulni, hogy mindkét tehersofőr kanyarodni akart. A manővert azonban a járművek méretei és a forgalmi helyzet miatt nem tudták egyszerre végrehajtani, ezért intett a helyzetet felismerő autós udvariasan a másiknak, átadva ezzel az elsőbbségét. Egyértelműen kanyarodni akartak mindketten, úgy helyezkedtek el a sávban, irányjelzőztek stb., így a körülöttük közlekedőknek ebből következően kanyarodási szándékot kellett feltételezni.
Ezenfelül a vádlottnak – kellő körültekintés mellett, mondta ki a bíróság – a furgont jobbról előző robogósra is számítania kellett. A kihallgatások során ő maga is elmondta, kanyarodása előtt még látta a sárga robogót, amely a kanyarodáskor a takarás miatt került ki a látóteréből. Itt idézzük a KRESZ-t:
– a 31.§ (5) bekezdés c./ pontja szerint a balra kanyarodó járművel elsőbbséget kell biztosítani az úttesten szemből érkező és egyenesen továbbhaladó, vagy jobbra bekanyarodó jármű részére
-a 34.§ (4) bekezdés a./ pontja szerint csak jobbról szabad előzni azt a járművet, amely a balra bekanyarodási szándékát irányjelzéssel jelzi és az úttesten a 31.§ (1) bekezdésének vagy a (2) bekezdésének megfelelően helyezkedik el.
– Ezzel lehetsz igazán szabad a városban! –
Bűnös a vádlott, de
Fontos eleme lett a bíróság ítéletének a baleset következménye, vagyis Sári sérülésének súlyossága.
Jánost végül bűnösnek mondta ki a bíróság közúti baleset gondatlan okozásának vétségében, ugyanakkor az egyik létező legkisebb büntetést szabta ki rá. Megrovásban részesítette. „Ezzel a bíróság rosszallását fejezi ki, és felhívja az elkövetőt arra, hogy a jövőben tartózkodjon bűncselekmény elkövetésétől” – mondja ügyvédje, Janklovics Ádám.
A büntetés kiszabása során a bíróság számos enyhítő körülményt talált, többek között a büntetlen előéletét, kifogástalan közlekedési múltját, „a kialakult közlekedési szituációból fakadó gondatlanság fokát”, és három kiskorú gyermekét. Súlyosító körülményt ellenben nem talált.
